Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: a 2250-es szindikátusi szerződés a pyar eszme diadala volt a pyarroni vallás felett - kis lépés az embernek és jókora pofon az Államközösségnek, mely úgy ítélte, hogy Riegar "csak államjogi értelemben tért meg az égi fény hitére."
Szóval az öbölvidéken végig a kontinentalista irányvonal érvényesült, Doran sosem érezte szükségét, hogy saját ágendával álljon elő, és formálisan is átengedte a térség feletti ellenőrzést Pyarronnak, miután Dinis (Riegar nem hivatalos fővárosa és hitéletének szíve) 3681-ben csatlakozott az Államszövetséghez.
Az emberfaj öbölvidéki érdekeit azóta a pyarroni titkosszolgálat, közelebbről a Sirályvár olvasóklubként elhíresült elit páholy képviseli.

A második kérdésed nem igazán áll össze nekem. Alább csak arra refletálok, amit érteni vélek belőle.
Tanagra: hatalmas és ritkán lakott, rémesen kiszámíthatatlan, néhol egyenesen élhetetlen. Az orkokon kívül nem akad ott senki, aki érdemben sokasodni tudna és/vagy a külvilágban is harcolni akarna.
Korg: vándornép lévén sok helyen előfordul, de Tanagrában nem, az Eren felé portyázók pedig mostanság - értsd: az utóbbi 2500 évben - nem nyugatról, hanem (dél)keletről jönnek.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Az ÉSZ emlegetett Erentől nyugatra fekvő barbár törzseket, de gondolom a nyugat erdősödése ennek keresztbe tenne, kermir puszták meg nincsenek. Tulajdonképpen hol húzódik a határ: A Lorn folyásától nyugatra elvileg már beszélhetünk a vadonról?

A vadonnal kapcsolatos elképzelésemre választ adtál menet közben, de amire gondoltam, az elsősorban az ÉSZ erv terjeszkedését illetné: lévén földrajzilag eléggé körülhatároltak, gazdaságilag és kultúrális értelemben merre terjeszkednének/épitenének ki új szövetséges piacokat a későbbiekre? Anno azt hiszem még a yankari Pentád Daerimje volt erv alapíttatású (ahol amúgy a 3670 évek végéig működött térkapu is, amit később leromboltak), meg az anterrrai partszakaszugrik be, ahol ervek találhatóak, ezek kapcsolata milyen jellegű mondjuk az ÉSZel? Próbálnak valamilyen hatást gyakorolni rájuk északról, vagy befektetnek valamit északról anyagilag vagy egyéb módon a térségbe?

Békeidőben kereskedelem mindig jól jön, amúgy meg a Rémkép Kyria kbvázi szövetségesi hátországát meg érdemes fellazitani.

Utoljára Morrola szerkesztette (2018.04.11. 08:07:01)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Ettin: bocs, hogy nem reagáltam előbb; a többiek időközben mindent leírtak, ami a dologról leírható. Ezúton köszönöm nekik.
A leveses epizód a Fradat-mar-i hídfőcsata leírásából származik, ami a megjelenésre váró WMC esszékötetben lesz olvasható.

@mindenki: az ilyen akciók megindítása előtt két tényezőt érdemes mérlegelni:
1. a kívánt hatás (ti. tartósan engedelmes élőholt amund) elérésének kiszámíthatatlansága
2. a nyersanyag (ti. döglött amund) megszerzésének rendkívül körülményes volta
Professzionális (vö. dorani) nekromanta számára e kettő külön-külön is vállalhatatlanul magas kockázatot jelent... amiből nem következik, hogy egység sugarú dzsad pályatársa nem lehet k* szerencsés. smile
A váratlanul jött siker gyümölcse azonban - ahogy azt Rastaman, rockghost és Cyrgaan jelezte - legjobb esetben is csak a következő kék holdkeltéig élvezhető.

Kedves András!
Úgy tudtam a Keleti szél zárókötetén dolgozol. Félreinformáltak?

