Gáspár András írói fóruma #4 (44 / 57 lap)

Üdv!

Krokusz:

Öööö... A dzsennek emlékeim szerint nem kiatnították, csak kitaníttatták és felhasználták a siopát. ami azért nem ugyanaz. A transceps pedig simán lehet aquir vérrel turbózott. vagy csak egyszerűen ennyit jelent az a pár ezer év előny, amit az ősfajok/krán birtokol az emberekkel szemben.

Nekem pont az tetszett, h a kráni fejvadászokat igenis ki lehetett nyiffantani, Lopakodó ide, vagy oda. ha jól emlkészem Smaragd Néni kettőt is hidegre tett közölük, hatalomszavak és aquir nyílpuska nélkül is. szóval, annyival azért nem jobbak és játszik az a hazai pálya.

Hát nem tudom. Nekem nem életszerű hogy a Sziget felügyelöje akármilyen állapotban is ennyire nem érzi mi zajlik a vele szinte együtt lélegző objektumon, szvsz. álmában is kellene ezt érzékelnie mai terminológiával élve előre élesített, automatikus érzékelővarázslatok segitségével.
Ha pedig ráadásul olyan konfliktus után vannak, mint a krániak kezdeményezte kvázi nyilt összecsapás a tárgyalás alatt, minden pillanatban maximális figyelem lett volna tőle elvárható, sőt logikus,  hogy kb. azt is érzékelje ha egy  kráni fejvadász elszellenti magát. Sőt, ami azt illeti, a krániakat és mentalitásukat ismerve akkor is állandó riadókészültségben kellett volna lennie (és minden más varázstudónak is), ha ez a konfliktus nem állt volna elő.
Na mindegy, engem ez zavart, mint ahogy az is hogy ultra hazai pályán ilyen gyengén szerepeltek a pyarroniak, mig titeket nem. Hiába, nehéz mindenkinek megfelelő művet összehozni

Puma, a siopát lehet hogy csak felhasználták/irányították a dzsennek (szerintem adtak hozzá a tudásához is, noha ez nem egyértelmű), de a kráni tranceps se volt aquir származék, sehol nem volt ez emlitve, és szerintem azt megérezte volna a srác, legalábbis utalt volna erre mint különleges előnyére. Ráadásul úgy dereng, a Birodalmi fejvadászklán csak tisztavérű embereket alkalmaz (bár erre nem kristáyltisztán emlékszem )

Ha már a kedvenc novellámnál tartunk, és kedvenc témám került itt elő (Ibara, dzsennek, siopák), kihasználnám az alkalmat és megkérdezném azt, ami már rég óta foglalkoztat. Van reményünk a közeljövőben (néhány éven belül) látni valamiféle folytatását a manifesztációs háborúnak? Leginkább egy novelláskötet tenne boldoggá, de legalább valami beszámoló szerű továbbgondolás várható mondjuk az új szabálykönyvben?

Különösen érdekel a dzsennek sorsa. Vajon szétszóródtak Yneven, vagy ami rájuk jóval jellemzőbb lenne, kialakították az új befolyási köreiket? Mi van a hasabi dzsennekkel, kik eddig az emberektől elvonultan éltek a mélysivatagban? Létrehozzák a saját "birodalmukat", esetleg a régi államokat vezető dzsenneket támogatva, esetleg ő ellenükben? Lehet erről bármit is tudni?

@Puma: "ne várjátok, hogy ehhez érdemben hozzászóljak" akart ez lenni inkább. Péter fórumára bárkit átirányítani kicsit olyan, mint a Pecsába küldeni - egyik helyen sincs túl nagy élet manapság.

@Krokusz: nem bitorolta el, hanem (még Satralisra érkezésekor) fogódzóra talált benne. Ennek számtalan módja van az olyan formájukat/méretüket/halmazállapoukat stb. tetszés szerint változtató entitások esetében, amilyenek a haláltalanok. A-R-nek elég volt (nem szükségképp anyagi) valója egy szilánkját hátrahagynia a második holdban ahhoz, hogy azt tartósan magához kösse és látóköre/befolyása kiterjesztésére használhassa. Az ilyesmihez még istennek sem kell lenni - lásd az Opálhajós legendáját.
A teremtéstörténetben írva vagyon, hogy az úmatok álma a kilencedkik kor végéig tart. Ynevi tudományos körökben parázs viták dúlnak arról, megébreszthetők-e ennél előbb; momentán nagyon úgy fest, hogy nem.

