Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@bűvdudás, Ettin: mit mondhatnék? Ez egy ilyen ilyen vurstli... és belőlem se nehéz kihozni az omahai mutatványost. big_smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

András, a hosszú hétvégémet a természetben tölröttem, így csak késve, de én is szeretném kifejezni örömömet, amiért ilyen szórakoztató játékra szántad az idődet! Bár a győztesek megvannak, de azért küldtem még egy levelet, hátha befutok utolsónak. smile

Utoljára Cundior szerkesztette (2018.10.22. 19:46:01)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Cundior: ami jár, az jár.
Próbáltalak belezavarni, de a cui bono logikája volt az erősebb... szóval nem az utolsó befutó vagy, hanem az első és egyetlen különdíjas. Válasz ment, de ezúton is köszönöm a részvételt/a visszacsatolást. 

http://i66.tinypic.com/303cmtg.jpg

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Helló!
A Dorlan folyó hajózhatóságáról mit lehet tudni? Ha hajózható akkor milyen hajókkal lehetséges pld komolyabb méretű tengerjárásra is alkalmas hajókkal?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

A tengerjárás remek időzítésű kérdés, ugyanis végre nyílt elég időm, hogy gratuláljak a szerzőnek a Sziréndal c. kötethez, és Andrásnak is, aki szintén nevesítve van a könyv elején. smile Amit szeretnék kiemelni (akik még nem olvasták, azoknak lehet benne spoiler):
- A hajóépítés élvezetes leírása. Van ugyan akció is, főleg a végén, még nem kell kardcsörgetés az izgalmakhoz, elég volt nyomon követni miféle kihívásokkal jár egy ilyen vállalkozás. Egyedül a fejezetek eleji időmeghatározások voltak nekem zavaróak. Lehet a napló/beszámoló háttér miatt kellettek hangulatelemnek, de nem mélyedtem bele a pyar naptárba, így esélyem sem volt belekapaszkodni, hogy egyáltalán hány napról van szó.
- A sólymos rész ezzel szemben maximumra tolta az akció faktort. Ami itt feltűnt, hogy egyrészt hány évig képesek készülni egy-egy bevetésre (bár itt úgy értettem, hogy nem a konkrét küldetésre készült ennyit, mert azt nem biztos, hogy annyival előre tudhatták, hanem egy jövőbeli toroni kiruccanásra). Másrészt az északi fejvadászok fel tudják venni a versenyt toroni ellenfeleikkel (később viszont sejtetik, hogy a toroniak lehet hagyták magukat). A sólyomszárny tetoválás és a patrónus mentén felvethetném, hogy nem Arel szerafizmusról van-e szó big_smile
- Szigetréves szakasz: élvezetes volt a betekintés a Ryek-Toron szembenállásra. Jól átjött, hogy milyen félelmetes volt Ryek, egyúttal miért nem lehetett hosszú távú perspektívája. Az is látszott, hogy Ryek is jól tudta keverni a kártyákat., ahogy megjelennek kihajózás előtt.

Összbenyomásom az volt, hogy nagyon várom a folytatást Eligorral kapcsolatban smile

Pár kérdés:
- A törpe óceánjáról mennyire versenyképes egy karakkával szemben (amik Boomen Tűzön, vízen, árnyékban kötetében sokat szerepelnek)? Jelen könyv szószedete szerint a törpe hajó a kyr óceánjárók rekonstrukciója- A kapitány eléggé tart egy kyr ellenféltől, de ez mennyire csak fegyverzet kérdése és mennyire más tényezők (pl. kyr mágia)?
- A Hatalmasok nem meglepő módon potens karakterek a hatalmi játszmákban, Jak szépen elzavarja a démonokat a környékről. Mennyire tarthattak a ryeki császártól? Lehet olyan hatalmú démon benne, amivel azért nem szívesen akaszkodnának össze?