Utoljára Andrash szerkesztette (2018.04.11. 10:15:45)

"A salakot a kohó kiveti magából; az acélt keményre edzi"
                                                                 Raoul Renier - Pokol

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: az ÉSZ-szel egész kevéssé vagyok kompatibilis, de az Erentől nyugatra élő barbárokat semmi nem zárja ki. Pusztán arról van szó, hogy a kései hetedkorban nem tényezők.
A három (Vén-, Fehér- és Zöld-) Lorn-ág által határolt terület déli része Anublienhez, az északi Erlornadanhoz tartozik. Mindkettő pont olyan vadon, mint az északnyugati, ami hivatalosan a kyrek által Cantalnak nevezett Vén-Lornon túl kezdődik.
A tóvidék és Ediomad közti Kremira létezik, csak nem pusztaság, a körülhatároltságot pedig eleve kizárja az ynevi lépték: Erevín nagyjából akkora, mint Európa, és százmillós populációja van. A merún partvidék kikötőin és az ottani kalmárok sinemosai rokonságán át az egész kontinenssel kapcsolatban áll - ez bőven ellensúlyozza Toron beltengeri/szárazföldi erőfölényét.
Ervek mindenütt előfordulnak, de sehol nem alkotnak számottevő kisebbséget. A Quiron-tenger medencéje hagyományosan a toroni érdelszférába tartozik, amit az ifjabb civilizációknak (lásd még: Karnevál, aszisz belháború és vallásbéke) nem érdekük megkérdőjelezni.

@Andrash: nem informáltak félre. Az esszékötet kéziratát januárban leadtam, az "előkészületben" annyit tesz, hogy a kiadó dolgozik rajta.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Andrash: nem informáltak félre. Az esszékötet kéziratát januárban leadtam, az "előkészületben" annyit tesz, hogy a kiadó dolgozik rajta.

Akkor lehet hogy két WMC kötet is megjelenik idén?

Király!

"A salakot a kohó kiveti magából; az acélt keményre edzi"
                                                                 Raoul Renier - Pokol

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Halihó, sziasztok!
Nem tudom, hogy jó helyen járok e itt ezzel a dologgal kapcsolatban, vagy vigyem a cuccot egy másik topicba? Szóval, arról lenne szó, hogy....
Ibara mélyének rejtelmek övezte, félelmes lakói a mahrahadik. Szó esett róluk az Aquir mágia summis fejezetében is, talán Renier gondozásában. Ősi fajzatok (talán aquirok, talán nem), akik legalább annyira megkeseredettek és gonoszak, mint Krán aquirjai, s a tudós fők számára épp ezért rejtély, hogy miért nem csatlakoztak korábban a Ranagollal paktáló szerzetekhez. Ősmágiájuk egyedi, jobbára asztrál és mentál alapú igézésekből áll. Termetre töpörödöttek, akárcsak Yoda mester big_smile , mégis mágikus potenciáljuknak köszönhetően rettegett hírnévnek örvendenek sivatag szerte. Testük ugyanis hihetetlen mennyiségű od energiát koncentrál magában, amiért is a krániak szeretik őket feldolgozni védőtalizmánná. Már, ha le tudják gyűrni őket, ami azonban nem könnyű feladat. A Homoki História leírása szerint egyiküknek, bizonyos Yar ul Hafiz nevű szerzetnek, példának okáért sikerült legyőznie a kráni Birodalmi Fejvadászklán ellene küldött különítményét. A dzsad közvélekedés szerint a mahrahadik az Ibara legnagyobb rabszolgatartói. Szerintetek ez az ősmágiát forgató népség melyből, ha két tucatnyi él már csak a hetedkorban a sivatagban, mióta rontja/ronthatja a levegőt az Ibara vidékén?  Az amundokhoz és a dzsennekhez fűzi e/ fűzheti e valamilyen kapocs őket és belekeveredhettek e a Manifesztációs Háborúba valamelyik fél oldalán, vagy inkább nem valószínű? Köszönettel! smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Ettin;
úgy két esztendeje volt szerencsém olvasni egy hosszabb amatőr novellát Ibara-témában, s abban egész komoly szerepe volt egy mahrahadinak. Egész kellemetes olvasmány volt, néhol kimondottan jól sikerült részekkel.

Ha lesz egy kis időm, előkeresem újra, mert szerintem - legalábbis érintőlegesen - foglalkozik a téged érdeklő kérdésekkel is. Nyilván nem kánon, de véleménynek, alternatívának elég átgondolt, úgy rémlik.

