Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

bűvdudás írta:

Üdv, szép napot mindenkinek!

HA már(még mindig) goblinok és HA már Bestiárium... az ork-farkas kapcsolattal analóg goblin-valamikutyaféle rokonításban nem lehetne elképzelni valami ynevi kisebb testű vadkutyafajt (egy quakka vagy nystan-szerű ragadozót), amelyben jelen van az erős falkaszellem (szemben a sakálokkal) és kisebb a mérete is (nem úgy, mint a hiénáké)? Elengedhetetlen az, hogy az adott faj a Földön is jelen legyen? (Jó, nyilván megfoghatóbbá teszi a goblin-lelkületet, ha itt is él. De...)

Hozzáteszem, a Bestiáriummal kapcsolatban osztom Glendower fenntartásait - talán nem volna haszontalan rendet tenni Ynev élővilágában, s nem csupán a játéktechnika szintjén...

Az én meglátásom szerint a kis fickóknak (éa. goblinoknak) tudniuk kell valamit, ha még mindig játékban vannak Yneven... ezt a "valamit" kellene megtalálni...  smile

Szia, szerintem nem kell földi állat legyen, de szmírpet sem érdemes bedobni a kalapba, hogy elkerüljük a földi analógiát. Lehet, hogy egy messzi galaxisban egy vadidegen faj feltalálja a lézerágyút és elnevezi "hajnali szerelem lángjában hevített, féltékeny-tűéles fénysugarat vető megváltófegyvernek" és ezt a saját nyelvén Wrdghdrlhásgnségsgdhék-nek nevezi, de ha nem akarod a történetet agyonvágni egy ötven oldalas háttéranyaggal, hogy rajtad kívül bárki más megérthesse, mégis mi a búbánatról beszélsz, akkor lézerágyúnak fogod nevezni azt a koherens fénysugarat tyjű-tyjűző ágyút. wink

A goblinoknál nem feltétlen kell jelenkori okot találni a fennmaradásukra. Elég, ha az őseik bírtak olyan képességekkel, amiért a goblinok túlélték a korokat. Mondjuk ellenállóak voltak a Hatalomszavakkal szemben és immunisak az elfszabásúak mágiájára. Ez az immunitás lassan sorvadt, mára gyakorlatilag eltűnt. Az immunitás alapja a falkatudat volt, minden mágikus hatás szétoszlott a falka tagjai között (mondjuk közös tudat - asztrál és mentál védelem összeadódik, mana szétoszlik).

Csak egy kávé előtti, alig-alvással telt éjszaka után gondolat smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Ha goblinokat vesszük, első előnyük szerintem a hátrányuk is: a méret. Kis fogyasztás, válságos időkben is megél; emellé társulhat még a mesterséges fajfenntartás - én kinézem Menegléből akár azt is, hogy táplálkozási célzattal nevelte ki ezt az ellenálló, rendkívül szapora fajt.

Másik verzióm így hirtelenjében még egyszerűbb: a busmanok is kicsik, és az nekik jó.

Wyrd bið ful ãræd.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Üdv, szép napot!

Tényleg már csak egy gondolat goblin őstotem-tárgyban, s csak a tervezett rövidség miatt nem viszem át másik topikba...

Sinclair93 írta:
Lehet, hogy egy messzi galaxisban egy vadidegen faj feltalálja a lézerágyút és elnevezi "hajnali szerelem lángjában hevített, féltékeny-tűéles fénysugarat vető megváltófegyvernek" és ezt a saját nyelvén Wrdghdrlhásgnségsgdhék-nek nevezi, de ha nem akarod a történetet agyonvágni egy ötven oldalas háttéranyaggal, hogy rajtad kívül bárki más megérthesse, mégis mi a búbánatról beszélsz, akkor lézerágyúnak fogod nevezni azt a koherens fénysugarat tyjű-tyjűző ágyút. wink

Sinclair; teljesen igazad van. Legyen akkor "vörös vagy pusztai sakál"... (ynevi faj; barátgodoni nevén, izé... lycaon ruficus; kis-közepes termetű falkaállat, a dombos-füves kontinentális sztyeppék elterjedt igénytelen ragadozója etc.)  smile
Feltéve, hogy az ork-farkas analógia a követendő minta.

Elnézést; tényleg nem akartam túlkutyulni...

