Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@al-dabaran: a tételes válaszokat lásd alább. Nézd el, hogy nem mindegyik kimerítő - a témák némelyikéről elég hosszan értekeztünk ezen a fórumon.

al-dabaran írta:

A Hetedkor "hivatalosan" mikor kezdődik, van-e valami olyan időpont, amihez Északon és Délen egyaránt köthető?

A világ hetedkora Pyarron születésével kezdődik - hogy ki mit ért az utóbbi alatt, megint más kérdés. A keleti és nyugati gdún (a majdani Shadon és Pyarron) útjainak elválását szentesítő bergeroni paktum a Pyarron előtti 3. században kelt, Pyrrōn földvára a P. e. 2. század óta áll, a nyugati ordók temorani diadalának éve (másként az Égi Fény esztendeje) P. e. 15, a pyarroni állmeszmét megalapozó hajnali dekrétum pedig P. e. 11-ből való.
Szóval lehet választani, vagy maradni az elméleti P. sz. 1-es középértéknél.

al-dabaran írta:

Klasszikus kérdésként a szakrális gyógyítás témaköre. Mennyire tekinthető mindennaposnak? Mennyire keresik meg a papot ilyen kérdésekkel, mi ennek az ára? A pap magától mennyire segít, ha teszem azt az úton láthatóan segítségre szoruló súlyos beteget lát (érzelmi zsarolásként lehet ott kisgyerek is), aki lehet nem is az ő hitét követi?

A haláltalanoknak minden feléjük áramló pozitív energia számít, a papoknak pedig az áramlás és a népjólét biztosítása a két legfontosabb feladatuk, a kontinentalista magaskultúra (vö. a pyar panteon) papsága tehát kérés és ellenszolgáltatás nélkül segít minden rászorulón, fajtól, vallástól és világnézettől függetlenül. Fizetni csak a kimondottan szépészeti jellegű bavatkozásokért szokás, de többnyire ezek sem szabott árasak; ki-ki annyit adakozik értük, amennyit megengedhet magának.
Refrén: az ynevi emberiségnek a szükség, a betegség és a céltalan élet/halál a három főellensége.

al-dabaran írta:

Arról lehet-e tudni, hogy az eddigi rendszerek zömében DnD-s papi varázslatlistája helyett terveztek-e az új rendszerben valamiféle reformot ezzel kapcsolatban is?

Annyiban mindenképpen, hogy a leírt varázslatok mindegyikének Ynev- és kultuszspecifikusnak kell lennie, de ez nem igazán az én asztalom.Raon és/vagy Magnus majd kiegészít, ha idejéből és erejéből futja rá.

al-dabaran írta:

A varázslók által használt mágikus nyelv mindenhol kötelezően a kyr, vagy lehet más is? Pl. a dzsenn az Ibarában vagy a godoni a PÁSZ-ban?

Az ún. kontnentális kyr, amit a hetedkori varázshasználóknak tanítanak, nem mágikus nyelv, hanem a mágia tudományának/művészetének szaknyelve. A kyr és a godoni kultúra elsődleges kontaktzónájában, Erionban alakult ki, nagy számban tartalmaz gdon jövevényszavakat, és azért domináns, mert elsajátítható módszertana csak a kyr értelemben vett magas mágiának van. A gdon és a dzsenn varázshasználat zsigeri jellegű, azaz nem tudni, hanem érezni kell... és muszáj volt/van gdonnak illetve dzsennek lenni hozzá.

al-dabaran írta:

Godon, amíg létezett hogy viszonyult Pyarronhoz és Shadonhoz (és fordítva), volt-e hivatalos, esetleg valamilyen formában szoros kapcsolat?

A síkföldi (utóbb keleti) és nyugati gdún eszmei értelemben Godon részét képezte, az utóbbi újnépek lakta külbirtokaiként tekintett rájuk. Mindkettő vezető rétegét a felföldi elitből kiszakadt kóborló rendek (a m* jelenében paplovagok) adták, de politikai és vallási értelemben a felföldtől és egymástól is nagyon különböző utakon jártak, ami nem csak az együttműködést, de a szorosabb kapcsolatot is kizárta köztük.

al-dabaran írta:

Hogyan fogadta a birodalom bukását Pyarron és Shadon, volt-e valamiféle támogatás a kráni háború alatt a részükről?

Godon bukásakor mindkét utódkultúrának megvolt a saját, a közös őstől jelentősen különböző ágendája. Szinte csak abban egyeztek (de abban spec. Kránnal is), hogy a vallástalan és impulzív godoni istenemberektől kirázta őket a hideg.
A háború által hontalanná tett tömegeket erejük szerint támogatták azért (a végjáték idején a godoni népesség nagy része táborokban élt Ronna-gella északi peremén), az összeomlás után pedig igyekeztek minden menekültet befogadni.
 

al-dabaran írta:

A godoni menekültek hol telepedtek le? A többi helyi népcsoport hogyan viszonyul a leszármazottakhoz?

