Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András: Elolvastam az Ősi titkok láza, acélnak vihara köteted. Felemelő volt. Katarzist és lelki többlettöltetet adott. Köszönöm Godont, második Gra-Tinolt és a többieket!!  smile

Utoljára Ettin szerkesztette (2018.07.11. 17:11:41)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ettin írta:

@Gáspár András: Elolvastam az Ősi titkok láza, acélnak vihara köteted. Felemelő volt. Katarzist és lelki többlettöltetet adott. Köszönöm Godont, második Gra-Tinolt és a többieket!!  smile

Ezt osztom én is.

Nagyobb szerencsémre a foghíj pótolásra került és Godon talán az egyik legjobban eltalált dolog, amit a M-n belül olvastam.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: én pedig köszönöm, hogy a könyv után erre is időt szántál. a magamfajta számára nincs nagyobb jutalom.

@Morrola: thx.
godon megírása szellemi és technikai értelemben komolyabb kihívás volt bárminél, amit ynevhez valaha csináltam. valahol jó is, hogy csak most került sorra - ez olyan téma, aminek kimondottan használ az ember szövegének korral növekvő gravitása. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András

Godon nagyon kellett már, lévén az emberi kultúra alapja. (földi párhuzamban Róma, csak nagyobb, hatalmasabb és hosszabb ideig volt - de mai napig hatással van)
Még nem is értem a végére de nem olvasni akarom, hanem érteni. Sok, de kell is ennyi, mert súlya van.

más: most nézem az újabb térképet:  Óilan mi okból került ki az eddig mindenhol Sirenar közepében ábrázolt helyéről effektíve a legszélére? Lemaradtam volna valami lényeges írásról, vagy konceptuális okai vannak?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Zedd írta:

@András

Godon nagyon kellett már, lévén az emberi kultúra alapja. (földi párhuzamban Róma, csak nagyobb, hatalmasabb és hosszabb ideig volt - de mai napig hatással van)
Még nem is értem a végére de nem olvasni akarom, hanem érteni. Sok, de kell is ennyi, mert súlya van.

más: most nézem az újabb térképet:  Óilan mi okból került ki az eddig mindenhol Sirenar közepében ábrázolt helyéről effektíve a legszélére? Lemaradtam volna valami lényeges írásról, vagy konceptuális okai vannak?

Nyilván András az elsődleges illetékes a témában, de hátha tudok egy kicsit segíteni (vagy növelni a zűrzavart...) A mellékelt térképet Novák Csanád töltötte fel kb. 15 éve az akkor még általa működtetett ynev.hu-ra. Ezen Oilan egyértelműen Sirenar határain kívül van, ráadásul nem is kicsit. Sajnos szó szerint már nem tudom idézni, de amikor ezt felvetettük, Csanád valami olyasmit válaszolt, hogy az egykori Rehiar Birodalom területe a negyedkori állapotokhoz képest fokozatosan lecsökkent, és bár Oilan a mágikus védettsége (pl.: ó-elfek jelenléte) miatt megmaradt szigetként a külvilágban, az elf szállásterület fokozatosan lecsökkent a hetedkori Sirenar területére. Úgy látom az újabb térképen ezt a furcsa ellentmondást (ti. az ország fővárosa nincs az ország területén) próbálták azzal feloldani, hogy a várost jelentősen eltolták északnyugati irányba.

http://www.kepfeltoltes.eu/images/hdd1/ … 0_Ynev.jpg

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd, Duke: a hivatalos negyed-, ötöd- és hetedkori térképek elsődleges forrásai a Csanád féle változatok. Az ő Ólianjához képest az aktuális csak annyival került odébb, amennyit a procedurális erózió megkövetelt: az ynevi határok főszabályként természetesek, azaz koordináták helyett a hegy- és vízrajz, illetve a növényzet határozza meg őket.

Duke sokat segített a hetedkori referencia belinkelésével (ami bizonyítja a kiinduló állítás igazát), és Csanádot is pontosan idézte, pedig nem tegnap történt a dolog. Rehiar zsugorodása jól nyomon követhető a világkorszakokat leképező vetületeken. Azt, hogy Sirenar nem szokványos állam, hanem családszövetség, így államhatár helyett csak befolyási övezete van, ugyanazzal a ködöléssel próbáltam érzélkeltetni, amit a negyed- és ötödkori Oghogul esetében használtam, de egyfelől rém ronda volt, másfelől élére állította a "melyik milyen határ" kérdést, ami elég szerteágazó és megosztó ahhoz, hogy ne akarjam egyedül megválaszolni. (Egész sor ynevi entitás nélkülözi a konkrét határvonalakat, a néhai Godorától a dzsabarai formációkon és a városállamokon át a shadoni féldominiumokig.)