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Glendower írta:

Ha goblinokat vesszük, első előnyük szerintem a hátrányuk is: a méret. Kis fogyasztás, válságos időkben is megél; emellé társulhat még a mesterséges fajfenntartás - én kinézem Menegléből akár azt is, hogy táplálkozási célzattal nevelte ki ezt az ellenálló, rendkívül szapora fajt.

Másik verzióm így hirtelenjében még egyszerűbb: a busmanok is kicsik, és az nekik jó.

Csakhogy ha táplálék, akkor miért intelligens? Miért nem inkább tengerimalacokat tenyésztett ki?
Nem lehet inkább, hogy kísérletezett és ez egy hibás, korai verzió, mint ahogy több népet is ismerünk, akik mitológiájában több korábbi ember verziót teremtettek az istenek?

Tehát a goblin volt az orkok elődje, és Menegle nem foglalkozott velük tovább, miután levonta a megfelelő következtetéseket.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

bűvdudás írta:

Üdv, szép napot!

Tényleg már csak egy gondolat goblin őstotem-tárgyban, s csak a tervezett rövidség miatt nem viszem át másik topikba...

Sinclair93 írta:
Lehet, hogy egy messzi galaxisban egy vadidegen faj feltalálja a lézerágyút és elnevezi "hajnali szerelem lángjában hevített, féltékeny-tűéles fénysugarat vető megváltófegyvernek" és ezt a saját nyelvén Wrdghdrlhásgnségsgdhék-nek nevezi, de ha nem akarod a történetet agyonvágni egy ötven oldalas háttéranyaggal, hogy rajtad kívül bárki más megérthesse, mégis mi a búbánatról beszélsz, akkor lézerágyúnak fogod nevezni azt a koherens fénysugarat tyjű-tyjűző ágyút. wink

Sinclair; teljesen igazad van. Legyen akkor "vörös vagy pusztai sakál"... (ynevi faj; barátgodoni nevén, izé... lycaon ruficus; kis-közepes termetű falkaállat, a dombos-füves kontinentális sztyeppék elterjedt igénytelen ragadozója etc.)  smile
Feltéve, hogy az ork-farkas analógia a követendő minta.

Elnézést; tényleg nem akartam túlkutyulni...

Nekem tetszik a pusztai sakál verzió smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Sinclair93 írta:

Csakhogy ha táplálék, akkor miért intelligens?

Eredendően nem feltétlenül intelligens. De talán kényelmes volt, ha ő maga tálalja fel a kaját (társait?), akkor meg már értse meg a parancsokat, akkor meg már javítsa meg a rezsót is... smile

Wyrd bið ful ãræd.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Én nemigen veszek már részt a M*-ötletelésben, de a mostani goblin-témában volt néhány fölvetés, ami ellenállhatalanul hozzászólásra csábított. smile

Glendower írta:

Amikor R. R. újragondolta az orkokat, a farkasokat vette alapul (udvari verziókhoz tán a kutya passzolna). Talán valami efféle - és kellőképpen különleges - állatfajt kellene alapul vennie a merészeknek ahhoz, hogy a goblin faj túlnőjön önmagán (mind a kilencven centin). Ha ugyanis alacsony orkokként tekintünk rájuk, megette a fene az egészet; amikor nagy ritkán leülünk játszani, a goblinok esetében én rendszerint a sakálfélék irányában keresgélek. Kicsik is, gyávák is... de ha kell, k***ára nagyot harapnak.  smile

Sinclair93 írta:

A sakál jónak tűnik, ráadásul kutyaféle is:

"Sakálnak nevezik a kutyafélék családjában a Canis nem három (néha négy) fajának tagjait, melyek Afrikában, Ázsiában és Délkelet-Európában élnek. Ezeken a területeken az észak-amerikai prérifarkashoz hasonló ökológiai nichet töltenek be: kis- és közepes termetű állatokra vadásznak, dögevők és mindenevők. Hosszú lábaik és görbe szemfogaik kisebb emlősök, madarak és rovarok elejtéséhez alkalmazkodtak. Lábaik alkalmassá teszik őket arra, hogy hosszú időn keresztül mintegy 16 km/órás sebességgel fussanak. Főként hajnalban és szürkületkor aktívak.Társadalmuk alapvető egysége a monogám pár, amely területét megvédi a többi pártól. Territóriumuk határait vizelettel és ürülékkel megjelölik, a behatolókat pedig kiűzik. A terület elég nagy ahhoz, hogy eltartsa utódaikat is, amíg saját területet nem keresnek. A sakálok időnként csoportokba tömörülnek, például egy nagyobb tetem körül, de általában egyedül vagy párban vadásznak."
http://hu.wikipedia.org/wiki/Sak%C3%A1l