Leginkább a délvidéken, de a kontinens minden zugába jutott belőlük: nem csak a shadoni arisztokrácia krémje godoni eredetű, Doran alapítóinak egyike is godoni volt.
Az utódok jellemzően csak a szépre emlékeznek; a godoni patrimónia (hagyaték) osztatlan megbecsülésnek örvend az újnépek körében, amit magukról az örökhagyókról nem igazán lehetett elmondani.

al-dabaran írta:

A godoni nyelvvel mi a helyzet, manapság mennyire ismerik? Fennmaradt-e gazdag írásbeliség és ismerik-e  tudományos körökben azt, vagy ennél kevesebb az emlék? Fennmaradt-e beszélhető formában a nyelv és ezt mennyire használják a tudományos körökben?

Ismerik, de nemigen használják, mert túl bonyolult hozzá: a tipikus hetedkori emberénél jóval komplexebb elmékre optimalizálták. Vannak beszélhető rekonstrukciói, de ezek autentikus természetéről megoszlanak a vélemények; mivel a gdon írásrendszer nem jelölte a magánhangzókat, a fennmaradt beszédminták csak a nyelv végállapotáról tudnak valamiféle (töredékes) képet adni.
De ne feledjük: az Ynev-szerte használ közös nyelv nem egyéb, mint élő szövet (hangjelölő abc+tetszőleges számú regionális szókészlet) a belső gdon vázon. big_smile 

al-dabaran írta:

Elnézést a nagyobbacska kérdéscsomagért, ritkán írok és összegyűlt pár téma. smile

Semmi gond, megteszem, ami tőlem telik.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Bár Ynev világán kisebb-nagyobb megszakításokkal '96 óta kalandozok, itt a fórumon új vagyok.
Átolvasva mindent, szerafistástól, gnóm mechanikástól, aquir mítoszostól, úgy éreztem, már nem csak passzív résztvevője lehetek az itt folyó beszélgetésnek.
Mint sokan, én is szerepjátékosként ismertem meg a M* világát, elsőként. Azóta is töretlen hűséggel ragaszkodom hozzá, még más világok után is. Itt éreztem először azt, amit a StarWarsnál. Hogy él a világ, és minden résznek szerepe van benne. Itt pedig, főleg RR kráni posztjaiból és az úmatarri vonulatból, rádöbbentem hogy a Nyúl ürege feneketlen.
Szomorúan olvastam az újabb rendszer bukását, és szívből remélem, hogy az a temérdek információ (aminek egy részét magam is lementettem, szigorúan saját használatra) nem veszik majd el, és nyomtatásba kerül egyszer.

Volna viszont egy kérdésem is: A kánon szerint a korszak végével "A Sirenart elhagyó elfek a Világgyûrû erdeiben lelnek új hazára – létrejön a Második Sárkányszövetség, melyre csakhamar áldását adja a sokat szenvedett Nép déli ága is.". Rehiar már a másodkor óta elf szállásterület, és a kyrek alatt is az volt. Tehát van egy több tízezer éve háborítatlan erdőségük, aminek a közepén nem elhanyagolható manafókuszként ott áll Oilan is. Nekem valahogy ez összeegyeztethetetlen az elfek tradíción és állandóságon alapuló életmódjával.

Vagy, ha jól értem, az elfek egy része hagyja el Sirenart, és erre "áldását adja a sokat szenvedett Nép déli ága is" - a Szövetség mellett, harmadik elf területként?

Utoljára Zedd szerkesztette (2017.08.10. 23:19:12)

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: üdv a fórumon, és köszönöm, hogy rászántad magad a "nyitásra." A nyúlüreg mélységei engem is megszédítenek néha... pedig nem tegnap óta lakom benne. smile 
Ami az elfeket illeti, az észrevételeid jogosak. A Geoframia (félig-meddig szándékosan, ami csak magyarázatnak jó, mentségnek nem) elkendőzi a koncepció lényegét: bizonyos vérvonalak elhagyják Sirenart és Elfendelt, hogy új szállásterületet gründoljanak a Világgyűrű erdeiben.
Hogy mi lesz azután, ma sem egyértelműbb, mint az ezredfordulón volt; ez a maximális távolság, ameddig a kései hetedkorból bárki elláthat. 

