Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Igazából ők is a Predator 2-ben elhelyezett shout-outra alapozták az, amúgy teljesen helytálló következtetést, hogy a két faj osztozhat az adott univerzumon. Mondjuk hangulatilag és logikailag jobbankiegészítik egymást, mint e Robotzsaru/Halálosztó párosítás Miller kezéből. Ami mondjuk játékként jobban működött, mint képregény...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: jó, hogy felhoztad; a Predator 2 ideális eszköz annak szemléltetésére, miben különbözött a stúdiórendszer végnapjainak manufaktúrális amerikai mozija a volumenizálttól, amit a kortárs tartalomgyárak állítanak elő.  Abban remélhetőleg egyetértünk, hogy utóbbiak se a koponyás shout-outtal, se a rá alapozott következtetéssel nem bajlódnának, és már a felvetés szintjén elkaszálnák mindkettőt.

Emlékeim szerint a Dark Horse is erre számított (iparágon kívüli/méreten aluli cégekkel sose volt divat közösködni), és a sikert annak tudta be, hogy az irodákban nagyjából azonos korú és (pop)kultúrális beállítottságú emberek ültek.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Myst írta:

Az utóbbi években megjelent olyan, filmen/(szerep)játékon alapuló regény, ami még ha a MAGUS irodalmi szintjétől messze is van (ezt előre le merem fogadni), de egyszer nem szenvedés elolvasni? Dragon Age, Mass Effect, Halo, Warhammer 40k? Korábban próbálkoztam AD&D regényekkel, de gyatrán megírt kalandmoduloknak tűntek (lehet azok is voltak eredetileg).

Pár W40k regényt megéri elolvasni, de tájékozodj előtte, roppant nagy a szórás a nívóban. Bár a Watson-féle, még Valhallás időkben kiadott nívót kevés magyarul kiadott regény éri el. Bár ez nem meglepő, az ő regényei sem azonos szintet képviselnek smile

Az igazság nem attól függ, hogy hiszel-e benne.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

... a szekérkaravános történetet tavaly óta írom, és remélhetőleg be is fejezem egyszer. Az abban szereplő TNG már csak nyomokban emlékeztet felnőtt önmagára; tovább fiatalítani (az én eszközeimmel és nézőpontomból) istenkísértés lenne....

Üdv" és mi a helyzet Gorduin korábbi kiadásaival, vagyis negyedkori, ötödkori (Lan-Ro Ryen) vagy hatodkori alakjával? Róluk van valamiféle elképzelés, terv azon kívül, amit eddig is tudtunk róla?
(A szekérkaravános részt pedig várjuk türelemmel és szeretettel  wink

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

dragondark írta:
Gáspár András írta:

... a szekérkaravános történetet tavaly óta írom, és remélhetőleg be is fejezem egyszer. Az abban szereplő TNG már csak nyomokban emlékeztet felnőtt önmagára; tovább fiatalítani (az én eszközeimmel és nézőpontomból) istenkísértés lenne....

Üdv" és mi a helyzet Gorduin korábbi kiadásaival, vagyis negyedkori, ötödkori (Lan-Ro Ryen) vagy hatodkori alakjával? Róluk van valamiféle elképzelés, terv azon kívül, amit eddig is tudtunk róla?
(A szekérkaravános részt pedig várjuk türelemmel és szeretettel  wink