Szóval bőven elférnek így az orkok mellett, még rokon lelkek is. Szerintem ők is megérdemelnek egy tiszteletkört. A klasszikus zöldbőrű törpepigmeus képet egyszer s mindenkorra száműzni kéne  cool

bűvdudás írta:

HA már(még mindig) goblinok és HA már Bestiárium... az ork-farkas kapcsolattal analóg goblin-valamikutyaféle rokonításban nem lehetne elképzelni valami ynevi kisebb testű vadkutyafajt (egy quakka vagy nystan-szerű ragadozót), amelyben jelen van az erős falkaszellem (szemben a sakálokkal) és kisebb a mérete is (nem úgy, mint a hiénáké)? Elengedhetetlen az, hogy az adott faj a Földön is jelen legyen? (Jó, nyilván megfoghatóbbá teszi a goblin-lelkületet, ha itt is él. De...)

Nos, erre szerintem van egy rettentő pászentos irodalmi előképünk – hogy a tényleges természetrajznak mennyire felel meg, azt nem tudom, de a mi szempontukból nem is túlságosan fontos. A dól, a dekkáni dól, Kipling után szabadon. A Red Dogot parafrazeálva simán meg lehetne írni egy epikus ork-goblin háború történetét, ahol az orkok a farkasok, a goblinok pedig a dólok.

Vizuális típusoknak itt egy hangulatfestő illusztráció:

http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/98/Winifredaustendholes.png/454px-Winifredaustendholes.png

Utoljára Tükörálarc szerkesztette (2013.09.30. 23:11:57)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Ezt találtam a dólról. Az ázsiai vadkutya, más néven dól (angolul: dhole) vagy vörös farkas (Cuon alpinus) a kutyafélék (Canidae)  közé tartozik. Nem túl közeli rokona a farkasnak (Canis lupus).A hiénakutyához nagyon hasonlóan vadászik: csaknem némán, kitartóan üldözi áldozatát, amibe időnként belemar, és kiszakít belőle egy-egy darabot. Ha szem elől tévesztik a kiszemelt prédát, kitűnő szaglásuk ismét nyomra vezeti őket. Amint a zsákmány összerogy, marcangolni kezdik, és elevenen kezdik el enni. Az ázsiai vadkutya a farkas nagy ellensége. Kipling igen jól megfigyelte a „dekkáni vörös kutya” életét: megemlítette, hogy ezek a farkasnál valamivel kisebb ragadozók ügyes és kitartó vadászok, a farkasnál nagyobb falkákban élnek. Akár a tigristől  is képesek elragadni a zsákmányát, de ha nincs más, beérik rágcsálókkal és gyíkokkal is. Ilyennek képzelem el a goblin mentalitást. Bár gyengébbek mint az orkok, de falkában igazi gyilkosok. smile

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Sziasztok!

Raoul párhuzama tényleg találó - de ha nem veszi sértésnek, a felvetését továbbgondolva én a hiénakutya előképét javasolnám.
Ez kvázi rokon faj, tehát a paraméterek kb. ugyanazok, de a hírneve szerint "ismertebb kis rohadék", és szerintem a nevének is fenyegetőbb, baljósabb hangzása van.

üdv,
Raon

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Raon: A hiénakutyát én a népszerű természetrajzi irodalomból ismerem (van Lawick & Goodall: Ártatlan gyilkosok), és ilyenek ugranak be róla, hogy míg a falka vadászni jár, a fiatal gyermektelen nagynénik vigyáznak a kölykökre, a hazatérő vadászok meg őket és a kölyköket egyaránt megetetik a felöklendezett gyomortartalommal. Szóval hogy valóban félelmetesen hatékony ragadozók, de a falka belső szociális élete kész idill egy csimpánz- vagy szurikátacsapatéhoz képest. A dólokkal ezzel szemben A dzsungel könyvében ismerkedtem meg, így hát ha rájuk gondolok, rögtön Vontolla és a dól vezér párviadala merül föl előttem, meg Akela utolsó harca, meg az a komor elszántság, ahogy az őserdő népe fogadja az ijesztő hírt, miszerint „költözik a dekkáni dól”. Irodalmi ihletés szempontjából ez utóbbit nagyságrendekkel hatásosabb alapanyagnak érzem, ezért jöttem a dólokkal a hiénakutyák helyett. De készséggel megígérem neked, hogy etológiai kérdéseken nem fogunk összeveszni. big_smile