A m* viszont kezd kikapaszkodni a gödörből, ahová a '14-ben befulladt Ökörség projekt taszította. Most tesztelünk egy vadonatúj d6-os rendszert, amiben az összes korábbi (és azóta készült) anyagnak meglesz a helye. Lásd még:
http://magus.deltavision.hu
Megjelenés legkorábban karácsonykor, legkésőbb a nagy zöld negyedszázados évfordulóján.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

Most tesztelünk egy vadonatúj d6-os rendszert, amiben az összes korábbi (és azóta készült) anyagnak meglesz a helye.

Köszönöm, ezt jó olvasni. Az oldalt én is láttam, de nem volt egyértelmű, hogy a szavak mögött mennyi tartalom is rejlik. Igazából szerintem ez a legnagyobb kihívás jelenleg a m* számára: Vissza kell szereznie a szavahihetőségét. Tudom, hogy ez ezer, többnyire külső tényező miatt is van. Most olyan, mint a véresre vert legkisebb fiú, akin azt látják, hogy folyton balhézik, pedig csak meg akarja védeni magát.

Ahogy én látom, a régi játékosoknak három nagy tábor van:
1, rendszerhívek: k10-k100, Ép-Fp, Kasztok/szintek. ETK-ból játszanak mai napig, mert ez a játék amin felnőttek. Jelentősebb változtatások esetén troll alakot vesznek fel. Jellemzően 30+ korosztály.
2, világhívek: kipróbálnak minden rendszert, mert nem a játékot, hanem Ynevet szeretik elsősorban. Ők azok akik házi rendszereket is barkácsolnak. A kockák oldalai, meg táblázatok nem nagyon zargatják őket, amíg Ynev-képük nem csorbul. Legnagyobb részüket a predesztinált Nyolcadkor sebzi, ám ekkor sem támadnak, hanem inkább csendben odébb állnak, mert "van mááásik". Ez a 20+ korosztály leginkább.
3, hangulathívek: Ynev faragható részükről, míg a magja nem csorbul, és a rendszer is csak annyiban érdekli őket, ameddig ugyanazt érzik játék közben. Toleráns népség, de ha elpártol, nehezen veszi rá magát a visszanézésre. Őket a legnehezebb megfogni, mert nem tudják pontosan, mit szeretnének kapni, de egyből tudják, ha az nem felel meg nekik. Többnyire az előző két csoport metszetéből kerülnek ki, késői 20-asok, korai 30-asok formájában.

Mindegyiket mással lehet visszahívni, mert olyan úgysem lesz, ami mindenkinek tetszik. Az új generáció ízlésvilágához én sajnos/szerencsére nem értek.

Ha már rendszer vs világ: Említetted, hogy az irodalmi és az rpg Ynev összeboronálása az egyik cél. A kártyával is terveztek szimultának lenni (szöveg- és grafika követés tekintetében), vagy az már nem csak másik ág, de másik törzse is a mágusfának?

Utoljára Zedd szerkesztette (2017.08.11. 18:33:23)

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: ezeket is egész hasonlóan látjuk.
Nyilván nem vagyunk abban a helyzetben, hogy bármelyik rétegről lemondjunk, de aktívan tenni a magam részéről csak az utóbbi kettőért tudok - ezért ragaszkodom úgy a klasszikus alapvetésekhez és világkoherenciához.
M*K: a DV a fentiek jegyében ezeket a jogokat is visszaszerezte, szóval csak az ág más, a törzs ugyanaz. A legutóbbi projekt, ami nálam járt, hatodkori volt, és úgy ment tovább, hogy tökéletesen passzolt a kánon ötöd- és hetedkorhoz.
A tisztesség kedvéért: az előző csapat is rendszeresen megküldte az anyagait, én pedig mindegyikről megírtam a véleményemet, ami hol hasznosult, hol nem.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Kezdem úgy érezni, hogy közel a "reneszánsz" (az igazi, nem az elbukott)  smile
Követem az új rendszerhez kikerülő szavazásokat is, és már eleve a meglétük dicséretes, a feltett kérdések pedig lényegesek. A koherencia szerintem is a legfontosabb, de látom, hogy a kanonizálásnak is ez a célja. Jut eszembe: a Sorsvető e tekintetben hogy áll?

Viszont fő kérdésként érdeklődnék az Yneven bevett oktatási gyakorlatok éveiről.
A Harcosok Gladiátorok... (amiről szintén nem tudom, mennyire állja meg a helyét) oldalain szerepel a képzés ideje, de a legtöbb kasztnál csak a józan ész a támpont. Alyr Arkhonról szóló Rúna cikk megemlíti hogy "A  dorani  iskola  első  nyolc  éve nem   tesz   különbséget   a   tanítványok   közt" - ez alapján innen van a szakosodás, ami szerintem újabb 4-6 lehet.