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: a mahrahadit a Bestiárium (1994) dobta be, és kétségtelenül a sikerültebb kreatúrák közé tartozik. Azért nem emlegetjük gyakrabban, mert nem passzol igazán se az emberközpontú Ynevhez, se a régió irodalmilag beágyazott hatalmi viszonyaihoz.
A kalibere és a metabolizmusa alapján azt mondanám, Aquí, Mung és Mvah gyermekei közül való, a Nagyok háborújában (korok előtti kor) került Ynevre, és a Kilencek ármádiájának első hullámával kelt át a Sheralon - ez az egyik oka annak, hogy hírmondói két kézen (plusz-mínusz egy láb) megszámolhatók. A túlélésre és hatalmuk megőrzésére az újnépek uralta Ibarában lényegesen jobbak az esélyeik, mint az Azúr hold birodalmában, ami az amundok és a manifesztáció természetes ellenségeivé teszi őket... de az egyes mahrahadikat semmire nem kötelezi.

@bűvdudás: mahrahadi (és egy sor egyéb) témában a kánon üres halmaz. Nyugodtan linkeld közvetlenül, amit érdemesnek ítélsz rá, csak használsz vele az ügynek.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András:

érdeklődnék hogy a 14. ZH cselekményvázlat anyaga azóta bővült? Lenne pár kérdésem a rákövetkező periódussal kapcsolatban. Mi következik 3697-tel az ÉSZ államaiban?

Mellékesen az ereni-elf ellentéttel kapcsolatban, olyasmit olvastam valahol hogy Eligor tesz ellene?

Más: a Kwyn'Lior alföldön futó kereskedelmi vonal mellett miért nem alakultak még ki erősebb központok? Abaszisz a nem érdekelt a nyersanyag/termőanyag készleteinek növelésében kolonizációval? Azon gondolkodtam, hogy a léptékek ellenére, amennyiben rendeződnek a hatalmi viszonyok, Abaszisz elkezdhetné azt a folyamatot, amit az USA kezdett el, csak dél fele. (A későbbiekben a ZH-k után meg pláne hangsúlyosabb állammá válik).

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: bővülget az folyamatosan, csak nem linerálisan/egyenletesen. Tavaly az előzmények voltak műsoron (a 13. zh-tól kezdve), de a második évtől a végéig tartó periódus csontjaira se ártana még némi húst pakolni. A jó hír az, hogy érdemi változások '97-től az új század közepéig nem lesznek; a 15. zh első fordulóját hosszú nyugalmi periódus előzi meg.
A konkrét kérdések jöhetnek magánban, válaszolok rájuk, amint tudok.

Ereni-elf iszony: Eligor nem szíveli a hosszúéletűeket, de az engedetlenséget és a zűrt még kevevésbé... szóval keményen szétcsap azok között, akik a távollétében fajközi feszültséget szítottak. Eleven szimbólumként még választása sincs: ez az Északi Szövetség eminens érdeke.

Kwyn'Lior: a beláthatatlan mérete, a szélsőséges klímája, a sovány talaja és a temérdek ellenséges törzse, fajzata, stb. miatt. Ne feledd, hogy Ynev embernépei nem égnek az ipari forradalom lázában, nem sokasodnak olyan tempóban, mint a 19. századi amerikaiak, ami pedig az arszíl gyökerű abasziszi társadalmat illeti, a hajózás és a kereskedelem hagyománya külön-külön is fontosabb számára, mint a földművelésé.
A déli irányú terjeszkedéshez a liori régiónak valami olyasmit kéne nyújtania, amit az asziszok a járt utak mentén (ti. a keleti/délkeleti városállamokban, a tengeren és annak túlpartján) hiába keresnek. Jelenleg kb. ugyanazt nyújtja jóval magasabb kockázattal és alacsonyabb megtérüléssel... szóval marad a godorai karavánút, maradnak az erődített pihenők, a lusta folyam, a tanúhegyek közt sündörgő nomádok meg a pusztában kóválygó porördögök. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sziasztok!
A hétvégén programozhatnékom volt, minek köszönhetően írtam egy alkalmazást, amivel lementettem az egész fórumot (pontosabban az általam fontosnak ítélt témákat). Na, most nem tudom mennyire hasznos dolog ez vagy sem (a fájlok nagyok, gyengébb gépek belehalnak a megnyitásukba), de ha valakinek esetleg szüksége lenne rá, akkor küldjön üzenetet és én szívesen átpasszolom neki az anyagot. Ha jól tévedek, ilyen vagy hasonló mentése van pár rendszeres fórumozónak is. A magam részéről amolyan biztonsági mentésként tekintek a dologra, illetve hasznos, hogy az egész fórum egyben van, így régi bejegyzések is (relatíve) könnyen visszakereshetők, de elsősorban csak egy műkedvelő programozási ujjgyakorlata volt.
Kapcsolódó kérdés: létezik még az Ynev.hu és a deltavision.hu fórumain kívül másik olyan fórum, aminek a tartalmát érdemes lementeni?
Üdv,
Goston

† Nemo me impune lacessit †

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András: érkezett levél/üzenet tőlem?