Utoljára Tükörálarc szerkesztette (2013.10.01. 08:54:00)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Raoul: Igazad van, elkerülte a figyelmemet, hogy te irodalmi előképet említettél, én meg megmaradtam a természeti ismereteimnél - szóval innen nézve az a nagyságrendi különbség így akkor szerintem is áll. smile

Ettől függetlenül egy másik gondolat: jó, hogy kitértél a hiénakutyák kvázi legendás szociális hálójára is, mert ez érdekes lehet abból a szempontból, hogy mi adhatna ki jobb/hatásosabb goblin képet?

Elsőre nekem is a szociopata jelleg ugrott be, mint kézenfekvő lehetőség, aztán eszembe jutott, hogy ami pl. a hiénakutyáknál megy, az olyan fokú szociális extraság, ami kb. ugyanaz a szélsőség, mint a totál szociopata jelleg, csak az előjel más. Ilyen fokú szervezettségnél az egyénnek lényegében már semmi jelentősége, csak darab-darab van, egyes-kettes-hármas falkatag és kész. Így ez nem az a szociális háló, ami bármilyen szinten is nyitottá tehetné ezeket a szerencsétleneket, hanem éppenhogy a "falkatárs=testvér, a többi goblin=rivális, mindenki más=ellenség" típusú bezárkózás (és akkor ez máris megalapozhatja azt a fajta zárványkultúrát, ami érintőirányban halad el bármilyen evolúciós fejlődés mellett).

Persze az is igaz, hogy ide más irányokból is el lehet jutni - de hát pont ettől szép a finomhangolás. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Az orkokra mondható, hogy egy fajta ősközösségi társadalom? Persze, szélsőségesen értelmezve.  cool

"A tudatlanság gyorsabban öl, mint a tűzgolyó."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Üdv!

Hozzászólva a goblinos témához. Nem hinném, hogy ami egyszer bejött, az másodjára is befog jönni, így szerintem felesleges ezt a sakál-vadkutya dolgot  (túlzottan) erőltetni.¤ A goblin pedig okkal mászik vissza a skatulyába, ahogy Chesterton mondta: ne próbáld elvenni a teve púpját, lehet hogy ezzel épp a teveségétől fosztod meg. Ennek a fajnak ez a varázsa: kicsi, gyors, ravasz, megél a jég hátán is és már-már bizarr módon ragaszkodik a közösségi léthez ( a D20-as könyvben tök jól le lett írva mindez), emelett hihetetlen iramban élik az életüket, hihetetlen rövid ideig. A goblin pont attól goblin, hogy nincs írásbeliségük, az emlékezetük se nyúlik messzire, és a múltjukról is csupán ködös elképzeléseik vannak, és ezt ők se akarják bolygatni, az Menegle féle sötét miazmáknak köszönhetően. Épp emiatt kár bolygatni a teremtésüket szerintem. Színezni lehet őket, de kutyából nem lesz szalonna, így szeretjük őket, nem áll nekik jól a hősi póz, de jobb ha tudjuk, ahol meglazul a civilzáció szövete, ott megjelennek az aljas kis goblinok cool . Egyébként meg, ha nem is tartós jelleggel, az általam felvázolt lehetőségekkel megpróbálkozhatnak egyes csoportok, de mint minden a goblinoknál, ezek sem állandóak, pár nemzedék alatt elfújja őket a szél, ahogy András is szerintem helyesen rávilágított.
Az orokokról meg már megírtam, hogy jó-jó a summarium, de ne feledjük, hogy egy renegát írta, aki bevallottan apologetikát készített, erősen általánosít, egybemossa és egységesnek próbálja feltüntetni az ork anyagi, szellemi, társadalmi kultúrát, nem mellesleg önigazolást keres ezáltal, hogy megmagyarázza miért árulta el faját, és Ranil népét. Fiatalon én is a hatása alá kerülten már már az orkokat tartottam a legfennköltebb, legerényesebb fajnak, de azóta benőtt a fejem lágya big_smile , ettől még imádom őket hála a summariumnak. Kornya úr azóta meg megírta az ellenpólust is a Szerelmes madárban.