A-R másodjára nem megszegte, hanem kijátszotta az ősi egyezményt a maga huszon-akárhány avatárjával, melyek közt isteni lényegét (lásd fent) szétdobta. Jelen is van az anyagi síkon meg nem is, hatalma nem közvetlenül, de maradéktalanul érvényesül - azért csinálta így, hogy az egyezmény sérelme eleve kétséges, a többi haláltalan reakciója minél lassabb és bizonytalanabb legyen. A pyarroni paktumot ne keverjük ide; az az emberáldozat tilalmáról szól, amivel az amundok maradéka (emberevő lévén) már hajnalkori kihirdetésekor sem tudott mit kezdeni.
A-R alapértelmezésben uralni akarja a világot, nem elpusztítani; az utóbbi a B terv arra az esetre, ha kudarcot vall. Ynev népeit sem kiirtani, hanem megtéríteni szeretné; a pár tízezres amund szórvány csak arra elég, hogy a rettegés-behódolás láncreakciót elindítsa. A vérfürdők, amiket a Shibara völgyében rendezett, nem méretükkel, hanem kegyetlenségükkel tűntek ki, és a dzsad panteon sem ezektől gyengült meg: mindig is gyenge volt, mivel tagjai nem valódi istenek, hanem dzsenn konstrukciók (lásd még az MH1 függelékét).
A manifesztációs háború áldozatainak száma valóban milliós nagyságrendű, de legtöbbjükkel nem acél vagy mágia, hanem ínség és járvány végzett a shadoni királyválság és a gorviki özönvíz idején.

Ranagoléknak elég magukba fordulniuk - ők hárman egy nagyobb halmaz, az Oltalmazó elemeiként kezdték, és a széthullás óta eltelt hét világkorszak alatt sikerült újra összefogódzniuk. Az áthallás mértékéért lásd a G2 függelékében Gorvik, azon belül Amanovik történetét.
A hetedkor istenei az én olvasatomban keményen összezártak A-R manifesztációja ellen. Az általuk patronált kultúrák így tudták őt egy bő évtized alatt kiebrudalni az anyagi síkról anélkül, hogy az komolyabb károkat szenvedett volna. Összehasonlításképpen: a kyrek (folyamatosan csökkenő, a második félidőben már elégtelen szakrális támogatás mellett) fél évezred alatt végeztek a maguk kvázi-haláltalan nemezisével, és egész világuk romba dőlt közben.

@Myst: az elsőre nem tudom a választ, a másodikra igen:

Délvidéki orkok

Földönfutók
A déli puszták és felhőszéli ösvények nomádjai. Egész életükben vándorolnak; kisebb csoportjaikkal a Seyraf választótól Falarionig, a Holt-Kromarra vonulatától a Perdenion-gerincig bárhol összeakadhatnak az utazók és a zarándokok.
Kitartásuk és igénytelenségük legendás, beérik azzal, amit a más fajúak saját jószántukból felajánlanak nekik. Erőszakot csak végszükség esetén alkalmaznak, és ilyenkor is nagyon ügyelnek rá, hogy ne ontsanak vért: annak szaga nagyon megkönnyítené bálványuk, Zerlig kán dolgát, aki hagyományuk szerint a nyomunkban jár, és elrabolja azok lélegzetét, akik egynél több éjszakát töltenek ugyanazon a helyen.
Azokat, akiket semmiképp nem tanácsos életben hagyniuk, elevenen temetik el, és írottkövet helyeznek fölébük a nevükkel (ha tudják), a fajtájukkal és a bűnükkel – az utóbbiról Zerlignek kell számot adniuk, mikor az rájuk talál.
Jelölőszínük a fakóagyag törtfehérje, totemállatuk a szárazfarkú vipera, melynek figyelmeztető resztelését gyakorta és szívesen utánozzák. A kontinentalista köznyelvben sápatag vagy mészorkokként ismeretesek.