A fentiekből következik, hogy Óilan nem közigazgatási értelemben vett főváros, hanem olyanféle civilizációs-spirituális centrum, amilyen Urria szíve volt a fajháborúk idején. A rehiari szállásterületen kívül, de Sirenar befolyási övezetén belül található, e kettő különválasztását pedig semmi nem indokolja a hatalmi blokkos vetületen. Hogy a többin se tudok rá megoldást, megint más kérdés. smile 

Fontos még: Ynev térképein ritkák a betonba öntött poi-k, az irodalmilag legjobban beágyazott településeknek is több száz mérföldes "játékuk" van. Ha megnézitek Csanád verzióját, DiLuan és DiMaren jóval messzebb esik Abaszisztól és Elyától, mint az Észak lángjaiban, Doran és Erigow pedig még az aktuális változaton sincs egymáshoz elég közel.
Arra akarok kilyukadni, hogy Óilan számára nem az az egyetlen lehetséges hely, ahol most van: következmények nélkül eltolható az Elf-Terrim mentén északkeleti, délnyugati vagy déli irányba a legközelebbi szigetcsúcsig. Én azért választottam a középsőt, mert már nem hegy és még nem lapály, fái pedig a rehiari rengetegek részét képezik ugyan, de önálló növekményt alkotnak a folyóágak között.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Oilan: A rehynneknek (Hatok) Sirenarban van hat városuk (három kikötő és három az ország belsejében), amelyek a hat óelf Család városai lennének, míg Oilant a Hatok közösen birtokolják. Oilan a tizenegy ynevi managócpont egyikére épült, akárcsak a Tizenhármak birtokolta Kráni Torony. Valószínűsítem, hogy az óelfek szemében a város betöltött szerepe is hasonlít a Kráni Toronyéhoz (spirituális és/vagy szakrálmágikus) központ. Illetőleg például ezen kívül lehet olyan spec. képessége, hogy Yneven van is meg nincs is, amiért is nem feltétlenül észlelhető mindenki számára (csak mondjuk aki elég hatalommal bír ahhoz, hogy észlelje, vagy akinek megengedik az ottaniak, hogy megpillanthassa), vagy éppen hol itt bukkan fel, hol meg ott az egykori Rehiar területén belül. smile

Utoljára Ettin szerkesztette (2018.07.17. 05:51:13)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Kedves András!

Kettő "világvégi" hely kapcsán lenne kérdésem:

- A Namendyrban fekvő Ha'wunda, Herpys és Hasturról mit lehet, érdemes tudni?
- A Thulei szigettengerről mit tudhatunk? (eredettörténet? lakói?)

Előre is köszi!

Illetve Vigasztól már sokszor sok úton kérdeztem de sajnos soha nem kaptam választ, hogy a legutolsó 2 (Sziréndal, Kígyószív) illetve most már a tiéd és Zsolt kötetének lesz-e e-könyv változata vagy ezt már nem tervezitek a M.A.G.U.S.  könyveken belül?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

GMate írta:

Kedves András!

Kettő "világvégi" hely kapcsán lenne kérdésem:

- A Namendyrban fekvő Ha'wunda, Herpys és Hasturról mit lehet, érdemes tudni?

H----ról azt érdemes tudni hogy nem nevezzük nevén!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

GMate írta:

....- A Namendyrban fekvő Ha'wunda, Herpys és Hasturról mit lehet, érdemes tudni?
- A Thulei szigettengerről mit tudhatunk? (eredettörténet? lakói?)...

Üdv' ezt a választ gondolom ismered (azoknak, akik nem, linkelem)
http://www.deltavision.hu/forum/viewtop … 773#p48773
illetve nem tom' mire gondolsz pontosan Thulei szigettenger alatt, a déli és északi Thule-ról itt volt szó
http://www.deltavision.hu/forum/viewtop … 457#p49457
iiletve Erion szigetei
http://www.deltavision.hu/forum/viewtop … d=916#p916
a többit meg reméljük Gáspár András hozzáteszi...