Végül teljesen más, ha már András fóruma: a Garmacor címere végén vannak rövidebb történetek. Az egyikben Garmacor egy kártyaparti után meglátogat egy nemest valamilyen elszámolnivaló miatt. Itt sajnos nem volt teljesen világos a történet kerete sad A kártyázó főuraktól GArmacor engedélyt kap, vagy ők a megbízók, vagy mi történik tulajdonképpen az egyébként nagyon hangulatos jelenetben?

p.s.: Valaki nálam jártasabb megsúghatná a gdon teremtés megfejtését smile

Utoljára Myst szerkesztette (2018.10.23. 17:03:10)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!
Myst;

Myst írta:

A sólyomszárny tetoválás és a patrónus mentén felvethetném, hogy nem Arel szerafizmusról van-e szó big_smile

Egy futó észrevétel: mire Arel északon felbukkant, már jó ideje nem volt szüksége rá, hogy ilyesmiknek (éa. szeráfi alkunak) tegye ki magát ahhoz, hogy istenné válhasson. Esetleg - esetleg - valamely vadászangyaláról lehet szó; vagy méginkább a patronálás valamely bejáratottabb formájáról.

Myst írta:

Valaki nálam jártasabb megsúghatná a gdon teremtés megfejtését smile

Erre mégis inkább András volna a leghivatottabb. smile

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

bűvdudás írta:

Üdv!
Myst;

Myst írta:

A sólyomszárny tetoválás és a patrónus mentén felvethetném, hogy nem Arel szerafizmusról van-e szó big_smile

Egy futó észrevétel: mire Arel északon felbukkant, már jó ideje nem volt szüksége rá, hogy ilyesmiknek (éa. szeráfi alkunak) tegye ki magát ahhoz, hogy istenné válhasson. Esetleg - esetleg - valamely vadászangyaláról lehet szó; vagy méginkább a patronálás valamely bejáratottabb formájáról.

Raoul Renier - Szerafizmus a Rejtőző Hagyomány:Legismertebb képviselőjük Chiaresco di Vale Vidia volt a P. sz. XXXII. században,egy dúsgazdag déli városállam gorviki származású zsarnoka. A krónikák művelt, jóképű férfinek írják le, szellemes társalgónak, jeles szónoknak és zseniális politikusnak: egyáltalán nem emlékeztetett a szokványos szerafistákra. Élete vége felé harminchat különböző siyeraf pártfogását élvezte egyszerre, egészen elképesztő összeállításban. Patronálta őt többek között Symbelmine a Tizenhármak közül; Arel istennő egyik vadászangyala; Lysianel, a kyr Morgena hatodkori megnyilatkozása; Káosz-Ngau és Káosz-Kakhothbaal; egy alvó őssárkány; a Fellegfaló néven ismert külvilági borzalom; Mobbu óriáskirály; egy absztrakt eszmeszörny valami negatív síkról, amelynek már a puszta létezése is metafizikai képtelenség; két kráni ősaquir; a harmónia egyik magasabbrendű szelleme; egy óamund lesath; továbbá különféle démonfejedelmek, elementálok, bálványok, síkurak és közbenjáró szentek.

A fentiek szerint éppen nem kizárt, hogy Arel egyik néven eddig nem nevezett alárendeltje lehet a dolog mögött, de az is, hogy valami más húzódik meg a háttérben. Ki tudja? Talán a szerző megosztja itt ezzel kapcsolatos gondolatait velünk.  smile


UI.: A felsorolásban szereplő óamund lesath esete az amundok halála utáni porráválási szokását és Amhe-Ramun halálistenségét tekintve eléggé enigmatikus kuriózuma felkeltette a kíváncsiságomat. Hogyan lehetséges ez? [Itt egyáltalán nem arról van szó, hogy megkérdőjelezem RR írását, pusztán érdekel a dolog!] Hogy lesz egy (ó)amundból élőholt? Milyen metafizikai csavar kell egy ilyen dologhoz?