@Goston: az hasznos lesz.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: nem.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Morrola: nem.

Elküldöm e-mailben. nem tudom mi történhetett.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: ez most megjött. A fórum emilben ne bízz, Gambit elmúlása óta bármilyen aljasságra képes. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Kedves Mindenki!
Ha rátekintek az Ibara térképére szembeötlik pár földrajzi egység/hegység neve. Sadam al-Jeze, Bashir – hátság, Hazema – gerinc, Dzseizan. Róluk hol lehet olvasni bővebben némi infót? Köszönettel és Szép Napot!  smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: a Sadam al-Jeze és a Hazema/Jezema-gerinc egy és ugyanaz - az előbbi a helyi, az utóbbi a godoni elevezése a mélysivatagot nyugatról határoló sziklaképződménynek. A Bashir-hátság a Sheral születésekor szétterült lávaömleny folyamvölgyek tagolta maradéka, a Dzseizan pedig tanúhegy annak délkeleti részén. Lásd még:

Arda kővé vált erdeje
Az Ibara helyén egykor hullámzó rengeteg maradványa; lombjukat vesztett, lábon elhalt és megkövült fák erdeje a Bashir-hátság délkeleti peremén. Az elfek Ardalaként ismerik; közös nyelvben meggyökeresedett elnevezését a legendás godoni történész, Roxund használta először a Homoki históriában. A hagyomány szerint közelében ("Dzseizan tanúhegyének árnyékában") zajlott az ötödkori manifesztációs háború sorsdöntő ütközete, melynek során az elfek és a dzsennek elpusztították Amhe-Ramun megtestesülését.

illetve WMC: Együttállás (in: Vihar Ibara felett, DV, 2009)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András: Feltételezem, hogy Arda kővé vált erdeje afféle homoki elf szent/kegyhellyé lett az idők során, ahová időnként elmennek megemlékezni, mint társaik egy másik, általam nem ismert szent helynél tették azt a Halál havában történésében. Köszönöm, hogy idődből szántál rám!  smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: Ardala inkább afféle memento mori; a hely, ahováaz elfek és mások feltöltődni járnak, egy ynevi macskaugrással (Budapest-Habarovszk) keletebbre található:

Urria mécse
Anselmos tüzére emlékeztető fényjelenség a vádló ujjként Ravanomarába nyúló Híren-földnyelven; eredetéről és természetéről számos ellentmondó elmélet kering. Egyesek az Ynev talapzatában felgyűlt nafta kipárolgásának, mások az ómágia nyers rezídiumának vélik – ez utóbbi feltételezést erősíti, hogy ott izzik, ahol a fajháborúk legnagyobb drakvin hadikikötője állt. Az elfek többsége szent helynek, a homoki nemzetség a felsőbb kegy közvetlen megnyilvánulásának tartja; úgy hírlik, nevezetes tűzszertartásához is innen merít erőt.
Noha sem a szárazföld, sem a tenger felől nem könnyű megközelíteni, tömegével vonzza a kontinens elmélyülésre és borzongásra vágyó lakóit: a délvidéki zarándokhelyek rangsorában csak a két Pyarron, a Hét intés völgye és az Esakin-zugoly előzi meg.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Nézegettem az új mk kártyalapokat, és ami feltűnt, hogy a kráni légiósok mintha irl ókori római katona + szamuráj (maszk) kombináció szerint lennének felszerelve. Úgy emlékszem Szinergium és toroni hadsereg kapcsán voltak olyan fejtegetések, hogy felszerelés szempontból is jóval fejlettebbek a ynevi hadseregek, és itt nem csak néhány rúnára gondolok. A kráni felszerelés sztenderdnek tekinthető, vagy ez csak valamely külső tartomány vagy expedíciós hadsereg megoldása?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ez a mécs nagyon fontos hely lehet. Vajon a Manifesztáció is szemet vetne rá? Illetőleg az Esakin zugoly az miről lehet híres?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Myst: a szavakból épült légvárak megjelenítése komoly kihívás, az eredmény pedig - a befektetett időtől és energiától függetlenül - sosem lesz mindenki számára elfogadható, míg a képzelet az egyetlen képzeletanalóg grafikus felület, amit ismerünk. smile
Tény, hogy az új m*k illlusztrációk néhol erősen tapadnak az evilági referenciákhoz, de így is minőségi ugrást jelentenek a korábbiakhoz képest, amik (tisztelet a kivételnek) a legordasabb lakodalmas fantasy közhelyek szintjén képezték le Ynevet.
Ez a kráni nem az a kráni, akit a harmadik szemünk lát, de aki csinálta, jó helyen tapogatózik (amit a Boros-Szikszai duóról száz év ismeretség és ezer vázlat után se lehetett elmondani), a figura pedig éppúgy megfelel a célnak, mint a csillió dollárból sok éven át fejlesztett Skyrim birodalmi légiósa, aki dettó római... és még maszkja sincs.
A játék persze éppoly kevéssé szól róla, mint az új m*k pakli az ynevi seregek tárgyi kultúrájáról. Az innováció hiánya nyilvánvaló és szóvá tehető - a számonkérése részemről azért nem jön szóba, mert a dolog se leírva, se rendesen kitalálva nincs, így akkor se tudtam volna érdemi támpontokat adni hozzá a grafikusnak, ha kéri.
Egy csomó más laphoz kért, kapott és korrektül használta is őket.