Utoljára dragondark szerkesztette (2018.07.16. 19:24:54)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Köszönöm

Ha’wunda stb.-t jól elfelejtettem... Akkor ők lennének Ynev egyetlen ork kikötôi? Egyedi stílusú helyek lesznek  big_smile

A szigetek nevét a térképen találtam és így már választ is kaptam a kérdésemre.

Az e-könyvek kapcsán pedig az illetékes fórumba csak a hozzászólás után néztem be és láttam, hogy nem nagyon van remény az e-könyves megjelenésekre, amit őszintén sajnálok.

Utoljára GMate szerkesztette (2018.07.16. 20:23:00)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

GMate írta:

Az e-könyvek kapcsán pedig az illetékes fórumba csak a hozzászólás után néztem be és láttam, hogy nem nagyon van remény az e-könyves megjelenésekre, amit őszintén sajnálok.

Ez hol van? Én nem találtam meg.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@twilight: gratulálok, találtál egy easter egget. smile Kulcs sajnos nem jár hozzá, de akkor is te vagy az első – a többieket csak azzal vigyasztalhatom, hogy van még jó néhány.

@dragondark: szokás szerint thx.
A thulei szigettenger nemrég (a betűtípus módosulásakor) került fel az Ösi titkok... extrái közt most is elérhető neves vetületre. A Godorai-tenger változó méretű, nagyobbrészt lakatlan szárazulatait értjük alatta.

@GMate: igen ezek az ork kikötők.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Tweillight: Kornya Zsolt ettől még invitálhat Carcosába, szóval óvatosan. örülök hogy nem csak nekem tűnt fel.

@ András: Mellékesen, a Holdfényember eléggé fajsúlyos darab, de akad valami a Sárga Király kategóriájában Yneven is? Gondolok én itt az Godorában elszavalt óaquir szerelmi dal, ami a Falba kergette az urtalkodócsaládot (Új Tekercsek)


Más: belemásztam kicsit a történelembe, Zsolt a jelenlegi erigowi dinasztiát a P.sz. XXXV. századtól számítja, ún Hazafi Hercegeket. Figyelembe véve az uralkodók átlagélettartalma meghaladja az a normát, ami nálunk dívik, ez nem sok uralkodót feltételez, a gyors cserélődés meg nem valószínű (Toron könyöke alatt nincs egymással acsarkodás - ha jól emlékszem udvari orkok szintjén szenyóztatják egymást, semmi egymás életére törés Abaszisz módjára). Történelmileg ez a Toron meg ÉSZ által megadott adatok szerint kb. egybeesik a 12. ZH évzázadával 3455-3458 közt, (Toroni 7 .P. sz. 3355-3458) tehát a Seriatarok már előtte és alatta, esetleg közvetlen utána léphettek trónra. Szerinted mi a valószínűbb?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Morrola írta:

...Gondolok én itt az Godorában elszavalt óaquir szerelmi dal, ami a Falba kergette az uralkodócsaládot (Új Tekercsek)...

Üdv' azok számára, akik nem ismerik a történetet:
"Godora egyik káoszkori uralkodóhercegét XXIII. Armangaldot a história Boldogtalan melléknévvel ruházott fel. Sorsáról a szemérmetesebb krónikaírók csak annyit árulnak el, hogy egy csodaszép hölgy törte össze a szívét a messzi Északról. Költőnő volt, állítják, aki saját szerzeményét - egy szomorú szerelmes balladát - adta elő a nagyúr színe előtt a márványfalú palotában. Armangaldot olyan mélységesen meghatotta a varázslatos költemény, hogy elvesztette hitét az élet értelmében, s egész udvartartásával együtt elbujdosott az Elátkozott Vidékre: trónusát unokaöccse, Silidar örökölte, az egyetlen az egész hercegi családból, aki a gyönyörű látogató érkezésekor véletlenül épp nem tartózkodott Erionban, mert a Sheraltól délre kalandozott. Talán Ynev sorsa fordult meg ezen a véletlenen.