Ehhez kapcsolódva... András, mi a logika a jelhordozók megtestesülésében? Gorduin ugye különböző személyekben testesült meg a korok során, viszont ugye vannak olyanok is, mint a sárkányúr meg a titkos szektás koma, akik időtlen idők óta ugyanazt a testet / személyiséget viselik. Mi a logika emögött?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@nyuggerisztan: a felsőbb (isteni) akarat megnyilvánulásait logikai rendszerbe foglalni, a rendhagyó esetek potenciálisan végtelen száma okán, eleve reménytelen vállalkozás. Az avatárokkal kapcsolatos egyetlen axióma úgy hangzik, hogy koronként egyszer születnek (Észak lángjai), számos halált halhatnak (Karnevál), de nincs szabály, ami akaratuk ellenére távozásra kötelezné őket. (Keleti szél).
Külsejükben és jellemvonásaikban van egyfajta állandóság, de a személyiségük, a kialakulásáért felelős hatások összességéhez hasonlóan, egyedi. A titkos szekta nagymestere éppúgy hetedkori születésű, mint Chei vagy Gorduin, csak sokkal öregebb náluk, és nem mindennapi önfegyelme/tudatossága miatt korábbi megtestesüléseivel is közvetlenebb kapcsolatban áll. Az, akit a jóslat sárkányfejedelemnek nevez, a közvélekedés pedig (nem minden alap nélkül, de tévesen) Kaorakuval azonosít, sok szempontból rendhagyó eset, de az egyetlen axióma rá is érvényes. A többi kiderül a Keleti szél második kötetéből - nem is túl sokára, ha minden jól megy.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@nyuggerisztan: a felsőbb (isteni) akarat megnyilvánulásait logikai rendszerbe foglalni, a rendhagyó esetek potenciálisan végtelen száma okán, eleve reménytelen vállalkozás. Az avatárokkal kapcsolatos egyetlen axióma úgy hangzik, hogy koronként egyszer születnek (Észak lángjai), számos halált halhatnak (Karnevál), de nincs szabály, ami akaratuk ellenére távozásra kötelezné őket. (Keleti szél)..

De ez mit jelent a gyakorlatban, ha adott esetben valaki nem akart elmenni/visszamenni/távozni közülük, vagy egyszerűen csak megfelelően nagy horderejű lezáratlan ügye van? Addig nem születhet újra Yneven mig el nem távozott? Vagy igen, és ez esetben két testben is létezik, két külön személyiségként?

Az igazság nem attól függ, hogy hiszel-e benne.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Én arra tippelnék, hogy ezt mindig az épp aktuális Jóslat határozza meg, az alól szerintem nem nagyon tudnak kibújni.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@toraritte: nu, jó hogy benéztél. smile Köszönöm, és gyere máskor is.

@Krokusz, nyuggerisztan: a "két test" modellre tudunk gyakorlati példát, tehát jó eséllyel az a norma. Az ötödkori jóslat ismerete nélkül nehéz messzebbre menni ennél.
Ami a heted- és a nyolcadkori jóslatokat illeti, önmagában egyik sem zárja ki nyuggerisztan igazát, együtt olvasva viszont sokkal dinamikusabb kölcsönhatást sugallnak a Teremtés műve és a teremtők avatárjai közt.
Nem azért lebegtetem a dolgot, mert nincsenek ennél konkrétabb válaszam, hanem azért, mert az utolsó két Gorduin kötet puskaporának javát lőném el velük.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Bárcsak már az a két kötet is a könyvespolcomon sorakozna:))

Utoljára 1valaki szerkesztette (2018.07.24. 23:23:51)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gyors kérdés északkal kapcsolatban. Másodszor is végére értem a Ősi titkoknak, a térképpel kapcsolatban két helyszínt kellene belőni: Raweent meg Rutenort (Szalánczi Krisztián novellája alapján). Mondjuk az utolsó viszonlag egyszerű, az öbölvidék Ilanori határa mellé helyezi az ÉSZ.