A Krad lovag karakteremnek a források hiánya miatt az alábbi oktatást gondoltam ki, kérdés, vajon mennyire Ynev-hűen:
A növendékek 14-16 évesen kerülnek a rendházba, minden vagyonukról lemondva a tudás javára. A képzési időtartam kétszer négy év (kvartum), amit egy praxisnak nevezett gyakorlati félév választ el. Kell is ennyi idő, mert a fegyveres harc, a papi hivatás, és a kutató ismeretkör is rengeteg időt igényel. Az első négy év végére a csoportok megtanulnak a fegyverükkel bánni, és egyszerűbb litániákat, valamint egész könyveket, fejből. Az ez után következő gyakorlatra olyan helyre küldik őket, ami ismeretidegen számukra, így a jelölt kénytelen egymaga, saját erejéből elvégezni feladatait, és magától fejlődni. A legtöbb lovag amennyire gyűlöli ezt, annyival lelkesebben ad érte hálát, mikor a kontinens legeldugottabb szegleteibe kerül. Visszatérve mindenkinek egyénileg folytatódik a tanítása a praxis alatt megismer hézagok pótlására. Ekkor sajátítják el a komolyabb rituálékat is. A beavatási szertartás egyszerű: Krad hívei a praktikus eleganciát kedvelik. A lovag ekkor kapja meg szimbólumát, a személyére készíttetett mellvértet, és az üres útinaplóját, amibe majd az ismereteit jegyzi. Az ünnepség végén – amit emiatt lóra emelésnek is hívnak - nyeregbe ültetik és szimbolikusan a ló tomporára csapnak, hogy jusson el Ynev minden zugába.

(igen, ez már megint a szerepjátékos Ynev, de számomra a kettő egymásra visszaható egységéről van szó)

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: a nagy zöldben szereplő állandókat (20 órás tengelyforgási ciklus, 620 napos keringési ciklus, stb.) az irodalmi forrásokkal együtt olvasva azt kapjuk, hogy az ynevi ember élete objektíve és szubjektíve is hosszabb a miénknél. Ebből következően a konkrét számok nálam valamivel nagyobbak, de ez részletkérdés; a lényeg, vagyis az időtartamok egymáshoz viszonyított aránya, stimmel.
Fontos: a gdon eredetű kóborló (aka lovagi/paplovagi) ordók születéséről, hagyományáról és egyes kultúrkörökben betöltött szerepéről mostanra sokkal nagyobb felbontású képünk van, mint a m* hőskorában. A te verziód, noha megvannak benne a Krad-specifikus elemek, jó minta a panteon többi kultuszának ordóihoz is, de csak azokon a területeken, ahol a pyarroni sztenderd egymagában (értsd: a helyi kultúra/hagyományok befolyásától mentesen) érvényesül. A játékhoz kell ez a fajta generalizálás, de a kultúrkör alapú nézőpont, amit mostanság használunk, itt csak elkezdődik, nem pedig véget ér. smile
Fontos még:

  • ordói minden kultusznak vannak, fegyveres ordói csak azoknak, amik Pyarron alapítása után részévé váltak a törvényhozói/végrehajtói hatalomnak;

  • a nem fegyveres ordók értelemszerűen egész másképp néznek ki, mint a fegyveresek;

  • a pyar panteon egyes kultuszainak mostanra több felekezete is létezik (ld. a Darton-egyház dartonita, szangvinita, nekropolita és maremita irányzatát), melyek a fegyveres szolgálathoz is más-más módon viszonyulnak.

Okatási gyakorlatok: létezik egy anyag az ynevi közoktatásról, amit a m*25-ben nem tervezünk használni, mert csak bonyolítaná a dolgot, viszont el tudom küldeni, ha érdekel.
Létezik (létezett?) ezen kívül egy anyag a Geoframia fülön az északi embervadászokról, amiben a képzésükről is szó esik. Nem hibátalan és nem is elég generalizált, de összevetésnek megteszi.

Sorsvető: abban az időszakban jött ki, mikor a világ alkotóinak kreatív felügyeleti joga sem a támaválasztás, sem a kidolgozás szintjén nem érvényesült. A végeredmény minőségét a szerzők tehetsége és morális érzéke együtt határozta meg, és korábbi VP káderek lévén nemigen volt köztük olyan, akiből mindkettő hiányzott.
IM egy darabig a tanítványom volt, szóval sok minden leszek alább, csak elfogulatlan nem. A Sorsvető számomra bűnügyi helyszín, ahol valaki értelmetlenül és durván kicsinálta magát, de termékként a "jobbára ártalmatlan" kategóriába tartozik.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

a nagy zöldben szereplő állandókat (20 órás tengelyforgási ciklus, 620 napos keringési ciklus, stb.) az irodalmi forrásokkal együtt olvasva azt kapjuk, hogy az ynevi ember élete objektíve és szubjektíve is hosszabb a miénknél. Ebből következően a konkrét számok nálam valamivel nagyobbak az általad használtaknál, de ez részletkérdés; a lényeg, vagyis az időtartamok egymáshoz viszonyított aránya, stimmel.