@Ettin: legfeljebb annyit tehet, mert a mécset háromfelől tenger veszi körül... ami ugye túl nedves az ősi nép ízlésének. big_smile

Esakin-zugoly
Necta-Bierra (tartomány) hegycsúcsok övezte édenkertje; egy ősi vulkánrobbanás kalderájának maradványa, melyre az Oriana-öböl és a Keleti-óceán közt örvénylő szelek az évezredek során vastag termőréteget vontak. Godoniak emelte zarándokpihenőjét és ispotályát a kései hetedkorban a Domvik-egyház legpatinásabb iskolái övezik.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Nem annyira rossz egyébként, főleg ha úgy nézem, hogy pár kártyán nem könnyű eldönteni, hogy az tényleg csak maszk-e big_smile Abból a szempontból tűnt furcsának, hogy a rómaiaknál még értettem a koncepciót a fedetlen testfelületekkel a nagy pajzsaik és a légiók harcmodora mellett, ami itt kevésbé jön át, és a kráni légiósok inkább tűnnek összeszedett zsoldos csapatnak. De azzal egyetértek, hogy nem a kártyalapokon kell az ilyesmit számonkérni, mert közben a hangulatfestés feladatát jól ellátják.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Myst: a krániak kapcsán igazad van, a római légiók alulöltözöttsége és (relatív) alulpáncélozottsága viszont nem annyira a racionaliltásról, inkább a szűk keresztmetszetről szólt... azaz nem a harcmodor alakította őket ilyenné, hanem pont fordítva.
De ha már légiók és tárgyi kultúra:

Kyr légiós
A késő-negyedkori kyr civilizációról keveset tudunk azon kívül, amit az óceáni házak krónikái (...) elárulnak róla. Gyanítjuk, hogy felemelkedése az úmadarr két felvonása közt kezdődött, akár az Oltalmazó elveszett népéé, eszmeisége alakulását pedig nagyban befolyásolta az utóbbi vesztét okozó tűzözön. Tudjuk, hogy három alapvető minőséget (örökkévaló, eleven, holt) és ugyanennyi állapotot (gyarapodó, stagnáló, sorvadó) különböztetett meg, az anyagokat pedig ezek egyedi kombinációiként írta le. Az eleven-gyarapodó matériák természetben tapasztalt túlsúlya okán nem csak a Teremtés művére tekintett élő szervezetként, hanem a társadalomra és annak intézményeire, így a haderőre is. A lényegről mindent elmondanak a fegyvernemek ókyr elnevezései: a gyalogságé (spyniŝ) vázat, a papságé (nerŵr) velőt, a hadrendbe utolsóként betagozódó mágiaforgatóké (lgnyr) izmot jelent.