Raween már picivel nehezebb, meg úgy a ÉSZ térképe alapján nem találtam Selvát és Quillant mint folyamokat. Utóbbi Ter Kwyllin miatt lenne elvileg lényeges, már ha létezik egyáltalán a koncepcióban.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@1valaki: évek óta először vagyok derülátó az ügyben - ez csak jelent valamit. smile

@Morrola: Rutenor simán lehet ott, ahol mondod, de nem okvetlenül ábrázolandó (4. vagy 5. kategóriás). Személy szerint a névvel is gondom van: a wmc korpusz szerint Ilanornak volt egy Rusenor nevű, eléggé megosztó fejedelme.
Raveenből csak az ütközetre emlékszem, az azonos nevű város/erőd, stb. megint csak bárhol lehet. Én leginkább a pokolba kívánom amiatt, hogy a felállás, aminek részét képezi, kísértetiesen emlékeztet az Észak lángjai davaloni csatájára.
A Selva és a Quillan - konzekvensen Kwylan (kyr) vagy Velan (erv) - nyilván a Vend mellékfolyói, és a mantra is ugyanaz. Ez a lépték a Duna kategóriának való; a Vág talán még látszana rajta, a Nyitra biztosan nem.
A szabadon skálázható vektoros térkép nyilván jobb megoldás, de egyfelől nem tudok rendesen bánni vele, másfelől nincs (és jó eséllyel sose lesz) elég tartalom a kitöltéséhez, szóval nem éri meg bajlódni vele. Marad a procedurálisan generált domborzat, aminek előnyei az olyan vetületeken érvényesülnek igazán, mint a tavradolai csatáé. Berendezni még mindig nem volt időm, de egy pillantást így is megér - lásd az extrák között.

@mindenki: ez már volt, de nem lehet elégszer ismételni. A DV azért döntött az új, raszteres-procedurális térkép mellett, mert a több kiadványban is használt vektoros változat készítője komolyabb átalakításokra nem volt kapható, és abba se ment bele, hogy azokat más végezze el. Döntése nyomán a kiigazítatlan vetületek (az ÉSZ összes térképe ilyen) elvesztették forrásértékük javát és - a zsebkönyvek térképmellékeleteivel ellentétben - referenciaként sem használhatók az irodalmi Yneven.
A jó hír az, hogy játéksegédletként (aminek készültek) továbbra is megálják a helyüket.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sziasztok!

András, eszembe jutott egy apróság, remélem tudsz benne segíteni. Azt lehet tudni (szerepelt valahol, vagy van elképzelésed róla) hogy hangzik egy ógodoni köszöntés, és elköszönés?

Előre is köszönöm!
Cundior

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Cundior: még szép, hogy tudok - több mint egy évig éltem köztük. smile
A hagyományos üdvözlés azonos korú és körű személyek esetében a fivérem/nővérem (otàn/iniś) volt. Idősebb vagy tekintélyesebb testvéreiket a gdonok azzal tisztelték meg, hogy körük tagjaként azonosították, azaz teherviselőnek (oneiròs), fegyverbírónak (proleròs) vagy lámpáshordozónak (signifròs) címezték őket. A leggyakoribb búcsúszó hegymenet értelmű dròmonai volt, aminek a kontinentalista szakirodalomban "csúcsra fel" a bevett fordítása. (Csúcs alatt a kozmosz orma, elérésén a teremtés titkainak megfejtése értendő; lásd még Thaminos jövendölését Godon bukásáról.)

A Patrimónia történetének későbbi szakaszában, mikor a körök, metszetek és platformok határai kezdtek összemosódni, a formális köszöntés előbb vélelem alapú lett, majd olyan általános kategóriák használatára tért át, mint a kóborló (peregròs), a bölcs (sciòs) vagy a küllakó (iedohdunòs). Mikor a mágusok és a varázstalanok közti szakadék végleg megosztotta Godon társadalmát, a megszólítások már csak e kettő közt igyekeztek különbséget tenni - a leggyakoribb köszöntést, a mágiaforgatót (mahikòs) magiszter formában máig használják Yneven. A másik tábor sem maradt sokáig egységes: a menekültek ekkor kezdték a Spentát megtagadó nemzetségek tagjait - a shadoni arisztokrácia őseit - magasztos úrnak/úrőnek (veneròs/veneris) szólítani.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Bevallom, nem is reméltem ilyen kimerítő választ. Nagyon köszönöm!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@1valaki: évek óta először vagyok derülátó az ügyben - ez csak jelent valamit. smile