Azt apró különbséget, hogy a játék földi évben adta meg az életkorokat, mi úgy vágjuk át, hogy az ynevi idő máshogy telik.  Az ő 620 napuk abszolút értékben egyenlő a mi 365-ünkel. Vagy épp Yneven ténylegesen hosszabb ideig él az ember pl.: a szférák hatása miatt, de nem úgy érzi, mert nincs viszonyítási pontja. Földre látogatás soha nem volt tervezve, így nem zavaró a különbség.

A te verziód, noha megvannak benne a Krad-specifikus elemek, jó minta a panteon többi kultuszának ordóihoz is, de csak azokon a területeken, ahol a pyarroni sztenderd egymagában (értsd: a helyi kultúra/hagyományok befolyásától mentesen) érvényesül.

Tisztán Krad specifikusnak készült, és abból is paplovaghoz. Nyilvánvaló, hogy egy pap vagy egy kutató beosztás nem ezt az utat járja be, talán csak az első kvartumig. Teljesen helyi hagyomány mentes, mivel a bekezdés munkacíme a "Krad lovagok oktatása Ó-Pyarronban", így ezt egy megerősítésnek veszem.
Volt egy olyan érzésem azért, hogy ennél a teljes kép sokkal árnyaltabb

Okatási gyakorlatok: létezik egy anyag az ynevi közoktatásról, amit a m*25-ben nem tervezünk használni, mert csak bonyolítaná a dolgot, viszont el tudom küldeni, ha érdekel.

Ez viszont jónak hangzik és megköszönöm.
Egyébként mivel több dologról olvastam itt az #1-4 fórumon, hogy megvan, de ki lesz hagyva, felötlött bennem egy opcionális szabályrészletező könyv gondolata is, ála MT. Úgy jártok majd a végén, mint Lucas a StarWars-szal, hogy mire elkészült 3 lett belőle.  wink

Utoljára Zedd szerkesztette (2017.08.13. 21:38:03)

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Köszönöm a válaszokat András!
Ilyen hosszúságban bőven megfelelnek - a lényegi információ átjön smile

A kyr nyelvre vonatkozó kérdést eléggé félreérthetően tettem fel. Szóval amire gondoltam eredetileg: a mozaikmágiához használt nyelvnek kötelezően a kyrnek kell-e lennie, vagy megoldható az, hogy teszem azt a lar-dori varázslók a bűvigéket, jeleket godoniul, a dzsad varázslók pedig dzsennül írják/mondják/véssék (vagy bármilyen más, kellően bonyolult nyelven) ?

Lenne még pár:

Van-e konkrét elképzelés, hogy mi van a Shadoni öböltől nyugatra és a Shadon és Pyarron között fekvő  (nem tengerparti) területekkel? Mennyire lakott vidék ez, él-e ott valami említésre méltó népcsoport?

A városállamokban és Erionban Krán mennyire van jelen, mennyire figyeli, "védi" a csatlósállamokat? Ezek a városállamok mennyire befolyásosak? A városállamok ranagolita területein a gorviki Ranagol hit a jellemző, vagy valami kránibb?

A Városállamokban folyamatos formálódás tapasztalható, vagy vannak olyan hatalmak Ordanon (és a Hat Városon) kívül is, melyek már sokszáz vagy akár ezredévek óta stabilak? Mennyire békés hely úgy általában abban az értelemben véve, hogy milyen gyakran vannak nyílt háborúk? Vagy inkább regionális szinten vannak eltérések?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@al-dabaran: a mozaikmágia nem beszéd- hanem gesztusalapú, a rajzolatok pedig kyr rúnákból alakultak ki. Emiatt elengedhetetlen a használatához a kyr nyelvismeret, amit nem lehet helyi idiómákkal kiváltani. 

al-dabaran írta:

Van-e konkrét elképzelés, hogy mi van a Shadoni öböltől nyugatra és a Shadon és Pyarron között fekvő  (nem tengerparti) területekkel? Mennyire lakott vidék ez, él-e ott valami említésre méltó népcsoport?