Hogy az expedíciós haderő gerincét alkotó légiók mennyiben számítottak tipikusnak a maguk idejében, máig nyitott kérdés. Tudjuk, hogy az első hullámban hét érkezett, a fradat-māri arcvonalat pedig huszonhárom veterán osszia* alkotta, kétséges azonban, hány légió értendő az utóbbi alatt. Be kell érnünk a bizonyosságal, hogy az óceáni házak gyalogsága alig harmincezer főt számlált, de négy világkorszaknyi fejlődés és tapasztalat testesült meg benne.

A kyr légióst – testalkatától és vérmérsékletétől függően – pajzs- (dentyr) vagy pengeharcosnak (clavyr) képezték ki és szerelték fel. Előbbi feladata a rohamok lendületének megtörése és a nagypajzsokból húzott fal baráti átjárhatóságának biztosítása, utóbbié az arcvonalból való kitámadás és az ellenség mielőbbi elpusztítása volt. Fő fegyverét, a héthüvelykes fúrókardot (mellyel akár két testet is átdöfhetett) szükség esetén fa-vagy csontnyélre erősített rövidpengére cserélte, melyet szigony vagy alabárd módján, azaz szúrásra és vágásra is használhatott.

A légiókra jellemző színezésű, ossziánként változó árnyalatú porcvértek nem csak látványnak voltak impozánsak. Kevésbé terhelték meg, de hatékonyabban óvták viselőiket a rideg crantai vaspáncéloknál, és nem hevültek izzásig a köröttük kavargó mágikus energiáktól, mint a helyi előkelők vérlunír harci öltözékei. Alkotóik ügyeltek rá, hogy ne vesszen ki belőlük minden elevenség; darabjaikat nem kellett egymáshoz szegezni, mert rájabőr módján fogazott széleik (a nagypajzsok élét és a legyezőként nyitható kispajzsok lamelláit is beleértve) erősen összetapadtak. A légiós számára a porcvért az volt, ami kagylónak a héj. Meztelennek érezte magát nélküle, és álmában sem gondolta, hogy kapcsolatuk - a közösen kivívott diadal után alig egy ezredévvel - végleg megszakad.

*A hetedkori ezresbrigád kyr megfelelője. Az expedíciós haderő légiói tág határok közt változó (de mindig páratlan) számú ossziából álltak.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv mindenkinek!

András;
olvasgatom egyfelől a korai kyr légiós leírását, másfelől én is megnéztem az új kártyákat, s felmerült bennem néhány kérdés - az amundok kapcsán. A képeken az Ősi Nép tagjainál szinte attribútumszerűen ott a fogazott kard... de az MH antológia óta tudjuk ugye, hogy a Kékarcú szolgái azért nem csupán meneth-szel, de (a sorgyalogság) távolsági és vágófegyverekkel, (a nehézgyalogság) szál- és zúzófegyverekkel, illetve (a lopakodók) porfegyverekkkel és egyéb szakrális eszközökkel is fel vannak szerelve. Na és ott vannak a kő- és porvértek, -pajzsok. Van valamiféle elképzelésed, hogy konkrétabban mifélék ezek? Tudható a fentiekről valami? Milyen felszerelést adhatunk az amund katonáknak, ha "hitelesek" akarunk maradni (akár egy ibarai kalandfüzér erejéig)? Lándzsa, buzogány, pajzs? Íjak, parittyák?

Kicsit más, de még mindig amundok: az Ősi Nép hogyan temetkezett/temetkezik; konkrétan mennyire (volt) elterjedt köztük a mumifikálás szokása? (A klíma, ugye, adott lenne hozzá... ) És ha igen, mennyire lehetnek virgoncak ezek a tartósított (a Besti szerint jellemzően papi) holttestek a Manifesztáció idején? Ott van az említett kötetben az az élőholt muliphein... Az egyéb párhuzamok miatt adódik a következtetés, hogy még leginkább az amundokhoz volna köthető a jelenség  (de tudom, gyerekcipő, az idő homokja és egyebek... ) - az érdekel, hogy a mostani elképzelések szerint lehet-e valamiféle szerepe ezeknek a kreatúráknak AH terveiben. Vagy akár csak pusztán passzívan, mintegy mellékesen növeli-e az eszmélési hajlandóságot e feltételezett amund múmiákban a manifesztáció ereje, kisugárzása (az "egység")?

Előre is köszönöm; mindazonáltal szándékomban áll a napokban újra átolvasni a két MH kötetet is. smile

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."