@Morrola: Rutenor simán lehet ott, ahol mondod, de nem okvetlenül ábrázolandó (4. vagy 5. kategóriás). Személy szerint a névvel is gondom van: a wmc korpusz szerint Ilanornak volt egy Rusenor nevű, eléggé megosztó fejedelme.
Raveenből csak az ütközetre emlékszem, az azonos nevű város/erőd, stb. megint csak bárhol lehet. Én leginkább a pokolba kívánom amiatt, hogy a felállás, aminek részét képezi, kísértetiesen emlékeztet az Észak lángjai davaloni csatájára.
A Selva és a Quillan - konzekvensen Kwylan (kyr) vagy Velan (erv) - nyilván a Vend mellékfolyói, és a mantra is ugyanaz. Ez a lépték a Duna kategóriának való; a Vág talán még látszana rajta, a Nyitra biztosan nem.
A szabadon skálázható vektoros térkép nyilván jobb megoldás, de egyfelől nem tudok rendesen bánni vele, másfelől nincs (és jó eséllyel sose lesz) elég tartalom a kitöltéséhez, szóval nem éri meg bajlódni vele. Marad a procedurálisan generált domborzat, aminek előnyei az olyan vetületeken érvényesülnek igazán, mint a tavradolai csatáé. Berendezni még mindig nem volt időm, de egy pillantást így is megér - lásd az extrák között.

Az első kettőre lenne szerintem kapásból megoldás: Rusenor apja Rutenor után lett elnvezve, feltéve hogy a Ilor nyelv engedékeny ilyen irányban. magával a várossal -a kolléga érdemeit figyelembe véve- kezdtek valamit, legalább hadszeri lerakatképp. Én el tudom képzelni, hogy a orvgyilkos nyitány párosult egy masszív, szimultán szabotázshullámmal. Az ilyenekkel lelassíthatták a nem közvetlen hadviselő tagok belépését az ütközetbe (azaz Sagrahass mezején közel sem annyi erv segédcsapat jelenne meg, mint szokott, legfeljebb a legközelebbiek)

Raveennal kapcsolatban viszont már komolyabb ötleteim is voltak, főleg hogy említetted a hasonlatosságot. Ez nem lehet történelmi karmatikus elem? Mármint nagyvonalakban egyezik, de teljességében más a geográfiája (SZCS szerint megkapó, szigetekre épült város. Amit azonban megkövetek már ami a Selvát illeti, mert a 300 láb széles folyóra épült város azért nem Nyitra kategória. Persze, forrást figyelembe véve kezelendő).

Ha Raween a ténylegesen utolsó korrekt módon vívott, rendhagyó teljesítménnyel járó csata miondkét fél felől, akkor szerintem ez nem baj. Itt már kell lennie Eligornak (3617), feltételezem a meglett korú megrövidült Dagatere is ott volt, ráadásul Syrjan is itt válik eggyé a lobogó(já)val. Amit én látok benne az a horderő, események terén meg elég pőre a küövetkezményeit leszámítva, hogy differenciálhatóbbá lehessen tenni. Kiváltképp azmiatt is.hogy ez az a kevés alkalom ahol konkrétan tényleg zero hour kategóriában voltak már a Vörösök (Erigow megszállás alatt, pl.).   

Apropó ervek, a domborzatot figyelve, a Taríni hegyvonulatnak nem kellene bekanyarodnia Eren nyugatihatárvidékén (az új térképet figyelembe véve szerintem simámn elképzelhető olyan dombságként, amelyre már lehet erődláncot építeni). A másik dolog amin filóztam, hogy a Dwoon Sárkánygerinc/Pengefal mögött északon az Arowyn-Daibolok közti három hágóvidék elképzelhető a második védvonalként?