A Shadon és Pyarron közti terület északi része terméketlen és (jobbára) lakatlan hegyvidék, a déli halmi és síkföldi nomádok járta pusztaság, melynek Syrta Draquenától (Sárkánygerinc) nyugatra és keletre eső részei Kadaríya ill. Sendaríya néven ismertek. A godoni utódkultúrákat összekötő két zarándokösvény a biztonságosabb (bár nehezebben járható) északi hegyvidéken át vezet; ezek pihenőit leszámítva a térségnek nincsenek állandó települései.

al-dabaran írta:

A városállamokban és Erionban Krán mennyire van jelen, mennyire figyeli, "védi" a csatlósállamokat? Ezek a városállamok mennyire befolyásosak? A városállamok ranagolita területein a gorviki Ranagol hit a jellemző, vagy valami kránibb?

Krán mindenütt jelen van, de befolyása csak a Külső Gyűrűt Ibarával összekötő kereskedelmi rejtekút (vö. Fű ösvénye) menti településeken haladja meg az érzékelhetőség küszöbét. Kránnak nem érdeke, hogy ezekből konfliktusforrást csináljon, azaz nem várja el, hogy lakóik Ranagol hitére térjenek - ez még Godora nagy ellenfelére, Khiddónra sem volt jellemző, melynek népességét részben kráni származékok alkották.
A városállamokról Krán ideológiai értelemben már a hetedkor hajnalán lemondott Pyarron javára azzal, hogy utat engedett az új panteon térítőinek Erion felé. A térség ma is a PÁSZ érdekszférájába tartozik - befolyásának az egyes régiókban csak a mértéke kérdéses, a ténye nem.     

al-dabaran írta:

A Városállamokban folyamatos formálódás tapasztalható, vagy vannak olyan hatalmak Ordanon (és a Hat Városon) kívül is, melyek már sokszáz vagy akár ezredévek óta stabilak? Mennyire békés hely úgy általában abban az értelemben véve, hogy milyen gyakran vannak nyílt háborúk? Vagy inkább regionális szinten vannak eltérések?

Hatalmak nincsenek, de a települések többsége két világkorszak óta folyamatosan lakott. A nyílt háborúk a hetedkorban egyáltalán nem jellemzőek, de az észak-déli karavánút közelsége miatt a békesség csak látszólagos: hegyinomád és ork portyázók felbukkanásával Mezrud és Mezira között mindenütt számolni kell.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv! Az elébb sikerült belebotlanom egy cikkbe Tharr papjairól, és a bakszarv-szektákról. Esetleg nincs valami kánoni infó a többi fejhez-aspektushoz tartozó szektafajtákról? valahol egyszer mintha emlegettek volna oroszlánszektákat is, de már nem nagyon emlékszem.

Előre is köszönöm: Glendower

Wyrd bið ful ãræd.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Glendower: ez eredendően a másik Gáspár asztala, aki nem folytat olyan széles körű közönségszolgálati tevékenységet, mint én... szóval sok jóval nem biztatnálak.
A kánon szerint Tharr nem három összeolvadt állat, hanem egyetlen háromfejű karnális lény, mely ebben a formában magasztosult fel, és önmagára is egységként tekint. Arra, hogy különálló testrészeinek imádatát ne támogassa (értsd: tűzzel-vassal üldözze), nem csak ideológiai oka van: Satralis szakrális energiarendszerének sajátságai miatt az ilyen elhajlások effektíve csökkentik isteni hatalmát.
Ezt ne úgy értsd, hogy Tharrnak nincsenek eretnek szektái, hanem úgy, hogy a várható élettartamuk Toron érdekszféráján belül öt perc, azon kívül (max) egy év.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Valaki nem is olyan rég kérdezte, hogy milyen fa az uscayha. Mivel nem láttam még kanonikus leírását, gondoltam összeszedem.

Források alapján vörös kérge (Summarium), tárt ujjú kézre emlékeztető (JvdB:Megtartó varázs) óarannyá (WMC: Észak lángjai) öregedő vérvörös (JvdB:Megtartó varázs) levelei, és látványosan erezett (Summarium) illatos (WMC: Észak lángjai) fája van.  Többször említik (JvdB:Megtartó varázs, Summarium – bár ez a kettő lehet ugyanaz, WMC: Mallior mosolya), hogy valaki az odvában él, így azt gondolom igen széles (legalább 2-3 láb belső átmérőjű) törzse lehet.
(Nyilván a Hőseposzban is említve vannak ezek, de mint tudjuk JJS a Summarium alapján írta meg)
Anno eléggé megfogtak az elfek, és megpróbáltam lerajzolni. Nálam egy nagyon széles törzsű, barnásvörös gesztenyefára emlékeztet, tenyeres levélzetű, hosszúkás, lándzsahegy alakú levelekkel, mint a levéltőr illusztrációján – bár valószínűbb, az okozati viszony visszája. Az, hogy az elfek élnek az odvában, arra enged következtetni, hogy idős korában a belső része hajlamos az elhalásra, és csak a széles szíjács része él.

