Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: egy Khayyúm Azi Dahaka nevű bukott dzsombatáé, akinek hite (paktumsértő) ős- és halottkultusz is egyben.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ez jól hangzik.  smile A dzsofurokat manipuláló romlott dzsenn vérvonal is kapcsolatban állhat a bukott dzsombatával? Róla egyébként mit lehet tudni, ami publikus?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Ettin: egy Khayyúm Azi Dahaka nevű bukott dzsombatáé, akinek hite (paktumsértő) ős- és halottkultusz is egyben.

Easter egg no.2., véletlenül nem futott Zahhak néven valahol Irán környékén?
Küldtem levelet, plusz az előzőek, már amennyiben nem volt túl sok.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ettin írta:

Ez jól hangzik.  smile A dzsofurokat manipuláló romlott dzsenn vérvonal is kapcsolatban állhat a bukott dzsombatával? Róla egyébként mit lehet tudni, ami publikus?

Üdv' a lényeg itt: http://www.ynev.hu/forum/viewtopic.php?pid=43882#p43882
a többit, ha van és publikus, remélhetőleg Gáspár András megosztja velünk...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: noha ez nem szándékos easter, jár a pont érte, mert a név tényleg perzsa. Nice work.

@dragondark: köszöntem; nem is tudok mit hozzátenni.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Morrola írta:
Gáspár András írta:

@Ettin: egy Khayyúm Azi Dahaka nevű bukott dzsombatáé, akinek hite (paktumsértő) ős- és halottkultusz is egyben.

Easter egg no.2., véletlenül nem futott Zahhak néven valahol Irán környékén?

@Gáspár András: Csak 1 felvetés a részemről.  smile Az easter miatt lehetne pusztán csak Khayyúm a neve annak a bukott dzsombatának abból kiindulva, hogy a hat Kahra Dzsombata elnevezése a következő. Fahthaim, Ahramain, Mahrun, Yazbael, Kaszmael, Dzsankaharta.

Utoljára Ettin szerkesztette (2018.08.02. 12:07:51)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: felőlem akár Töki is lehet, csak tudd, hogy a dzsombata (felsőbb lény) és a kahra dzsombata (hatalmas dzsinn) két külön dolog.
Az előbbi takarhat elementált, démont, felmagasztosult halandót vagy holisztikus konstrukciót, az utóbbiból pedig vélhetően nem csak az a hat létezik, akiket név szerint ismersz. (Hogy 64 ÉP-s monszta létükre ritkábbak az úmatoknál, nem kizárt persze, de nem is túl valószínű.)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ezt nem tudtam. Mindig tanul valamit az ember.  smile

Utoljára Ettin szerkesztette (2018.08.02. 16:34:46)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!
A dzsad kultúrában mi számít bűnnek, egyáltalán milyen erkölcsi alapokra helyezik a hangsúlyt, a legtöbbször úgy vannak beállítva mintha csak az lenne vétek amivel lebuksz.
A túlzott kapzsiságról mi a véleményük amikor már öncélú harácsolássá válik a dolog, pld egy harpagoni figuráról mi a véleményük?

Utoljára rockghost szerkesztette (2018.08.04. 16:26:44)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@rockghost: ez nem egyszerű.
A m* előtti Ynev dzsadjaiban az arab-török bazárkultúra legelőnytelenebb sztereotípiái testesültek meg. A Halál havában Rahim karaktere sejteti, Avery Renegátja meg is mutatja, hogy több van bennük ennél, de a kultúrájuk nagyon fiatal és egyértelműen haszonelvű - a dzsennek azért tették ilyenné, hogy a törzsek közt érdekegységet, a Shibara völgyében állandó településeket, tartós békét és konjunktúrát teremtsenek. (Hogy milyen sors várt volna származékaikra érdekegység és megélhetés nélkül, jól példázza a dzsofurok esete.)
A dzsadok erkölcsi relativizmusa a haszonelvűségükben gyökeredzik, amit a helyi államalakulatok mindegyike másként ítél meg, és a maga módján igyekszik kordában tartani. A törzsi idők íratlan szabályait és a panteon istenei által sugallt/szentesített törvényeket jellemzően együtt alkalmazzák - mivel utóbbiak betartatása a világi hatóságok feladata, tényleges elszámoltathatóság és igazságtétel csak a régió legfejlettebb részein, Abadanában és Mugafféban létezik.
A haszonelvűség extrém formáit a közrendű többség sem pártolja (árt az üzletnek), az arisztokrácia és a rejtőző dzsenn elit pedig kimondottan elutasítja. A gazdasági és politikai  hatalom hagyományos összefonódása okán a nyerészkedés mozgástere eleve korlátozott, a komolyabb vagyonok mögül pedig sosem hiányzik a dzsenn moralitás.
Ugyanez a moralitás gondoskodik arról, hogy a harpagoni figurák (akár formális elszámoltastás/igazságtétel nélkül) megkapják, ami jár nekik.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdvözlet!