Boldogtalan Armangald és udvaroncai valójában nem vándoroltak ki az Elátkozott Vidékre. El sem hagyták a várost, s leszármazottaik máig ott időznek. Nem véletlen, hogy a roppant falrendszer mélyén tanyázó őrült, félhumán, emberevő korcsok között időről-időre nemesen metszett kyr arcélek bukkannak fől: távoli őseikre ütnek vissza, akik habzó szájjal, tébolyba kergetve menekültek ide a hercegi palotából. A szépséges költönőt, mint azt a titkos krónikák tudatják velünk, Tekidia Mey Twaalrethnek hívták: a szívszoritó szerelmes ballada, amit az udvar pompájában elszavalt, valóban a saját költeménye volt. Aquirul írta."
- Új Tekercsek (Holt nyelv, 236-237. oldal) -

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: akadni nyilván akad, de az általad említett példánál jobban kidolgozva - kapcsolódó történetek hiányában - tudtommal egy sincs.
Hazafi hercegek: ahogy azt (régebben) már jeleztem, én a IV. évezred legelejére tenném az erv öntudat felhorgadását. Nem azért, hogy ellentmondjak Zsoltnak, hanem mert kevéssé életszerű, hogy a gleccsertempójú változások Ynevének ebben a zugában minden lényeges dolog egyszerre és tegnap történik. Eligor relatíve friss fejlemény - az északi hármak rangsorrendjét hagyományosan vezető erigowi uralkodócsaládnak jóval ősibbnek kell lennie ahhoz, hogy erő és erény közt egyensúlyt teremtsen.
Fontos1: Az Ősi titkok... "kobzos hercegei" (3400-as évek) nem szükségképp az első Seriatarok és/vagy azonosak a hazafi hercegekkel. Az utóbbi terminust azért kerülöm, mert olyan benyomást kelt, mintha a korábbi hercegek nem lettek volna (vagy nem voltak eléggé) azok.
Fontos2: az Ősi titkok... Erevínről szóló fejezete tisztázza, hogy Erigow diadémja nem a vér jogán öröklődik, a hercegeket közfelkiáltással választja a nemesség. Seriatar tehát, a család felemelkedésének időpontjától függetlenül, csak a IV. évezred uralkodóinak többsége lehetett, az összes nem.

@dragondark+mindenki: ez rendben is van, a "káoszkori"-t kivéve. Erion fala ma ismert formájában a P. sz. 11. század óta létezik, ÚT-ben megénekelt állapotát pedig csak a hetedkor harmadik évezredének derekán (lásd még: Godora története) érte el.
Arról, hogy a legenda (vélhetően kegyeleti okokból) egy félmúltbeli incidenst helyez vissza a régmúltba, az "uralkodóherceg" kifejezés árulkodik: Godora vezetőinek a Tüzek éjjelétől a hajnalkor végéig helytartó volt a hivatalos titulusuk. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Tisztelt Andras,

Koszonom a regenyeid, sok nehez pillanaton segitettek at. (Ha olvassak,  Kornya Zsolt es Nyulaszi Zsolt faradozasait is illeti az erdem.) Mindig is erdekelt, hogy Tier Nan Gorduin milyen lehetett babakent, karonulokent vagy gyerekkent. Van errol szolo irasod valahol? A legfiatalabbkori emlites, amit rola talaltam mar a kamaszkorban mutatja. Ahogy elkepzelem, lazado termeszete mar koran megmutatkozhatott, nem csekely gondot okozva szuleinek es gondozoinak. Ha kidolgoztad valaha ennyire reszletesen a karaktert, de nem irtal rola, akkor megosztanad?

A felesegemmel egyutt szeretnenk egyuttal ezert is koszonetet mondani: Honapokon at kerestuk a megfelelo nevet, mikor megemlitettem az ilanori bardet, amibe hezitalas nelkul beleegyezett. Utolag belegondolva, lehet ezzel a nehez temperamentummal predesztinaltuk fiunkat, mikor Gorduinnak kereszteltuk, mert egy pillanatra sem all le, es ha uj elmeny nem eri akkor vigasztalhatatlan. (Nem biztuk a veletlenre, mert a masodik keresztneve Deckard...:)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@toraritte: Frank Herbert Dűne-univerzumában ilyenkor mondják, hogy kull wahad.*
Mivel itthon egyiket se anyakönyveznék, nyilván olyan helyet találtatok a felnevelésére, ahol az ilyesmibe központilag nem szólnak bele. Jól tettétek. Ezúton kívánok nektek sok boldogságot, neki pedig erőt és kitartást ahhoz, hogy a lapjaiból a lehető legtöbbet hozza ki.