Kőgörgetők
A kráni orktársadalom páriái; a Kos országának ragadozói számára  nagy testi erejük dacára könnyű prédát jelentenek, és csak addig számíthatnak könyörületre, míg azt zokszó nélkül hajlandók valamely magasabb cél érdekében kamatoztatni.
Ők végzik a szó szerint embertelen, mindenki más számára túl kockázatos vagy épp kivihetetlen feladatokat. Tömegével pusztulnak a tájképet átrajzoló  építkezéseken, és fegyver nélkül néznek szembe a halállal, ha a felsőbbség rajtuk kívül mást már nem tud harcba küldeni. Szent állatuk a luma, melynek legtöbbjük csak ércesen zengő hangját ismeri.
Jelölőszínük a korom; a kráni gyepűvidéken szénorkokként emlegetik őket.

Lánccsörgetők
A kráni orkok leggyakoribb típusának képviselői, a kontinentalista szakirodalom hagyományosan rajtuk szemlélteti a Változás törvényének törzsi struktúrára és életmódra gyakorolt pusztító hatását. A gyepűvidék felsőbbrendű kultúrái által működtetett fegyenctelepek és túsztáborok felvigyázóiként e vérvonalnak nincsenek nemzetségei, nemzetségfő, érdemi hagyományai vagy szentségei. Még céljuk sem nagyon van azon túl, hogy megfeleljenek az elvárásoknak, tehát megkapják a következő adagot az Al bahra kahremből, mely nélkül – állítólag – létezni sem képesek.
Jelölőszínük a márga; ők a gyepűvidéki hagyomány sárorkjai.

Megbélyegzettek
Rualani eredetű vérvonal, mely a vizek útja helyett az ösztönök parancsát követte, és a hatodkor óta az észak-déli karavánutat árnyékába vonó Hattregas-hegységet vallja otthonának. Progenitora a hagyomány szerint a kyrek őstüzét is kiállta, mely elől Avida Dolor a valóság fonákjára menekült – igaz vagy sem, a törzs hímjeinek ábrázatát öröklődő, égési sérülésre emlékeztető képlet torzítja el.
Megjelenésükhöz igazodik lelkületük és életmódjuk is: Krán emberemlékezet óta használja őket a fűszállítmányok kísérőiként. Nem csak azokat tekintik ellenségnek, akik a karavánok ellen törnek; a haramiákhoz fűződő rokonság, esetenként a puszta ismeretség is elegendő ahhoz, hogy valakit halálra jelöljenek, és a törzs becsületével felelnek célpontjaik mielőbbi meggyilkolásáért.
Jelölőszínük a kármin, totemállatuk a halálfejes pillangó. A fekete határ és a Fű ösvénye mentén vérorkokként híresültek el.

Myst:
Az első kérdésedre a választ megtalálod a Summarium hatalomszavai között (233-234. oldal). Pillanat hatalma a neve. Bár Aurri a leírás szerint nem lehetett valami nagy szám, különben létre se jött volna a hatás.

Krán után egy talán jobban ide illeszkedő téma kapcsán lenne kérdésem. Nemrég ismét szóba kerültek a godoniak. Nem rémlik, hogy lett-e volna erről korábban szó: a mágikus potenciáljukat megalapozó szféraanyag-jelenlét csökkenése minek volt az eredménye? Illetve ez hasonló ahhoz, ahogy az elfek is elvesztették az ómágia használatát? Más fajokról van szó, de arra gondolok, hogy vajon biológiai alapú volt (sok generáció alatt hígulni kezdett valami, ami fontos lett volna, például az egész néhány egyednek és leszármazottainak volt köszönhető még réges-régen vagy valamilyen behatás eredménye volt a godoniaknál még a DÓB-ban, aminek idővel csökkent a hatása a populációra), valamilyen misztikus kötelék gyengült meg (erdők irtása vagy távolodás Urriától az elfek esetében), esetleg egy eseményhez köthető a folyamat kezdete (harmadik hold, kráni torony miatt megváltozó mana-stb. viszonyok)? Van ezzel kapcsolatban valamilyen elképzelés, vagy találgatás pyarroni körökben, amiket tolmácsolni lehet?