Kicsit összekavarodtak a fejemben a dolgok, kérnék helyre igazítást. Mi köze van Urriának és a Förgetegnek Az úmatokhoz? És az Ófához?

Előre is köszönöm.

Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpú tevétől, aki akarja.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Vortex: igazában semmi. Az úmatok a tényleges teremtők, az Ófa a teremtésmítosz, Urria és a Förgeteg az elf eredetmítosz része.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András:Ha jól emlékszem, egy aquir valahol az Ófa gyermekeinek nevezi az elfeket. Innen indult bennem a kavarodás. Tehát a Förgeteg a Csodaszarvas, ami idehozta őket? Tudom, hogy a mítoszoknak nem lehet minden eleme igaz, de ez olyan jól hangzik... smile
Valahol olvastam, hogy Urria az úmatokhoz hasonló lény. De ha Ő nem a Kilencek egyike, akkor hogyan tud ide Ynevre benyúlkálni (kalahorák, rehynnek...) egy másik valóságból? Vagy univerzumból, vagy miből?

Utoljára Vortex szerkesztette (2018.08.05. 19:12:04)

Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpú tevétől, aki akarja.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Vortex: biztosan nem az én aquirom volt, és súlyosan tévedett, mikor az elfek szent fáját, az Uschát (ami lényegében maga Urria) az Ófának vélte. Ez utóbbi eredetileg a világ boltozatát (vö. a kristályszférákat) tartó Nagyok allegóriája volt; utóbb ezen a néven emlegették a fajháborúk idején Ediomadban megeredt valamit is, amit a hagyomány szerint égi pörölycsapás pusztított el.
Urria nem mérhető az úmatokhoz, de a növényi élet áramaiban az elfek érkezése óta jelen van Yneven, tehát sehonnan nem kell átnyúlkálnia.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András: Köszönöm a helyre igazítást!
@Diocletianus: Most fejeztem be a Bosszúangyalt. Nagggyon jóóó! smile. A rémorákulum nevesített aquir? Túlélte? Lesz még szerepe? Uwelnek és Ranagolnak van közös szilánkja, vagy milye?
Előre is köszönöm a válaszokat! (Utólag meg a könyvet! A másodkort egymás után 3x olvastam!)

Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpú tevétől, aki akarja.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Vortex írta:

@Diocletianus: Most fejeztem be a Bosszúangyalt. Nagggyon jóóó! smile.

Köszönöm szépen, örülök, hogy tetszett.

Vortex írta:

A rémorákulum nevesített aquir?

Nem nevesítettem, így nem az, de...

... miközben írtam, én mindig sötét elfként gondoltam rá, és vizuálisan az Obszidiánfő grafikája és leírása (Rúna V/2. szám, 10. old.) volt az egyik* ihletforrása. És az orákulum-szerep is kézenfekvő előkép egy időutazó varázstárgyhoz. :-)

Aztán, hogy a Harmadkor c. fejezet rémorákuluma az a sötételf-e, akiből a korszak későbbi részében az Obszidiánfő vált, azt sem cáfolni, sem megerősíteni nem tudom. :-)

*a másik meg a bebörtönzött óelf grafikája a Veszélyes vizeken c. modulból; in.: Ynevi kóborlások; 117. old.

Vortex írta:

Túlélte?

SPOILER

A szerzői szándék szerint igen. A Harmadkor elbeszélője, a snil ugyanis téved, nem a titkos tudás miatt kell meghalnia, hanem azért, mert megtagadta a halált az orákulumtól, annak ellenére, hogy megígérte. Ezért bűnhődik ő is és a kísérete is úgy, ahogy a rémorákulum szenvedett. Ez elvileg ki is derül a szövegből, bár kétségkívül el van benne rejtve.

SPOILER VÉGE

Vortex írta:

Lesz még szerepe?