Utoljára Ettin szerkesztette (2018.10.24. 16:29:26)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Myst írta:

... gratuláljak a szerzőnek a Sziréndal c. kötethez, és Andrásnak is, aki szintén nevesítve van a könyv elején. smile
Összbenyomásom az volt, hogy nagyon várom a folytatást Eligorral kapcsolatban smile

Igazán nagyon köszönöm! :-)
A folytatás a szerkesztőnél van, a sorára vár; ha az égiek is úgy akarják, jövőre kézbe foghatod.

A törpe óceánjáró, a Szirén, mire a kötet végére megismert formáját elérte, már csak nyomokban hasonlított távoli őseire, a kyrek Calowyn partjait maguk mögött hagyó monstrumaira. Előbb a beriqeli törpék szabták át az eredeti tervrajzokat (erre a sietség és a célszerűség szorította rá őket), majd a kapitány óhajára Rogg további módosításokat eszközölt (többek közt emberi léptékre szabta, amit ősei saját méretükre igazítottak). Fegyverzetét a hajót bérbe vevő Gris kérésére növelték meg, de még a tarran se tudta maga egészében felmérni, hogy milyen veszélyekkel jár nyílt vízen tengelyt akasztani Toronnal. A kapitány félelmei nemcsak korábbi tapasztalataiból adódtak, hanem a tényből, hogy egy lomhán forduló deszkatákolmányt a karakka gyakorlott tüzérei akkor is könnyen telibe találnak, ha történetesen mellé céloznak. :-) Borúlátóbbnak bizonyult a kelleténél, hiszen nem tudta felmérni annak a jelentőségét, hogy a hajóácsok milyen faanyaggal dolgozhattak, és nem vette figyelembe a hala jelenlétét sem.
A folytatásban sor kerül egy ütközetre a Szigetrévre tartó erv expedíció és toroni vetélytársaik között... az esélyek kiegyenlítésében komoly szerep hárul  egy komisz vihar játékteret és szabályokat átrendező jelenlétére és az ebből fakadó meglepetésre is.

A Ryeket és Hatalmasokat érintő kérdésedre Boomen idevágó írásai szolgálnak válasszal. :-)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Ettin írta:

UI.: A felsorolásban szereplő óamund lesath esete az amundok halála utáni porráválási szokását és Amhe-Ramun halálistenségét tekintve eléggé enigmatikus kuriózuma felkeltette a kíváncsiságomat. Hogyan lehetséges ez? [Itt egyáltalán nem arról van szó, hogy megkérdőjelezem RR írását, pusztán érdekel a dolog!] Hogy lesz egy (ó)amundból élőholt? Milyen metafizikai csavar kell egy ilyen dologhoz?

Ettin;
lesath-ügyben (most egy modul okán épp eléggé benne vagyok), azt hiszem, segíthetek. Egyszerűbb, ha idézem a Bestiáriumot:
"(...) Anyagi porhüvelye elporladt, a többi kísértethez hasonlóan teste csak légies anyagokból épül fel - ám a lesath, a hozzá hasonlók közül egyetlenként, képes anyagi testet ölteni a puszta akaratával. (...)"
Amundból egyébként szerintem ugyanúgy lesz/lehet élőholt, mint akármelyik másik halandóból (ritkán és csakis szélsőséges körülmények között), csupán anyagi testben megmaradnia lehet problematikusabb (I., II., IV. osztály). smile S mivel óamund szellemről beszélünk, egyáltalán nem tudható, hogy mely istenséghez s mily módon kötődött annakidején. AR pedig a Manifesztáció előtt korántsem bírt akkora hatalommal Yneven, mint azt követően.