TNG: önálló írásom nincs, és látni se látok belőle sokkal többet annál, amit a Karnevál és a Toroni vér aktuális változata felvillant.
Tudjuk, hogy a gyerekkora nem volt felhőtlen. Egy száműzött-kolónián született, az anyja olyan korán meghalt, hogy nem is emlékszik rá, az apja meg - akit a klánjából és a lobogóőrségből is kiutáltak - pár év alatt agyonitta magát. A fiút a nagybátyja, egy Travor nevű lovastiszt vette magához, és cimborája, egy Gerum csúfnevű énekmondó segítségével nevelte kábé tizenöt éves koráig. Akkor indult Erion felé egy taríni szekérkaravánnal és (ilyen-olyan komplikációk miatt) több mint három évbe telt, hogy odaérjen - a többit tudjuk.
A szekérkaravános történetet tavaly óta írom, és remélhetőleg be is fejezem egyszer. Az abban szereplő TNG már csak nyomokban emlékeztet felnőtt önmagára; tovább fiatalítani (az én eszközeimmel és nézőpontomból) istenkísértés lenne. smile


* kb. mélyen (és pozitíve) megrendültem

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

(at)Gáspár András: Koszonjuk a jokivansagokat es hogy megosztottad a hatteret! Az anyakonyvezest egyebkent Magyarorszagon kezdtuk egy hivatalos level formajaban, amire kaptunk egy megszolitas-, elkoszones nelkuli tomondatos elutasitast indoklas nelkul, igy aztan nem is eroltettuk tovabb a dolgot.

Van esetleg valahol egy hivatalos bibliografiad illetve online informacio az elokeszuletben levo kiadvanyaidrol? A M.A.G,U.S wikipedia oldal listaja eleg reszletes, de legutolso konyveidkent a Keleti Szel I. es II.-t emliti, es a Delta Vision oldalan sem talaltam semmit.

Megjelent valaha a Gorduin-ciklus barmelyik kotete is angolul? Ki tudja, hogy a gyerek megtanul-e magyarul, de szeretnem ha megismerne a vilagot, ami a nevet ihlette. Kesz vagyok nekiallni leforditani barmelyiket, de erre a feladatra csak nalam ratermettebb emberek vannak. Nagyon szeretem a regi M.A.G.U.S. regenyek szinvonalas irodalmi nyelvezetet es kidolgozottsagat (az ujakat meg nem olvastam).

Meg egy dolgot szeretnek megosztani: Az kamaszkorom soran faltam a Valhalla Paholy konyveket. Kedvenceim a Doom-sorozat (Damien Forrestal), Han Solo nomadjai (Ed Fisher), M.A.G.U.S. kotetek es a sajat neved alatt kiadott konyveid es novellaid voltak. Tobbszor olvastam mindegyiket, tetszett a stilus, es csodalkoztam, hogy mennyire hasonlo a hangnemuk. Vegul szisztematikusan nekialltam osszehasonlitani az kiadoval kapcsalotos elso oldalakat, ahol lattam megemlitve a neved, vegul az ezredfordulo kornyeken allt ossze bennem a kep. (Most talaltam Sohar Aniko angol nyelvu tanulmanyat, erdekessegkeppen megosztom, de mivel linkelni meg nem tudok: "Thy Speech Bewrayeth Thee: Thou Shalt Not Steal the Prestige of Foreign Literatures - Pseudotranslations in Hungary After 1989).
"Sajnos" a licensz-nelkuli licensz regenyeitek annyira jok voltak (Dale Avery/Nyulaszi Zsolt sorozata is a fenomenalis kategoriaba tartozik), hogy mikor nekialltam angol irok Star Wars koteteit olvasni, hatalmasat csalodtam. A masik nagy csalodas a Doom univerzum volt, mert a Damien Forrestal konyvek tempoja es eredetisege mely nyomot hagyott bennem, de film es a jatekok a kepzeloero szokasos hianyat adta csak vissza.
Tudom, a siker definicioja mindenkinel mas, de szomorusaggal tolt el, hogy irotarsaid es Te olyan keves elismerest kaptatok. A jogi hercehurcakrol is lattam hireket, es csodalkozom, hogy nem egtel ki vegleg, es adtad fel az iroi palyat.