@Myst: a szféraanyag alkímiailag közönyös természetéből fakadóan a fokozatos kiürülésében nincs semmi rendkívüli - hogy hogyan halmozódott fel a gdonok szervezetében, sokkal érdekesebb kérdés. Eredetmítoszuk csak ennyit mond róla:

"...mikor értelmük nyiladozni kezdett, a haláltalan, aki Iovedynnek  nevezte magát, megmutatkozott álmaikban. Megtanította őket az érintések beszédére – mert a Shíol urai tiltották foglyaiknak, hogy fennhangon szóljanak – és mindama dolgok tapintatára, amiken elélhetnek, ha őreik szeszélye megvonja táplálékukat.
Mikor kérdőre vonták, miért nincs velük az ébrenlét óráiban is, Iovedyn csak annyit felelt, hogy nem lehet.
Az árvák eztán azt firtatták, miért kell sötétben élniök, s miképp lehet, hogy még egymás nevét sem ismerik. Iovedyn beszélt nekik a Shíolról és urairól, a seyrafokról. Róluk, akik átjárnak a világok között, de nem mindben tudnak saját valójukban megmaradni, ezért másokét orozzák el, s váltig keresik a mulandó testek közt a legkülönbeket, hogy azokat elbitorolva uralkodhassanak mindeneken.
A homály árvái megértették, hogy ittlétük a seyrafok akarata szerint való s valamiképp tisztátalan. Mikor kérlelni kezdték, mutatná meg a kivezető utat, Iovedyn azt felelte, hogy a Shíol minden világban létezik, de nem része egyiknek sem; hogy ha a pereméig  eljutnak is, az ugrást a Tra’túmon, az éjek éjén át túl nem élhetik. Arra intette őket, legyenek türelemmel, míg módot talál rá, hogy szabadságukat visszanyerjék.
A homály árvái várakoztak és növekedtek tehát, Iovedyn pedig éjszakáról éjszakára velük volt, s száját szájukra tapasztva táplálta őket önnön lényegével, míg el nem teltek vele. Attól kezdve a legsűrűbb homályban is látták egymást, de Iovedynre hallgatva eltitkolták, mert a seyrafok tüstént elpusztították volna őket, ha megsejtik, hogy álmaiknak hangja és neve van."

@1valaki: nekem is legalább akkora érvágás, elhiheted.
A vágyak és lehetőségek közti szakadékot sajnos már '11-ben sem volt könnyű áthidalni, és a helyzet csak romlott azóta. A végletekig leegyszerűsítve úgy néz ki a dolog, hogy rég nem tudok olyan tempóban dolgozni, ami a főállású írósághoz kéne.

@Morrola: a lakosság asztrál- és mentálhigiéniás ellátása főszabályként egyházi feladatkör. A hagyományos életmód generálisan csökkenti a frusztrációt, a társadalmi beágyazottság és az istenek állandó, pozitív figyelme pedig nagyban növeli az egyén immunitását a rendellenességek többségére. Traumák odaát is léteznek persze, de mivel a feldolgozásukat könnyítő struktúrák épek és lépten-nyomon megtalálhatók, a krónikus lekibetegség sokkal ritkább és/vagy enyhébb lefolyású, mint nálunk.
A kontinentalista kultúrában nem az számít rendellenesnek, ami másokat zavar, hanem az, ami meggátolja az egyént önmaga és szűkebb/tágabb közössége jobbításában. A hetedkori emberiség "senkit nem hagyunk hátra" alapelve önmagában is nagy segítség a rászorulóknak, de a szakértő segítség sincs messze, a kultuzok archívumaiban pedig minden szóba jöhető rendellenesség azoosítására/kezelésére megvan a javallat.
Az ynevi holisztikus gyógyászattól lényegileg idegenek az invazív beavatkozások. Akarata ellenére senkit sem kezdenek "kiegyenesíteni", aki görbe - a görbeségre (skizofrénia, neuraszténia,stb.) való hajlamot igazság szerint legtöbbször még az előtt kiszúrják és korrigálják, hogy az illető a villágra jönne. A részletekbe nem mennék bele; nagy általánosságban erre is áll mindaz, amit az alsópapság járványelhárító tevékenységéről korábban írtam.