Utoljára bűvdudás szerkesztette (2018.10.25. 06:22:58)

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@bűvdudás: Köszönöm! AR Manifesztációja idején vajon az ilyen óamund lesath-tal(aki egyébként életében lehetett épp Themes vagy Refis híve) mi lesz?Mint halálisten (is) AR kiterjeszti rá hatalmát? A szóban forgó példánál maradva, egy seyraph (egyébiránt óamund lesath) egy isten (esetünkben AR)  szolgájául szegődik e? Morgena esetében vannak seyraph töredékaspektusok, de itt ennél az esetnél nem erről van szó. Vagy ezzel aláírná, hogy mekkora nagy lúzer is valójában?

Utoljára Ettin szerkesztette (2018.10.26. 11:05:04)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ettin;
szerintem erre nincs általános szabály, azaz eseti dolog lehet - ami annyit jelent magyarul, hogy "amint azt a dramaturgia megkívánja". smile Csak legyen megokolva.

Ha a pillanatnyi, felületes véleményem érdekel, szerintem egy öntörvényű, hataloméhes entitás számára AR kollektivizmusában nem sok babér terem. (Kérdés persze, hogy van-e választása, de szerintem az azért van. Úgy vélem, a Manifesztáció sem tudott minden, egykor amund érdekeltségű dolgot magába olvasztani/átitatni/az oldalára állítani. A Vaskezű sem menetel a Themeeth-oszlop élén pl... smile )

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdvözlet Mindenkinek!

Olvasgattam az Ősi titkot lázát, és a kyrekkel kapcsolatban felmerült bennem egy (két) kérdés. Lehet tudni, hogy személy szerint kik voltak Toron tartomány lázadó calyrjai? Vagy hogy a jelen Toron Hatalmasai között hányan élnek még a lázadók közül?
Mellesleg nagyon tetszik a könyvben ennek a lázadás-dolognak a kezelése. Az, hogy -én legalábbis- most olvashatom először ezt a kérdést árnyaltabban, nem úgy, hogy utolsó aljas férgek voltak, hanem megindokolva a tetteiket. És az is nagyon tetszik, hogy miért nem lettek elpusztítva a lázadásuk után. Ez így tökéletesen elfogadható, érthető és életszerű. Jó végre nem úgy olvasni róluk, hogy ők a fekete és a császár a fehér. smile

"Bocsánatot csak az adhat, ki maga különb."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

diasdan írta:

Lehet tudni, hogy személy szerint kik voltak Toron tartomány lázadó calyrjai? Vagy hogy a jelen Toron Hatalmasai között hányan élnek még a lázadók közül?

A Boomen nevével fémjelzett Toron kieg. konkrétan nevesít néhányat a toroni lázadó calyrok közül (pl. Cyuhann, Baythan stb.). Szerintem az öt  daumyri calyr némelyike (ha nem is mindegyik) a Változók közül ott lehetett a Pártütés Idején. Illetőleg a Vének közül a Tengeri Kígyó (Jaering-Yd Garun) biztosan ott volt.  smile  smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ahoy,

Az iránt szeretnék érdeklődni, hogy a toroni gladiátorok mennyiben rabszolgák, illetve hol ér véget, hogyha elkezdődik egyáltalán, római megfelelőjükkel.
Érdekelne hagyománya melyik korban vagy kultúrában fogantak meg, milyen legendák kapcsolódnak esetleg hozzá.
Előre is köszönöm a választ.

Üdvözlettel
G

Utoljára Gulandro szerkesztette (2018.10.30. 21:27:05)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Nekem a kérdésem a következő lenne: aquír hatalomszavak létrejöttét gátolja-e a csend varázslat?

Valamint a hajók által használt különböző fegyverek (katapultok, nyílvetők, tűzköpők) működéséről, hatótávolságukról szeretnék bővebb információt.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sziasztok!

Gulandro;
a Toron kieg.-ben nincs erről valami? Bár úgy rémlik, vannak a kiadványnak problémás elemei, a vonatkozó része valószínűleg nem ütközik a kánonnal.
(szerk: megnéztem; a 344-345. oldal foglalkozik a kérdéssel.)

alans írta:

Nekem a kérdésem a következő lenne: aquír hatalomszavak létrejöttét gátolja-e a csend varázslat?

alans;
ha a csendvarázslat létrejön, akkor a hatalomszavaknak is gátat vet.