Ez így mennyire állja meg a helyét?

Utoljára Zedd szerkesztette (2017.08.20. 09:06:31)

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Tiszteletem!

A következő, fura kérdésem lenne:
Van-e az istenek között rangsor nyers hatalom alapján?  big_smile
Tudom, hogy a kérdés az abszolút légvár kategóriába tartozik, és gondolom, sem irodalmi, sem játéktechnikai síkon nem nyilvánul meg ez a szempont, pusztán kíváncsi vagyok.
Gondolom, az Oltalmazóból "leszakadt" aspektusok "erősebbek", mint a nem "őshonos" istenek, jól gondolom?
A másik, némiképp hasznosabb kérdés: Delláról/Deiláról (így is láttam leírva valahol), illetve "megsemmisüléséről" mit lehet tudni?
Kanonikus-e még a vonatkozó PPL rész?
Köszönöm a választ!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Kirurgus: korábban volt erről szó, linkelnem nem sikerült, de idemásolom a fontosabb pontokat (mind idézet):

- Az istenségek között is létezik hierarchia. Ranagol és Domvik a két fúziós atomerőmű; a fissziós mezőnyt Tharr vezeti (ebben a csapatban Orwella folyton leolvad és újraépül); de a túlnyomó többség nem atomenergiával üzemel, a frissen fölmagasztosultak a legkevésbé.
- Az atomerőművek megfelelői azok az ynevi istenek, akiknek a funkcionális fennmaradása már nem vagy nem elsősorban függ a híveik számától, mivel hatalmas energiatartalékokat halmoztak fel és meta-ideaként oly mélyen beágyazódtak a teremtés művébe, hogy önmaguk is mintegy forrásává váltak a szakrális energiának. Ettől persze lehetnek híveik, akár milliószámra is, ha ágendájuk kivitelezéséhez ezt látják szükségesnek; de egy-egy korszakban nem föltétlenül a legdominánsabb kultuszok gazdái között kell keresni őket, mivel belső ökonómiájukban a híveken keresztül áramló energia csupán többletet ad, nem meghatározó jellegű.
- [Analógia:] Mivel erejét és létét tekintve nem függ a hittől, pusztán akarata megmutatkozásának tisztasága és mértéke (minősége és mennyisége) változhat a belé vetett hit változásai által. A Nap fénye sem függ attól, egy bolygó milyen messze van tőle, de a bolygó távolsága, mérete, tengelyének iránya nagyon is befolyásolja azt, hogy a napfény milyen mértékben és erővel éri el a bolygó felszínét.
- A pyarroni panteonban Darton és Kyel a két atomerőmű. Arel hozzájuk képest csak antracittal üzemel.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: az ún. kánonban ennyi van róla:

Elfkőris (uscha)
Urria szent fája, minden élet forrása és eredője, melyet az elf vezeklőkultúra a megtisztulás iránti vággyal, illetve annak reménységével azonosít.
Több ezer évig él, és sosem pusztul el igazán: az elsorvadásakor hátramaradó gyökérgöbök századokon, olykor teljes világkorszakokon át pihennek a föld mélyében, mielőtt ismét megerednek. Az elfkőris rostjaiban egyedi kombinációt alkotó holisztikus és karnális anyag olyan rezonanciát kelt a személyes aurán belül, mely semlegesíti (a legrosszabb esetben tompítja) az ősmágia valóságromboló hatását.

Meghúzódni leginkább a gyökérkavernában lehet, amennyire a göb engedi (ha elf az illető, az sem kizárt, hogy szép szóra magába fogadja).

@Kirurgus: ez azon ritka esetek egyike, amikor a kánon igazodik a való élet trendjéhez: miután az elmúlt huszonöt évben semmi hasznos/érdekes nem született vele kapcsolatban, Deila odaát is "elhalványult":

Deila, az irgalom úrnője
Tisztázatlan eredetű entitás; a késő-hetedkori szakirodalom asztrális szilánkok olyan egyedi kombinációját sejti mögötte, mely elérte a bonyolultság aspektusokra jellemző fokát. Második nemzedékbeli megnyilatkozását követően a szabad szelleműek (alkotók, utazók, feltalálók, stb.) patrónusaként tisztelték. Háttérbe szorulásának elsődleges oka Orwella P. sz. 7. századi kimutatkozásában játszott szerepe volt: a pyar mítoszok szerint kultusza jóhírét és saját valóját áldozta a panteon győzelméért.
Alakja elhalványult, áldozatának emléke nem: szentélyei Erigowtól Erionon és a déli városállamokon át Lar-dorig minden útkereszteződésben megtalálhatók. A pyarroni istenek követői közül számosan vallják magukat a hívének, saját egyházszervezete, önálló rítusai és jeles napjai viszont nincsenek. Szerepkörét a P. sz. II. évezredben Alborne vette át, kegyeltjei szakrális hatalmuk helyett tetteikkel és példájukkal tűnnek ki. Fohászaikra sosem érkezik válasz, de nem is szorulnak efféle megerősítésre: beérik a bizonyossággal, hogy a létezés sokszínűsége, melyért úrnőjük mindenét odaadta, ma is a kedvére való. Szent szimbólumuk a Kettős kéve.