¤Annyi talán belefér, ami a szürkecsuklyás anyagban volt, hogy az ugoni goblinoknak tilos a farkasokkal bármit is kezdeni, mivelhogy azok szentek, ők meg férgek (bár a barátkozás a farkasok részéről egyébként is elég egyirányú lenne, ez az irány pedig az ordasok gyomra). Emiatt és ettől függetlenül jól elvannak a qvakkákal, akikkel szívesen osztoznak a kotorékon. Nem tudom ki olvasta Konrad Lorenztől a Kutya és embert, de egy olyasmi kapcsolatot eltudok képzelni a goblinok (nem az egész faj, csak bizonyos rasszok pl. az ugoniak) és vadkutyák/sakálok között. Azaz a horda és falka valahogy vonzza egymást a kölcsönös előnyök miatt (lásd az embernek se kellett kutya méhiből lelkedzenie ehhez), az meg már a goblin skatulya tényleg, hogy ennél fejlettebb kutyartartást, tenyésztést nem nézek ki a fajból. Tehát ki lehet indulni ez és a mai természeti népek kutyatartása alapján, tehát a tanyahelyek közösek, a kutyusok jelzik a veszélyt, segítenek vadászni, alváskor melegítenek (aboriginal-dingó), feleszik a csecsemők alól a szart (indonézia, afrika, meg nálunk is követi a tacskóm a kis totyogóst big_smile ) stb., a kutyus cserébe kap maradékot (mivel nem olyan vérmes vadász, mint a farkas), védelmet a nagyobb ragadozóktól, gyógyítást stb. ehhez nem kell közös származás, elég a kettejükben meglévő falkaszellem, és hasonló jellem.

@Danren con Erwion: Szerintem semmiképp, legalábbis a hetedkori észak nagyobb törzsei és törzsközösségei nem, talán délen néhány csoport.

"A bitófán is csak addig nehéz, míg hozzá nem szokik az ember!"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Danren con Erwion: a késő-hetedkori Ynev "irányadó" orkjai - az ugoni Látók és a rowoni Hallgatagok - egyaránt rendi társadalomban élnek. Ugyanez áll az udvari orkokra a Pidera boldogabbik (északi) oldalán. Összességében elmondható, hogy az orkok fajszinten kezdenek kinőni az ősközösségből.

@Csendbiztos: ezzel a Chesterton idézettel erősen fején találtad.
Tükörálarc dólos felvetése érzelmi viszonylatot rendelt az etológiai párhuzamhoz, ami ettől sokkal megfoghatóbbá vált, de az alapprobléma - ti. a goblinok vs bárki képlet inherens komikuma - továbbra is létezik. Ahol az ilyesmire rálegyintenek, ott kezdődnek az olyan zajos sikerek, mint Mists of Pandaria (WoW) meg a harci ewok (SWTOR).
Nem mindenkinek megy ám úgy a kötéltánc, mint RR-nek az orkos dolgozatban.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Annyit fűznék még hozzá a témához, hogy el kell fogadni, hogy nem minden faj játszható ugyanolyan mértékben, pl. az amund se játékosbarát, egy reális amund jk jóformán nem is amund, és még így is komplex előtörténet kell neki, míg egy amund kultúrájú amund jk (még ha nem is a kékarcú isten híve) már egyenesen extremitás. Hasonló a goblin is, bár vele lényegesen jobban és élvezetesebben lehet játszani, azt meg ne felejtsük el, hogy a fajok elsősorban nem vélt és valós előnyös tulajdonságaik miatt kéne a játékosok számára vonzónak lenniük, hanem elsősorban a hangulat miatt, ebből a szempontból pedig a goblinnak jócskán megvan a maga pikantériája és vonzereje.

"A bitófán is csak addig nehéz, míg hozzá nem szokik az ember!"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Gáspár András írta:

ott kezdődnek az olyan zajos sikerek, mint Mists of Pandaria (WoW) meg a harci ewok (SWTOR).

Ezek ugye nem a részeges karatemester pandák vagy micsodák? big_smile
Az ewokokat bírom, de filmes adaptációkat megnézve sose értettem pár dolgot. Oké, hogy kőkorszaki szintű a kultúrájuk. de kérem szépen azokkal a mancsokkal nem hogy kötelet fonni, lombházat építeni, de még követ se lehet pattintani. Hosszas tanakodás után rájöttünk, hogy az evokoknak egyetlen lehetséges megélhetési forrásuk lehet... kikaparják a krumplit, de azt is csak a laza talajbol tudják, egyszerűen azok a micsodák a végtagjaik végén, nem jók másra.