Utoljára toraritte szerkesztette (2018.07.22. 05:40:39)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Emlegetve lévén:

-És most, nacsalnyik?
Blazkowicz duplacsövûje!
Két golyó, és más semmi. A tisztúr megint tárat cserél, de már nem kell lônie

Valaki odafigyelt.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@toraritte: bibliográfiából több is kering, de teljesnek és hivatalosnak egyiket se mondanám. A legaktuálisabb vsz az önéletrajzomhoz tartozó publikációs lista, amin a filmekről és játékokról szóló, illetve autós témájú cikkeim kivételével minden rajta van:
https://1drv.ms/f/s!AomkqG5pGNnEig42_DWc2UQ4YAVk

A Gorduin ciklushoz tartozó művek egyikéből sem készült teljes angol fordítás. Hosszabb-rövidebb kezdemények léteznek csak tőlem és néhány bátor önkéntestől. Káeurópai lektűrből angol verziót csinálni nagyon drága mulatság. Az a pár hivatásos, aki vállal ilyesmit, évekre előre be van táblázva, az elkészült fordítás és a reménybeli megjelenés között pedig világnyi szakadék tátong: már a leadáshoz is helyi ügynok kell, az "unsolicited" kéziratokat a kadók főszabályként el se olvassák, stb.
Lényeg: közel-távol nincs nálad rátermettebb ember, és már egy novella is óriási előrelépést jelentene a helyes irányba. Chapmant a nemzetközi porondon addig is az Észak lángjai cseh kalózkiadása (1992) képviseli. lol

Siker: Sóher Anikó objektivitásáról (személye és működése felületes ismeretében) nem vagyok meggyőződve. Neked szerencsére nem kell bizonygatnom, hogy a "külföldi irodalom presztízsének elorzása" keveset mond a VP gyakorlatának lényegéről. Ha nem lennék olyan asszertív, amilyen vagyok, itt következnének a viszontminősítések, így csak jelezném, hogy

* az elismerést, amiben az akkori dolgainkért mindmáig részünk van, nem lehet lopással kiérdemelni;
* minden sikernek megvan a maga Sóhere (hentesboltja, stb);
* a per elszáll, az írás megmarad.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Azért hozzáteszem, hogy nemegy alkalommal láttam pozitív visszajellzéseket pl. az AvP regényeket illetőleg. Minimális érdeklődés van irántuk. Figyelembe véve, hogy néha mit adnak ki official tie-inként (CnC Tiberium Wars könyv, ami bioterrorizmus a piapírhoz szükséges fák kivágásának apropóján), vagy akár kánonon belüli röhelygyárosság (C. S. Goto Warhammer 40.000 pályafutása).

Járható út, a kérdőjeles legalitást félretéve, valamilyen és valamennyi értéket mindenképp hordoznak.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: a tie-in a '990-es évek könyvpiacának egyik sikerterméke volt. Amennyi készült, rendszerint azonnal el is kelt belőle; a példányszám harmincezernél indult és alkalmanként (például a Terminátor 2 esetében) a százezret is meghaladta. Ennél nagyobb és gyorsabb fogyást csak a két lektűrsztár, L. L. Lawrence és Vavyan Fable tudott produkálni.

Mivel a 80-as évek eleje óta olvasok filmregényeket, az elszaródási folyamat mintegy a szemem láttára bontakozott ki. Akkor kezdődött, mikor valaki eldöntötte, hogy a tie-in nem mű, hanem termék, és author helyett copywriterekkel kell csináltatni.
Az előbbinek minimum stílusa, jó esetben víziója is van. Az emberek ezekért szeretik a könyveket - amit az utóbbiak csinálnak, már csak jellegében az. Pótkávé. Hamburger csőrből és tarajból. Pont olyan szar, mint az előző, de nem gond; mire a következő kijön, a jónép mindkettőt elfelejti.
Alan Dean Foster nem egy Thomas Mann, de bármelyik aktuáls senkivel összevetve annak tűnik. Mikor kijött az első hivatalos Doom kötet, kultúrsokkot kaptam a felismeréstől, hogy vége - hogy pár éven belül az összes ilyen lesz, és azokkal, akik ezen nőnek fel, már nemigen fogok szót érteni.   