@Myst: ez így pontos, köszöntem.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

András, Myst, köszönöm szépen!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

András: Köszönöm! Tulajdonképpen egy eretnek szekta simán elfér a kalandmodulban. Úgy is elég... lelakottak.  big_smile

Wyrd bið ful ãræd.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Zedd: az ún. kánonban ennyi van róla:
Elfkőris (uscha)

Igen, ez megvolt (és köszi érte, megint). Csak próbáltam összeszedni hogy kinézetileg milyen lehet, a kevésbé vizuálisak számára. KM-ként mégis mondani kell valamit, hogy miről lehet felismerni smile
Különben ez mennyire gyakori fa? Elfendel-Tysson-Yllinor és Sirenar környékén gondolom nyilván. Előfordulhat ezeken kívül nagyobb, egybefüggő "uscayhás" ahogy tölgyes vagy fenyves  szokott lenni, vagy máshol csak mutatóban van egy-egy, még életben maradt példány?

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: a kinézetnek messzebbről kell nekifutnunk. Az uscayha scifsta ifjúkorom relikviája, egy totális időháborúban elnéptelenedett exobolygó flórájának jellegzetes képviselője. Eredetileg olyasmi volt, mint a kambodzsai banyan (lfojtófüge): hatalmasra nőtt, óriás léggyökerekkel túrta szét az épületek alapzatát és fehér meg rózsaszín szöszöket szórt a szélbe azon a vuhsziás módon, ami akkoriban még nem is volt divat. smile
Amit az ynevi változatról összeírtam, jellemzően ad hoc, bár könnyen kimagyarázható a hosszú élettartamával meg a nem részletezett fejlődési fázisaival. A külseje kapcsán csak annyi van benem, hogy az őshonos ynevi fákhoz képest nagyon fakó, és minél öregebb, annál "őszesebb" hatást kelt. A teljesen kifejlett uscayha hamuszürke vagy csontszínű, a lombja kezdetben halványzöld, mint a nyárlevél fonákja, és nem sárgul meg barnul, hanem ércesedik/véresedik, mielőtt hullani kezd.
Az elfkőris enyhén biolumineszcens, ami összefüggő növekmények közelében a legszembeötlőbb. Ilyenek a hetedkorban már csak Sirenarban és Elfendelben vannak, de magányos fákba vagy kisebb csoportokba szó szerint bárhol belebotolhat az ember - olyan helyeken is, ahonnan a többi fa réges-rég eltűnt.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Zedd: a kinézetnek messzebbről kell nekifutnunk. Az uscayha scifsta ifjúkorom relikviája, egy totális időháborúban elnéptelenedett exobolygó flórájának jellegzetes képviselője.

Itt már dimenziót vált a nyúlüreg, úgy érzem  big_smile
Amit írtál az nagyságrendekkel szürreálisabb, mint amit én képzeltem. Nekem egy olyasmi fának tűnt, főleg a Summarium alapján, mint a varsafa a Trónok harcából csak vöröses kéreggel. (bár az később került köztudatba) Most akkor ez hogy van? Mert a Hosszúéletűek írás kanonizálva lett az Opálhajósban...

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: mi áll a Hosszúéletűekben, ami a fentieknek ellentmond?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Zedd: mi áll a Hosszúéletűekben, ami a fentieknek ellentmond?

Ott vörös kéregről írnak, vörös levelekkel. Bár a levelekről csak a Megtartó varázsban esik szó. Én csak az ismert forrásokat összevetve próbáltam kialakítani egy képet ami mindnek megfelel. Sosem gondoltam fehérre. Mondjuk ezt a - nem túl lényeges(?) - csomót átvághatjuk úgy is, hogy másik alfaja...

Utoljára Zedd szerkesztette (2017.08.20. 18:23:35)

"Imagination is more important than knowledge. Knowledge is limited. Imagination encircles the world"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Zedd: vagy nem vágunk át semmit, csak tekintetbe veszed az ércesedő-véresedő levelekről fentebb írottakat. Akár azzal együtt, hogy Yneven napnyugtától éjközépig minden vörös. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv András!
Az lenne  kérdésem hogy az ynevi sárkányfélék is tojással szaporodnak? És az kb mekkora méretű?