Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: a 2250-es szindikátusi szerződés a pyar eszme diadala volt a pyarroni vallás felett - kis lépés az embernek és jókora pofon az Államközösségnek, mely úgy ítélte, hogy Riegar "csak államjogi értelemben tért meg az égi fény hitére."
Szóval az öbölvidéken végig a kontinentalista irányvonal érvényesült, Doran sosem érezte szükségét, hogy saját ágendával álljon elő, és formálisan is átengedte a térség feletti ellenőrzést Pyarronnak, miután Dinis (Riegar nem hivatalos fővárosa és hitéletének szíve) 3681-ben csatlakozott az Államszövetséghez.
Az emberfaj öbölvidéki érdekeit azóta a pyarroni titkosszolgálat, közelebbről a Sirályvár olvasóklubként elhíresült elit páholy képviseli.

A második kérdésed nem igazán áll össze nekem. Alább csak arra refletálok, amit érteni vélek belőle.
Tanagra: hatalmas és ritkán lakott, rémesen kiszámíthatatlan, néhol egyenesen élhetetlen. Az orkokon kívül nem akad ott senki, aki érdemben sokasodni tudna és/vagy a külvilágban is harcolni akarna.
Korg: vándornép lévén sok helyen előfordul, de Tanagrában nem, az Eren felé portyázók pedig mostanság - értsd: az utóbbi 2500 évben - nem nyugatról, hanem (dél)keletről jönnek.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Az ÉSZ emlegetett Erentől nyugatra fekvő barbár törzseket, de gondolom a nyugat erdősödése ennek keresztbe tenne, kermir puszták meg nincsenek. Tulajdonképpen hol húzódik a határ: A Lorn folyásától nyugatra elvileg már beszélhetünk a vadonról?

A vadonnal kapcsolatos elképzelésemre választ adtál menet közben, de amire gondoltam, az elsősorban az ÉSZ erv terjeszkedését illetné: lévén földrajzilag eléggé körülhatároltak, gazdaságilag és kultúrális értelemben merre terjeszkednének/épitenének ki új szövetséges piacokat a későbbiekre? Anno azt hiszem még a yankari Pentád Daerimje volt erv alapíttatású (ahol amúgy a 3670 évek végéig működött térkapu is, amit később leromboltak), meg az anterrrai partszakaszugrik be, ahol ervek találhatóak, ezek kapcsolata milyen jellegű mondjuk az ÉSZel? Próbálnak valamilyen hatást gyakorolni rájuk északról, vagy befektetnek valamit északról anyagilag vagy egyéb módon a térségbe?

Békeidőben kereskedelem mindig jól jön, amúgy meg a Rémkép Kyria kbvázi szövetségesi hátországát meg érdemes fellazitani.

Utoljára Morrola szerkesztette (2018.04.11. 08:07:01)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Ettin: bocs, hogy nem reagáltam előbb; a többiek időközben mindent leírtak, ami a dologról leírható. Ezúton köszönöm nekik.
A leveses epizód a Fradat-mar-i hídfőcsata leírásából származik, ami a megjelenésre váró WMC esszékötetben lesz olvasható.

@mindenki: az ilyen akciók megindítása előtt két tényezőt érdemes mérlegelni:
1. a kívánt hatás (ti. tartósan engedelmes élőholt amund) elérésének kiszámíthatatlansága
2. a nyersanyag (ti. döglött amund) megszerzésének rendkívül körülményes volta
Professzionális (vö. dorani) nekromanta számára e kettő külön-külön is vállalhatatlanul magas kockázatot jelent... amiből nem következik, hogy egység sugarú dzsad pályatársa nem lehet k* szerencsés. smile
A váratlanul jött siker gyümölcse azonban - ahogy azt Rastaman, rockghost és Cyrgaan jelezte - legjobb esetben is csak a következő kék holdkeltéig élvezhető.

Kedves András!
Úgy tudtam a Keleti szél zárókötetén dolgozol. Félreinformáltak?