A dinasztiákkal kapcsolatban múltkor kiment a fejemből hogy a családi öröklés primátusa kiesik (tehát nem kap lépéselőnyt a leszármazott). Magyarán szólva, ami a dwoonoknál a senyr lovagrendekkel érvényes, az megy az erigowi főnemesi családok közt is (hercegadó családok). Az ilyesfajta megoszlás mellett pár dolgot szerintem érdemes megvizsgálni:

- utódlási hiány nem álhat fel, lévén az X, mondjuk 10 főnemesi családból bőven kell hogy adódjon az utódlás. Doran/államvallás gondoskodik velük karöltve, hogy mindegyik potenciálisan rendelkezzen egy minimális képzéssel, ha herceg és/vagy lobogóhordozó legyen. Következtetés: a vezérkar Toronban rohhadtul nem figyelt, X mennyiségű Dagatere léphetett volna az öreg helyébe, ha már a leánya nem lett volna az, ami. -visszavezetve a Déliben megtárgyaltakra.

- amin már agyaltam, hogy a várnagyi tanács parlamenti analógiával élve inkább egykamarás, kiindulva a pozitív erv törzsi hagyományok/szorongatott helyzet/klientúra sajátos kialalkulásának összhatására. Azaz a főnemesség részét képezi az egész testületnek, de nem különül el az egésztől. Max erős hangadók és érdekcsoportok jönnek létre. magával vonva azt is, hogy adott esetben egy kis család is felmagasztosuljon, ha van egy tehetséges jelöltje... azaz: hercegnek nominálhat mindenki gyereket, de a gazdasági összefüggések és gondolom alpéselőnyben lévő családok (oktatás, képzés, vagyon és befektetések terén) alaposan csökkentik az esélyeiket. Ez szerintem logikus, mert ha nekik töbet van levesbe aprítaniuk, akkor gondolom jobban megéri halgatni rájuk, mint versenyezni velük, max. KIVÉTELES tehettségeket indítanának (azok, akik tényleg annyira jók). 

- A toroni nyomás együttes ereje szerintem az, ami pozitívan kimossa az ervek rivalizálási hajlamát Erigowban ÉS szerintem megszilárdít egyfajta közmegegyezést, hogy a legjobb hercegforrás családok valamilyen szinten együttműködjenek (és kockacsörgést nem intendálva, szakosodnak. Értsd. az axalai erdősségből lévő nagycsalád beszáll a masszív fakészleteivel, míg a Daiboliak hozzák a vasat). Ha ez igaz, akkor a vetélkedés formalizálódik. Mivel nincs tényleges tétje a presztízsen/erkölcsön felül, ez elmehet kűlszíni dekadenciába (külső szemlélő számára, szomszéd hercegségek pl. Eren közvetlenebb megoldásokat kell hogy keressenek, értsd. megmedvézik Eligort aztán kapnak a szájukra) de ugyanakkor levezeti a vetélkedést az emberi csatornákba és soprttá teszi a politikát. MIközben a tényleges indulatot átvezetik a honvédelembe.

Magyarán szólva, nem ok nélkül dekadensek és nem esnek bele pont abba, amibe a kyr/toroniak. Külső afgresszor híjján a kényelmes fölény a babérjaikon hagyja őket telelni. Amúgy tulajdonképpen megpróbálom újrafogalmazni az előbbiekben megtárgyaltakat, csak kissé csiszolva.

Biztos kihagytam valamit, majd eszembe jut.
Uff

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@1valaki: évek óta először vagyok derülátó az ügyben - ez csak jelent valamit. smile

@András: Örülünk a derülátásodnak, ha meg még így le is mered itt írni, akkor ez tényleg nagyon sokat jelenthet! smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Rémlik nekem egy eszmecsere itt Lándzsás Erikről, de az isteneknek sem találom; volna olyan kedves valaki, és megosztaná velem a karakterről fellelhető (hivatalos) információkat? Vénségemre újfent elkezdtünk szerepjátszani az eredeti, zöld borítós verzióval; elaggott és saláta példány, de egyfajta nosztalgikus játékmenetre ösztönöz minket...

Előre is köszönöma segítséget:

G.