Utoljára bűvdudás szerkesztette (2018.10.31. 12:23:10)

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

bűvdudás írta:

Sziasztok!
ha a csendvarázslat létrejön, akkor a hatalomszavaknak is gátat vet.

Helló!
Csak az alacsonyabb rangú dialektusok esetén, a komolyabb dialektusok esetén a létezés minden síkján működnie kellene a csendvarázsnak nem csak az anyagi síkon, a fórumon már volt róla szó csak nem találtam meg.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ja, erről volt Zsoltnak egy eszmefuttatása régebben. Igazából a hatalomszónak a hang ami kijön csak amolyan side-effectje, a lényeg az od felszabadítása, tök mindegy, hogy az eredményt lehet-e hallani vagy sem. Szóval alapvetően nem.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Én a "Homokszem,  mind megannyi..." című J.v.d.B. novella alapján véleményeztem a kérdést. Ott a csend megfékezte a drún szavait. (L.E., Kráni krónikák, 221. oldal)

De persze azóta e kérdésben is árnyalódhatott a kép.

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Én úgy emlékszem, van olyan mikor elég a csendvarázslat.
Kisebb hatalmú aquirok ellen jó, mert akkor működik, ha a hatalomszónak el kell hangoznia, hogy kifejtse a hatását. Értelemszerűen csak akkor hat, ha az ige kimondását gátolja meg, és nem ér semmit, ha a célpont nem hallja, de az attól még elhangzott.
Gondolom komolyabb aquirok ellen nem ér semmit, meg más módon működő ősmágia ellen se (pl. dzsennek, óelfek).
De a korcsok, szolgák, kis aquirok ellen jó lehet.

Ja, és a gnómok ellen tuti működik, őket még akár bánthatja is big_smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sziasztok!

András majd kijavít, ha tévedek, de mintha a kántorok is csendfalat emeltek volna az aquirok ellen a Garmacor-ban, szóval én úgy gondolom, minden aquir ellen védelmet jelenthet a csend varázslat, az persze más kérdés, hogy milyen mértékben.
(szerintem ugyanolyan hatékony az összes dialektus ellen)

smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

A hatalomszó, ha jól emlékszem, dialektustól függően rombolja a mana alapú varázslatokat az od sajátossága miatt. Szóval a csendvarázs működhet a kisaquirok esetében, de nem biztos, hogy a Csontlovagot túlzottan meghatná. Legalábbis így gondolom.  smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ettin:
Igazad lehet - olyan nagyfiúkban, mint a Csontlovag nem gondolkodtam még big_smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ettin írta:
diasdan írta:

Lehet tudni, hogy személy szerint kik voltak Toron tartomány lázadó calyrjai? Vagy hogy a jelen Toron Hatalmasai között hányan élnek még a lázadók közül?

A Boomen nevével fémjelzett Toron kieg. konkrétan nevesít néhányat a toroni lázadó calyrok közül (pl. Cyuhann, Baythan stb.). Szerintem az öt  daumyri calyr némelyike (ha nem is mindegyik) a Változók közül ott lehetett a Pártütés Idején. Illetőleg a Vének közül a Tengeri Kígyó (Jaering-Yd Garun) biztosan ott volt.  smile  smile


Köszönöm! smile

"Bocsánatot csak az adhat, ki maga különb."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Pazar... Malcolm J. Hunt, a Bosszúangyal és a Kígyószív szerzőjének harmadik regénye ezúttal nem ősi titkok, vagy epikus háborúk közé kalauzolja olvasóit, a tét azonban most sem kisebb, mint a korábbiakban: a döntés szabadsága, a felelősség súlya és egy család, ami talán Ynev jövőjét is meghatározza.
http://www.deltavision.hu/szornyekcsaladja/