Én belátható időn belül nem tervezek vele foglalkozni.

Vortex írta:

Uwelnek és Ranagolnak van közös szilánkja, vagy milye?

Szilánk-ügyben András az illetékes, de korábban itt már többször volt szó arról, hogy a koncepció szerint a délvidéki istenek többsége (de nem mind!) az Egy szilánkja. Tehát önálló entitások, de az eredetük közös, és emiatt viszonylag jelentős, bár időről időre változó mértékű konvergenciát mutatnak egymás irányába.

Aztán, hogy Uwel e többség része, vagy a kivételek egyike... azt talán jobb is eldöntetlenül hagyni. Így izgalmasabb.

Üdv:
D.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Szia András!
Sziasztok Mindenki! smile

Egy rövid kérdésem volna, tud bárki Lándzsás Erikről szóló novelláról vagy kötetről?
Ha nem...akkor pedig az okáról esetleg? Izgalmas karakter volna, nem kétséges. smile

Köszi!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

sundance815 írta:

....Egy rövid kérdésem volna, tud bárki Lándzsás Erikről szóló novelláról vagy kötetről?...

Üdv' legjobb tudomásom szerint nincs olyan novella/regény, ami Erikről szólna. "Cameo szerepet" kapott a Karnevál regényben, a Bárd és démonok novellában, illetve említés szintjén benne van az Észak lángjaiban.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

dragondark írta:
sundance815 írta:

....Egy rövid kérdésem volna, tud bárki Lándzsás Erikről szóló novelláról vagy kötetről?...

Üdv' legjobb tudomásom szerint nincs olyan novella/regény, ami Erikről szólna. "Cameo szerepet" kapott a Karnevál regényben, a Bárd és démonok novellában, illetve említés szintjén benne van az Észak lángjaiban.

Köszönöm, remélem egy nap betömi valaki ezt a "piaci rést". smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv Mindenkinek!

András, az általad belinkelt Ynev térképről szeretnék néhány kérdést feltenni:

1. Helyesen következtetek, hogy a folyók sötétebben jelölt szakaszai a hajózhatóságot hivatottak jelölni?
Amennyiben ez így van, akkor a térkép alapján az Abasszisznál a Quiron-tengerbe torkolló Hartalos és a Godorai-tengerbe Erionnál bele torkolló Artadros ugyan annak a (két) folyónak a két ága, mely egészen a két ág szétválásáig hajózható, tehát létezik egy hajózható vízi út a Quiron-tenger és Erion között. (Ez engem eléggé meglepett.)

2. Még mindig feltételezve, hogy az első kérdésre igen a válaszod, jól gondolom, hogy ez a vízi út azért nem azt jelenti, hogy a tengerjáró gályák felhajóznak majdnem a Sheralig, majd leereszkednek Erionig?

3. Mennyire tekinthető jelentősnek a folyón folyó kereskedelem a szárazföldi kereskedelmi útvonalakkal összehasonlítva.
Elsőre úgy képzelném, hogy legfeljebb kisebb folyami vitorlásokkal tehető meg ez az út és nem is veszélytelen (figyelembe véve a központi irányítás nélküli lakatlan területeket amerre halad). Vagyis nem képes kiváltani a szárazföldi kereskedelmi útvonalakat, legfeljebb alternatívát jelenthet.

4. Van arról koncepció, hogy a vízi út egy része mesterséges lenne?

Előre is köszönöm a válaszokat!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Diocletianus: Köszönöm a válasz!

Más: Most fogtam neki Szalkai László: Szellemtánc című regényének. Ő Hawkwood, vagy valaki más? Az elarokról azt írja, hogy fehér haj, enyhén sötét bőr. Kyrek lennének, csak nem tudnak róla?
Válaszokat előre is köszönöm!

Az egypúpú tevét az különbözteti meg a kétpúpú tevétől, aki akarja.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Vortex írta:

...Most fogtam neki Szalkai László: Szellemtánc című regényének. Ő Hawkwood, vagy valaki más? Az elarokról azt írja, hogy fehér haj, enyhén sötét bőr. Kyrek lennének, csak nem tudnak róla?...