Na de még pár gondolat a RR-féle kötéltáncról. Valóban ehhez egy másik Kornya kéne, bár ez a feladat talán még az eredetinek se menne. Szerintem a tisztelt úr egyik legfőbb tulajdonsága a gyilkos cinizmus, és a totális beleélőkészség, ez utóbbi teszi ellenállhatatlanná az írásait, totálisan képes azonosulni a karakterrel, így persze leír olyanokat is, hogy majd az orkok öröklik Ynevet, ami persze olyan mintha azt írnám, hogy majd a patkányok, meg csótányok, vagy épp a goblinok örökölnék, persze egy kataklizma után az utóbbi háromnak még lenne is esélye.
Magáról a bravúról annyit, hogy ő se a semmiből indult ki. Az ork-farkas kapcsolat, egyfajta zsánerként, már Tolkiennál is megvolt, persze ezek a korai pszeudo-orkok később majd szétválnak orkra, goblinra, hobgoblinra stb. és jól-rosszul sáfárkodnak majd velük. Jól: pl Warhammer, ahol tök ésszerűek a dolgok, plussz megfejelve az egész egy gombalapú létforma ötlettel, egyenesen zseniális! Rosszul: leginkább Dnd ADnD világok. A M.A.G.U.S. leginkább az utóbbitól örökölte őket (habár a káoszlény dolog emlékeztet a korai warhammerre, persze lehet sima fantasy klisé is), és végül muszáj volt valamit kezdeni az orkokkal mert teli voltak ellentmondással. A teljesség igénye nélkül: erőszakra épül a kultúrájuk, csak az erőt tisztelik, de gyávák; folyamatosan hadakoznak, de gyenge harcosok; rabszolgákat tartanak, de mire(?); az meg már Ynevi specialitás volt, hogyha silányak a fegyvereik, segghülyék, meg egyáltalán egy borzadályos anarchia kellős közepén, hogyan tudják fenntartani a go-ugoni szállásterületeket, csupa civilizált állam között?
Ilyen ellentmondások a goblinnál nincs szerintem, kicsi, sunyi manófajzat, aki mindenütt megél. Jó itt is vannak sztereotípák, hogy eredendően hülyék, ami nem igaz, maximum kelekótyák (egyszerűen még az emberek és orkok mellett is gyerekfajnak tűnnek), illetve tudatlanok, persze ilyen életritmussal, életkörülményekkel, történeti háttérrel, nem lehet túl sokra vinni a rendeltetett 20-30 év alatt. Mindent összevetve szerintem épp elég amennyit Menegle, Graum, a Kétszarvúak, a d20-as könyv, vagy épp a Csillagvető jólmegmondói, szeszmesteri hozzátesznek a fajhoz, épp elé ynevi ízt adnak neki, nyilván ki lehet dolgozni kicsit a rasszokat, meg talán én se írtam teljes hülyeséget az emberekkel való együttélésükről (feltéve ha figyelembe vesszük András véleményét a dolgok tartósságáról), ez épp elég egy fejezetre a Fajok könyvébe

"A bitófán is csak addig nehéz, míg hozzá nem szokik az ember!"

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

OFF**

Csenbiztos: Bocsánat a közbevetésért...de Mi Ewokok segítettünk legyőzni a birodalmat wink szóval a helyedben nem kötekednék, mert megtalálunk és akkor lesz luka-luka-luaaa big_smile big_smile

OFF vége**

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

András és Csendbiztos, köszönöm a válaszotokat. smile


Másik fajról néhány kérdés, aminek nem tudtam utána járni. Még pedig az amundok mágiájáról.
Először is, az amundok csak szakrális mágiát használnak? Ha van más milyen mágia formálásuk, azt hogyan érdemes elképzelni (mely másik mágia formáláshoz hasonlatos)?

Játékos társaim éppen ilyen helyzetbe készülnek kerülni. Mondjuk ippeg még nem tudják, hogy készülniük kellene...  lol

"A tudatlanság gyorsabban öl, mint a tűzgolyó."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Tükörálarc írta: simán meg lehetne írni egy epikus ork-goblin háború történetét, ahol az orkok a farkasok, a goblinok pedig a dólok.