Az AvP annyiban rendhagyó eset, hogy a Dark Horse, ami két elfekvő Fox propertyből új IP-t csinált, nem filmstúdió volt, hanem képregényműhely. A tehetség számukra nem kockázati tényező, hanem kiaknázandó erőforrás volt, a képregény alapú regényeik megírását pedig az ADF kategóriás Steve Perry-re bízták ilyen-olyan bohócdoktorok helyett. Kölyökkorom nagy kedvence, Robert Sheckley is szült nekik egy Alien regényt, ami olyan fokon nem illik a profiljába, hogy kézbe se mertem venni. (Korlátoltság; a Beszélő disznót és a Malom a pokolbant ugyanaz a Moldova György írta.)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Az utóbbi években megjelent olyan, filmen/(szerep)játékon alapuló regény, ami még ha a MAGUS irodalmi szintjétől messze is van (ezt előre le merem fogadni), de egyszer nem szenvedés elolvasni? Dragon Age, Mass Effect, Halo, Warhammer 40k? Korábban próbálkoztam AD&D regényekkel, de gyatrán megírt kalandmoduloknak tűntek (lehet azok is voltak eredetileg). Alien regényben amivel találkoztam, talán egy fokkal volt jobb. Valószínűleg akkor jár jól valaki, ha figyel a sorrendre: olyan könyvet keres, amiből film készült, és nem fordítva.

Utoljára Myst szerkesztette (2018.07.22. 20:42:41)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

(at)Morrola: Koszonom, egybol kedvet is kaptam az ujraolvasashoz (bar magamban a "tisztur"-at egybol atferditettem "tiszturallat"-ra:)

(at)Gáspár András: Koszonom a listat! Atyaeg, mennyi bepotolnivalo; a Fleming forditasaidon kivul masrol peldaul nem is tudtam, a rengeteg egyeb novellakrol nem is beszelve. A "Kialts farkast 2" pedig egyenesen sokkent ert!

Sohar tanulmanyat nem szeretnem kielemezni; tisztelem a munkassagat (Korongvilag regenyeket vagy az o forditasaban vagy eredetiben erdemes olvasni), de a nyiltan ellenseges hangnemet tiz evvel ezelott sem ertettem, mikor eloszor olvastam. Szamomra legfontosabb szerepe az volt, hogy segitett kitolteni nehany hezagot a Valhalla Paholy es M.A.G.U.S. tortenetevel kapcsolatban, amit nem sikerult osszeraknom az online reszletekbol.
Az iroi alneveket ill. alforditasok okat tokeletesen megertem. Sot, orulok, hogy igy tettetek, mert ezaltal szeles korben jutott el minosegi sci-fi es fantasy a magyar kozonseghez. Az egyetlen csalodas szamomra az volt, hogy emiatt kesobb boven ertek csalodasok, amikor kulfoldi irok konyveit olvastam. Nem hibaztatnam a muforditokat, mert dacbol elolvastam kesobb az angol ereditek egy reszet, es az erzes mit sem valtozott. A Kornya Zsolt forditotta Warhammer 40k peldaul jobban tetszett magyarul.
Ha mindezt valaki lopasnak minositi, akkor az atsiklott a reszletesen kidolgozott vilagon, amit teremtettek, es a szenvedelyen, ahogy az irotarsaiddal egyutt egy-egy kulturanak szenteltetek az idotok. (Raoul Renier "Krani kronika"-jatol meg mindig ludborzik a hatam.)

Angol forditas: A kiadok vilaga elegge ismeretlen elottem, de gondoltam, hogy nem egy egyszeru tema. Koszonom a biztatast, aztan mire megerti a szot a gyerek, addigra lehet produkalok is valamit. (Az irodalmi szinvonaltol valoszinuleg messze lesz:)

Ha pedig mar emlitetted a hivatalos Doom kotetet es az azt koveto sokkot: a Tieid pont azzal vagtak a foldhoz, hogy egy agyatlan (de elvezetes, teszem hozza) jatekotletbol egy kerek, fantaziadus es intellektualis tortenetet kerekitettel. A vilag kidolgozottsaga, a monumentalis jelenetek most is magukkal ragadnak. (A Ninive egyik novellaja a mai napig lenyugoz, amikor a topmanagerek egy arenaban kebelezik be egymast.)

Nu, kiadtam magambol, koszonom a turelmet.