Fontos: amit a Dea Macula csinál, nem lelkibetegség, hanem a magamutogatás egy különösen udorító formája, ami az emberi természet és társadalom összes normáját semmibe veszi. Ezért tolerálják olyan nehezen még Gorvikban is, ahol a devianciát hajlamosak a társadalom legitim hajtóerejeként elismerni. A kései hetedkorban élve ledarálás a büntetése.

Szexuális orientáció: köszönik, jól. És velem együtt úgy gondolják, hogy a dologban nem az elméleti rész az igazán érdekes... a gyakorlati pedig magánügy, ami nem minősít senkit, aki felnőttként, önszántából és örömszerzési célzattal csinálja. (A szex mindemellett legitim árucikk is; az ynevi felfogás szerint ki-ki azt tesz a testével, amit akar.)

Fogalmad sincs András, milyen jól jön ez, mondjuk Jack Chick vagy Frank Miller képregények elemzése után...

Amit én ebben látok, és javíts ki, ha tévednék, az kicsit hajaz a kínai orvoslás egyik alappillérére, miszerint gyökerénél kell orvosolni a dolgot (most szigorúan annak filozofiájánál maradtunk), azaz ebből kifolyólag preemptíve megakasztják ezeket a dolgokat, függetlenül attól, hogy pl. az adott ynevi lakos született skizofrén, azaz megadják a lehetőséget vagy legalább is eszközét annak, hogy működjön. Másrészt létező istenségek mellett, akiknek igenis érdeke a szolgálóik épeszűsége tényleg jóval nagyobb az esélye a boldogabb életre, ugyanakkor még mindig felvet pl. pár kérdést, hogy mi számít jónak?

Mert pl. a kevésbé keménykalapos Ranagol hit megköveteli azt a fajta kíméletlenséget, amit jó esetben a katonai kiképzés alatt tudatosan alakítanak és egészséges körülmények/társadalom esetén a csatatéri/rendőri funkcionálásra szorítanak, de mondjuk Gorvikban a természetes empátia alapesetben el van nyomva (azaz valami valóságmaggal igen, hidegvérű gyilkosok IS a gorvikiak, nos, legalább is a fegyverforgató vagy üzleti életben résztvevő tagjai), ez pl. a pyarroknál már vörös zászlót lenget. Mennyire megy/mehet ez kb. huzamosabb ideig? Emberidegen intellektusok (aquirok) egy dolog, a kyrek kicsit másként ketyegnek (logika/érzelem különkezelésének viszonylag nagyobb distanca miatt) de pl. az új-godoni gorvikiaknál a 7. arc kultuszának a beköszöntével szerintem meg kell kezdődnie egyfajta felpuhulásának is, nem?

Ami tulajdonképpen az érdemi mondanivalója szerintem a Ranagolizmus eredendő hiányosságának, társadalom empátia és összefogás nélkül nem létezhet.

Más: a szexualitással kapcsolatban, ennek ábrázolásánál nem merültek fel alkotói kérdések, aggályok? A klán szava különösképpen érdekes ezen szempontból, mert le merem fogadni, hogy ha meg is jelentették volna nyugaton, kiváltképp az USA-ban, a jelenlegi Social Justice Warrior horda szerintem darabokra tépte volna, függetlenül attól, hogy mit ír. Ritka egy rizikós lépés volt, de örülök, hogy megjelent. Márcsak azmiatt is, hogy igen, van ilyen is, meg hogy attól, hogy Közép/Kelet Európában az ilyesmiről hallgat mindenki, még nem jelenti azt, hogy ne lehessen beszélni róla.