Wyrd bið ful ãræd.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv' eszmecsere_
http://www.ynev.hu/forum/viewtopic.php?pid=7643#p7643
némi kiegészítés
http://ynev.hu/forum/viewtopic.php?pid=36656#p36656
és egy kis adalék a Rualani küldetéshez
http://www.ynev.hu/forum/viewtopic.php?pid=40726#p40726

A legtöbb ami még tudható róla, az a Lándzsás Erik életrajz, ami több könyv függelékében is megtalálható.

Utoljára dragondark szerkesztette (2018.07.28. 05:29:55)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ezt kerestem, köszi!

Wyrd bið ful ãræd.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ravanor óceáni partvidékén és a Ravanúli szigettengeren vannak e lakott települések a hetedkorban (pl. Dúlás idején) és miféle népek élnek ott?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: a ravanomarai partvidéken és a szigettengeren az alábbi két társaság települései váltják egymást (az "al jofur" toldat nélküli nevek a Viharkeltő kolóniák):

Dzsofur
Félnomád pásztornép; a dzsad és a lakún vérvonal keveredéséből alakult ki a késő-hatodkori Shibara torkolatvidékén, ahol a dzsennek lerakták El Zaszra alapjait.
Amanovik nyájának érkezésekor a falak már elérték végleges magasságukat, a Calaperda és a Casada összefolyásánál (a mai Warvik tartomány területén) legeltető dzsofurokat azonban már akkoriban sem lehetett a puszta méretekkel lenyűgözni. Dzsenn őseik tűzzománcot síküveggel kombináló stílusát kedvelték inkább: az esőzések elől a folyó északi partjára húzódtak, és annak  magasabban fekvő részein letáborozva, a messzi Abadana kupoláit bámulva várták a zöldár levonultát.
Földönfutókká a carridától elszenvededett vereség, városlakókká, hajóácsokká, cetvadászokká és alkalmi fosztogatókká a szükség tette őket. A namendai Sabbaristól a Duaroneia mellékén át Cremendáig mindenütt jelen vannak; zömük a Ravanomara vizein próbálja visszaszerezni mindazt, amit elődei a partokon elveszítettek.
TERMET: magas
ALKAT: inas
BŐRSZÍN: olajbarna
HAJ: durva szálú, humuszfekete (napsütéstől kormoránszürkévé fakuló)
SZEM: szürkésbarna, világoskék
EGYEDI JELLEMZŐ: A dzsofurok a legtermetesebbek a dzsenn utódnépek közül, ami szerintük biztos jele annak, hogy az átlagosnál több jutott/jut neki az ősök véréből. A pyar kutatók még vitáznak arról, hogy a bábjátékosokat az abadanai határon innen vagy azon túl, a városokon belül vagy kívül, netán azok alatt kell-e keresni.