Üdv' a kyr-elar téma már szóba került a törpék kapcsán, innentől érdemes olvasni:
http://www.deltavision.hu/forum/viewtop … 5567#p5567
dr. Szalkai László pedig azonos Ryan Hawkwood íróval.
http://fictionkult.hu/cikk/interju-szal … zloval-947

Utoljára dragondark szerkesztette (2018.08.10. 09:11:23)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András

Köszönöm (kissé megkésve) a választ Óilanról. Valóban, az első térképeken "kint" szerepel - Még a Summarium 270. oldalán is, csak feliratozva nincs. Túl sokat láttam a szürkék térképét (incl. Hőseposz), és az maradt meg bennem, mea culpa. Viszont akkor felvetődik, hogy a PPL-ben lévő manatérkép szerint mi okozza Nilraen gerinc közepén lévő managócot smile  (nyilvánvalóan: bármi)

Ami viszont jobban érdekelne az elfek titkos/tiltott városánál, az egy "anomália" a térképen.
Az Artadros és a Hartalos szinte ugyanonnan ered, de másfelé ömlik. Ez tiszta sor. Azonban össze vannak kapcsolódva. Ez vagy hidrológiai nonszensz, vagy jól sejtem, hogy van egy mesterséges (zsilipelt) csatorna köztük, ami az Erion-Abaszisz távot hajózhatóvá teszi?

http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/2018/08/11/780Arta_Harta_csatorna.jpg

Utoljára Zedd szerkesztette (2018.08.11. 15:45:18)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Criwo: üdv a fórumon.
1. nem, a kétféle tónus puszta látványelem, kis jóindulattal a folyásirányt egyértelműsíti. Ez egy hibrid vetület, a vízhálózat, a jobb átláthatóság okán, külön réteg a procedurális felszínen, ami hekkeletlenül így néz ki:

http://i68.tinypic.com/2lx8igj.jpg

2. természetesen nem; az Artadros és a Hartalos esése (közös forrásuk, a hantari zuhatag magasságát is beleszámolva) meghaladja a tizenkétezer lábat, ami Artadrosa és Wagana felett alapból hajózhatatlanná teszi mindkettőt.
3. Az Artadros viszonylagos biztonsággal csak Igerathalay és Erion közt hajózható, az erős sodrás miatt kizárólag folyásirányban. A Hartalos a síkvidékre érve a krónikák "lusta folyamává" alakul, vízhozama csak a Quiron-tenger felé vezető út közepe táján válik egyenletessé, és a medre is csak itt mélyül el annyira, hogy érdemes legyen csónaknál nehezebb járművekkel rámerészkedni. A forgalma a szárazföldi útvonalhoz képest jelentéktelen; az őslakókon kívül más nemigen használja.
4. Az Artadros alsó folyását a hatodkor óta szabályozzák. Mostanra két víztározója (Weilamyr I, II) és temérdek csatornája van, de a sodrása az év nagyobb részében így is túl erős ahhoz, hogy szállítmányozásra használják, ezért csak az Erion felé irányuló személyforgalomban jut szerephez.

@Zedd: lásd a fentieket.
A Hartalos általad jelölt szakasza sajátos átmenetet képez zuhatag és folyó között; a víztömeg sodra és nyomása folyamatosan "eszi" a mederfal szikláit, ezért a peremen futó gyalogösvényekre csak azok merészkednek, akiknek nincs választásuk - az Erionba vezető karavánút jóval északabbra, a Haressyr Supremor árnyékában fut. A hajózhatóság ezen a részen fel sem merül, a legmegveszekedettebb ork gangázók (tömlőtutajosok) sem próbálkoznak vele.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Szia András!

A Halál havában c. regényed kapcsán volna 3 kérdésem; előre is bocsánat, ha olvasatlanságom végett esetleg nem idevalóak.

1) A regény végén a fogadó szobájában Sogron szemrevételezi Tiert. Ez metaforikus (a tűz játéka?), vagy jelentőséggel bíró - esetleg későbbi regényekben visszatérő - valódi esemény?

2) A Függelék a "Hatalmasok" címszó alatt említést tesz a Jövőlátókról, akik a Himano sivatagban "vészelték át" a Birodalom pusztulását. Nekik volt bármi szerepük Toron és Ishae Ianarak (esetleg Dawa, stb.) csatározásában...vagy megjelentek bármilyen hatalmi harcban? Nem tudom, Te vagy Péter illetékes a témában jobban.

3) Eriel, a bárd visszaemlékezésein kívül, jut neki bármilyen szerep más regényekben? Esetleg a Keleti szélben?

Előre is köszönöm figyelmed! smile