Utoljára Andrash szerkesztette (2018.04.11. 10:15:45)

"A salakot a kohó kiveti magából; az acélt keményre edzi"
                                                                 Raoul Renier - Pokol

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: az ÉSZ-szel egész kevéssé vagyok kompatibilis, de az Erentől nyugatra élő barbárokat semmi nem zárja ki. Pusztán arról van szó, hogy a kései hetedkorban nem tényezők.
A három (Vén-, Fehér- és Zöld-) Lorn-ág által határolt terület déli része Anublienhez, az északi Erlornadanhoz tartozik. Mindkettő pont olyan vadon, mint az északnyugati, ami hivatalosan a kyrek által Cantalnak nevezett Vén-Lornon túl kezdődik.
A tóvidék és Ediomad közti Kremira létezik, csak nem pusztaság, a körülhatároltságot pedig eleve kizárják az ynevi léptékek: Erevín nagyjából akkora, mint Európa, és százmillós populációja van. A merún partvidék kikötőin és az ottani kalmárok sinemosai rokonságán át az egész kontinenssel kapcsolatban áll - ez bőven ellensúlyozza Toron beltengeri/szárazföldi erőfölényét.
Ervek mindenütt előfordulnak, de sehol nem alkotnak számottevő kisebbséget. A Quiron-tenger medencéje hagyományosan a toroni érdelszférába tartozik, amit az ifjabb civilizációknak (lásd még: Karnevál, aszisz belháború és vallásbéke) nem érdekük megkérdőjelezni.

@Andrash: nem informáltak félre. Az esszékötet kéziratát januárban leadtam, az "előkészületben" annyit tesz, hogy a kiadó dolgozik rajta.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Andrash: nem informáltak félre. Az esszékötet kéziratát januárban leadtam, az "előkészületben" annyit tesz, hogy a kiadó dolgozik rajta.

Akkor lehet hogy két WMC kötet is megjelenik idén?

Király!

"A salakot a kohó kiveti magából; az acélt keményre edzi"
                                                                 Raoul Renier - Pokol

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Halihó, sziasztok!
Nem tudom, hogy jó helyen járok e itt ezzel a dologgal kapcsolatban, vagy vigyem a cuccot egy másik topicba? Szóval, arról lenne szó, hogy....
Ibara mélyének rejtelmek övezte, félelmes lakói a mahrahadik. Szó esett róluk az Aquir mágia summis fejezetében is, talán Renier gondozásában. Ősi fajzatok (talán aquirok, talán nem), akik legalább annyira megkeseredettek és gonoszak, mint Krán aquirjai, s a tudós fők számára épp ezért rejtély, hogy miért nem csatlakoztak korábban a Ranagollal paktáló szerzetekhez. Ősmágiájuk egyedi, jobbára asztrál és mentál alapú igézésekből áll. Termetre töpörödöttek, akárcsak Yoda mester big_smile , mégis mágikus potenciáljuknak köszönhetően rettegett hírnévnek örvendenek sivatag szerte. Testük ugyanis hihetetlen mennyiségű od energiát koncentrál magában, amiért is a krániak szeretik őket feldolgozni védőtalizmánná. Már, ha le tudják gyűrni őket, ami azonban nem könnyű feladat. A Homoki História leírása szerint egyiküknek, bizonyos Yar ul Hafiz nevű szerzetnek, példának okáért sikerült legyőznie a kráni Birodalmi Fejvadászklán ellene küldött különítményét. A dzsad közvélekedés szerint a mahrahadik az Ibara legnagyobb rabszolgatartói. Szerintetek ez az ősmágiát forgató népség melyből, ha két tucatnyi él már csak a hetedkorban a sivatagban, mióta rontja/ronthatja a levegőt az Ibara vidékén?  Az amundokhoz és a dzsennekhez fűzi e/ fűzheti e valamilyen kapocs őket és belekeveredhettek e a Manifesztációs Háborúba valamelyik fél oldalán, vagy inkább nem valószínű? Köszönettel! smile