Szivesen olvasnék erről, ha valaki megírná egyszer, csak erre nem látok sok esélyt. sad

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Tisztelettel, még mielőtt fejemre lenne olvasva (esetlegesen), hogy a megjelent novellák/regényekben fellelhetőek a kérdésekre adott válasz, szeretném ismertetni, hogy eme fórumot olvasva picinyt szomorúvá tesz a tény iszonyatosan sok regény/novella gyűjtemény nincs meg nekem sad A lehetőségekhez mérten, azért igyekszem pótolgatni. smile

Addig is míg ezen folyamat végére nem érek, hálás szívvel köszönöm türelmeteket és segítő szándékotokat! smile

U.i.: A Második Törvénykönyv sajnos szintén nincs meg, és vélhetőleg már nem is lesz aktuális, az új rendszer végett. Vagy ha a benne szereplő információk még egy darabig érvényben maradnak, biztos lehetek benne, hogy jelezni fogjátok. Köszönet! smile

"A tudatlanság gyorsabban öl, mint a tűzgolyó."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Tisztelettel kérdezem, hogy tudna valaki segíteni nekem a következő kapcsán? Korábban már érdeklődtem ez ügyben a másik topikban, de valahogy elsikkadt a dolog. smile Az Acél és Oroszlánt sokadszorra olvastam végig. Az ifini nekropolisz leírásánál szerepel egy szürke bőrű, félhumán faj, akiket az ősidőkben a crantaiak űztek el arról a területről. Már akkoriban (az ősidőkben) ez a faj a menhirek között ütemes dobszó mellett véráldozattal hódolt bálványai előtt és elhalt vezéreinek földhalmokat emelt. (Nem pontosan idéztem.) Erről a szürke bőrű fajról  lehet valami bővebbet tudni?? Kik voltak ők, és hova tűnhettek? Netán valami aquír nép volt, amely akkoriban a felszínen élt s csak később húzódott Ediomadba?

Köszönöm előre is!

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Draconarius: Én sohasem szerepjátékos, hanem irodalmi ihletésből közelítettem meg Ynevet, és a fantasztikus irodalomban nagy kedvencem a sword & sorcery („kard és boszorkányság”, hard fantasy) alzsánere. Ez itt egy jellegzetes s&s toposz, a háttérvilág titokzatos régmúltjának érzékeltetésére. Semmi különösebb további tervem vagy szándékom nem volt vele, és szabad préda bárkinek, amíg úgy bontja ki, hogy összhangban marad a kanonikus ynevi történelemmel. (Ami ugyebár északon a pre-crantai időkre vonatkozólag nincs igazán körvonalazva.)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

A fantasztikus irodalomba engem Kimmériai Conan történetei vezettek be, még jó két évtizede és ez a szegmense a fantasynak mindmáig közel áll a szívemhez. smile Nagyon megragadott eme ifini részlet, ezért érdeklődtem felőle. Köszönöm!

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Draconarius írta:

A fantasztikus irodalomba engem Kimmériai Conan történetei vezettek be, még jó két évtizede és ez a szegmense a fantasynak mindmáig közel áll a szívemhez. smile

Na most akkor szemérmetlen önreklám következik, és ezúton jelezném, hogy mióta lazábbra vettem a kapcsolatomat a M*-sal, többek között éppen ennek a fajta fantasztikumnak a hazai megismertetésével és népszerűsítésével foglalkozom, amelynek eredményeit például itt lehet csekkolni. big_smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Draconarius írta:

Tükörálarc írta: simán meg lehetne írni egy epikus ork-goblin háború történetét, ahol az orkok a farkasok, a goblinok pedig a dólok.

Szivesen olvasnék erről, ha valaki megírná egyszer, csak erre nem látok sok esélyt. sad

A fentebb felsorolt problémák miatt erősen kétséges, hogy ez háború volt eredetileg, vagy csupán mészárlás. Asszimetrikus hadviselés a javából: a ring egyik sarkában az orkok, akik nagyobbak, erősebbek, okosabbak, gyorsabbak, jobb a fegyverzetük a taktikájuk. A másik sarokban a goblinok, akik annyit tudnak felmutatni, hogy sokan vannak.

Ha a goblinok nem tudnak valami nagyon ütőset felmutatni, mondjuk öten összeállnak és ha elkiáltják magukat, az aquir hatalomigeként csap le az ellenségre, vagy a vérük savként marja amire ráfröccsen, vagy képesek olyan bűzt árasztani félelmükben, ami még az orkoknak is sok, akkor ezt mészárlásnak hívják, nem háborúnak.