Viharkeltők
Ork nemzetség; eredete  két évezreden át az ynevi  néprajz  legmegosztóbb talánya volt. (...) A napjainkban legelfogadottabb álláspont szerint olyan gyűjtőtörzsől van szó, melyben tucatnyi – zömmel  tanagrai és onpori – vérvonal szórványai egyesültek. Erődített településeik háromezer mérföldes láncolatot alkotnak a partvidékén Namenda sánca és a Sabbaris keleti lejtői között, előretolt állásaik a ravanúli partvidéken és szigettengeren is megtalálhatók. Jó úszók, kiváló hajósok, halászok és kalózok; századok óta sarcolják az Ibarából  elszármazott, náluk jóval számosabb dzsofur náció kikötőit és lerakatait.
Mióta a keleti nomádok elzárták előlük a Namenda-félsziget felhőszéli ösvényeit, a kagánt esküdt ellenségüknek tekintik. A zaszlóháborúkban azóta vörös hadurak oldalán küzdenek, mint szabadúszók, blokádtörők, felderítők és szabotőrök.
A manifesztációs háború idején szent állatuk, a macskacápa a Sinemos-tengertől a Ravanomaráig mindenütt jelen volt, és egyetlen alkalmat sem mulasztott el, hogy az Amhe-Ramunnak behódolt dzsofurok oldalába marjon. A Viharkeltők (...) a zaszrai rajtaütésben is kulcsszerepet játszottak: ők készítették és vezették célig a gyújtóhajókat, melyek véget vetettek a manifesztáció tengeri hatalmának, és fordulatot hoztak a Shadonért vívott küzdelembe.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András: Húúú, köszönöm a részletes és informatív választ!  big_smile Máris további kérdéseket szültem a témával kapcsolatban, abból kiindulva, hogy a dzsadokon kívül van egy másik dzsenn utódnép is a dzsofur.  smile  smile
1.A két utódnépnek milyen egymással a kapcsolata? Gondolok itt kulturális, kereskedelmi kapcsolatra.
2.Mennyire érződik, éreztetik rokonaikkal, hogy a dzsofurok több dzsenn vérrel büszkélkedhetnek, mint a dzsadok (pl. a magasabb termeten kívül mondjuk intellektuálisabbak)? 
3.Valamennyi dzsofur AR szálláscsinálója lett, vagy vannak kolóniáik melyek nem?
4. El Zaszráról van valami leírás?
5. A Ravanomara mennyire hajózható?
6. Ravanorban mi található vagy csak egy nagy kopár sivatag (kiindulva abból, hogy csak a partvidéke lakott)?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Ettin: igazság szerint több dzsenn utódnép is létezik – a Shibara völgyében domináns dzsad és az onnan teljesen kiszorult dzsofur mellett a dzserim (Avdal, Mugaffe), a dzseríja (Gyilokpuszta) a kvaszíri (Qusarma) és a fayuma (Mélysivatag).
Ami a konkrét kérdéseket illeti:
1. Lényegében semmilyen. A dzsofurok főszabályként tengeri rablók, jobb esetben zsoldosok; utóbbi minőségükben megfordulnak néha El Zaszrában és más ibarai városokban, de nem látják őket szívesen, ezért nem is időznek soká.
2. Azt, hogy dzsennebbek a többieknél, nem a tények mondják, hanem a dzsofurok, akiknek erkölcsei mellett a szavahihetősége is erősen kétes. smile A legvalószínűbben egyetlen (romlott) dzsenn vérvonal manipulálja őket a kezdetek óta, de erre sincs kézzel fogható bizonyíték.
3. Az összes számottevő település behódolt, de aki jókor észak-északnyugatnak ment/hajózott, éppenséggel megúszhatta. Szabályt erősítő kivételek mindig és mindenütt vannak.
4. Nincs. Annyit lehet tudni róla, hogy Abadana óceáni kikötője és a kontinens kereskedelmének egyik gócpontja, amit a dzsennek soha - tehát a manifesztációs háború legsötétebb óráján sem - engedtek át maradéktalanul az ellenségnek.
5. A térségben élők szerint gond nélkül, a kontinens tengerészeinek többsége szerint bajosan. Az Ibara kialakulásáért felelős erők és a kyrek által hátrahagyott óceeáni szélzóna közé ékelt területen gyakorta és szélsőségesen változik az időjárás; aki megfelelő tapasztalat/helyi kormányos nélkül vág neki, könnyen a partmenti homokpadokon vagy krétazátonyokon végezheti.
6. Az Ibara homok-és egyéb viharai Ravanort sem kímélik, de a termőföld és a növénytakaró hiányának nem ez, hanem a domborzat az elsődleges oka. Igrain Reval nem minden alap nélkül nevezte a félszigetet "ősöreg púpnak Ynev hátán": a hét világkorszak óta pusztuló röghátság tengerszint feletti magassága a partszegélyen se nagyon csökken háromszáz láb alá, középtájon pedig az ezret is meghaladja.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Gáspár András: Ezek a dzsofurok AR-t nem számítva melyik isten, panteon követői? Pontosabban AR elött kinek a hívei voltak?