Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv!

Gáspár András írta:

@nyuggerisztan: lehetett és maradhatott... az RR korpusz idevágó részei szerint legalábbis. A kategória egyetlen nem mitikus (értsd: bizonyítottan létező) entitása számos nevet viselt, mióta a Kost és országát maga mögött hagyta - az Arctalan vándor, a Gát szörnye és a Fakó éj angyala csak a három legismertebb közülük.

Vakon Látó Király? Ő mikor/miért távozott?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

András, a "József és testvérei"-ben van egy nagyon erős eszmefuttatás arról, hogyan "teremtette meg" Ábrahám az istenét. Sok szempontból hasonlít a M.A.G.U.S. féle haláltalan-halandó szimbiózis koncepcióra -- esetleg hatott rá? (Ha hatott, ha nem hatott, mindkét helyen és alakban zseniális a koncepció).

ui: a "Kegyes urunk, Carolus"-t pedig az ajánlásodra olvastam el a karácsonyi szünetben. Nagyon erős könyv! Az pedig hab a tortán, hogy egy helyen amundokat is emlegetnek benne  smile .

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András: A Fakó éj angyala leánykori nevén továbbra is a Sápadt Angyal, nemde? Az eredeti Geofrámia koncepció szerint legalábbis ő volt a Gát szörnye, ő végzett a Manifesztáció avatárjaival ... bár ha jól emékszem pár évvel ezelőtt valaki azt akarta bizonygatni itt a fórumon, hogy mivel Fray Grimonarban székelő ősaquirról van szó - aki a helyi obszidiánelfek és a birodalomszerte rettegett Shien-Gorr fejvadászklán felett atyáskodik -, ezért ez kizáró ok, hogy a külvilágban is tevékenykedjen.

Pedig ennél nagyobb horderejű megmérettetés, mint a Manifesztációs háború segítségével az elkövetkező korokat befolyásolni/meghatározni - nos ilyen kihívás még Kránban se nagyon vár az igazán kiemelkedettekre sem.

Utoljára DReaMSCaPe szerkesztette (2018.01.20. 19:20:04)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Puma: róla semmit nem tudok a nevén kívül, hogy őszinte legyek.

@viktor: nem, Mannból nekem csak Heinrich és az ő IV. Henrikje volt meg, az is viszonylag későn, a G2 írása közben. Yneves áthallások abban is akadnak azért, szóval ez valami családi/protestáns/hugenotta dolog lehet. smile

@DReaMSCaPe: persze hogy ő.
A Sápadt angyalról azért próbálom lágyan leválasztani, mert semmiképp nem lehet azonos vele; nagyon régen eljött Kránból és se titokban, se máshogy nem jár vissza oda. Valami közük biztos van egymáshoz (egyik lehet a másik csinálmánya/származéka/része/pótszere stb.), de RR figurája régebbi, és a névnek is ő az elsődleges használója... szóval ha a kettő nem ugyanaz, nekem kell faragnom a magamén, nem neki.
Mivel angyalB-t irodalmilag csak az MH és a Garmacor sorozat további kötetei tudnák kanonizálni, ezekből pedig vagy lesz valami, vagy nem, a dolognak egyelőre nincs különösebb nyomatéka.
Mondom ezt úgy, hogy RR frissen leadott krános kéziratának végleges verzióját nem olvastam még.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv' tennék néhány kiegészítést azoknak, akik korábban nem olvasták, vagy szívesen felelevenítenék a témát...

Gáspár András írta:

@Krokusz: a helycserés támadás sikeréről/kudarcáról semmivel sem tudok többet RR-nél, ő pedig nem véletlenül hagyta függőben a dolgot: a mítoszoknak a bizonytalanság sokkal jobban áll a bizonyosságnál...

http://www.ynev.hu/forum/viewtopic.php?pid=37704#p37704

Puma írta:

...Vakon Látó Király? Ő mikor/miért távozott?

Raona, a Vakon Látó Király indítékairól itt
(mivel annak idején Puma tette fel a kérdést, bizonyára ismeri, így ajánlom a többieknek)
http://www.ynev.hu/forum/viewtopic.php?pid=37695#p37695
http://www.ynev.hu/forum/viewtopic.php?pid=37720#p37720

Utoljára dragondark szerkesztette (2018.01.21. 06:52:36)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Elnézést kérek, "némileg" off-topic, de nem tudja véletlenül valaki, hogy "Lord Critai" néven ki publikált cikkeket a Rúnába?

(És ha igen, mi neki az elérhetősége?)

Köszönöm:
D.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@András: Köszönöm a választ! A sok szunnyadó hatalom között végre izgalmas volt egy olyan kiemelkedett kráni individuum, aki aktív cselekvést is folytat, és a MH antológiákban irodalmi szinten is megjelenhet ... persze tudom, feketeacél telérek és azok nélkülözhetetlen kisugárzása; bár ahogy nézem még sok lehetőség van rá, hogy ezt a gordiuszi csomót feloldjátok.

Mégha teljes fizikai valójában nem is hagyhatná el Fray Grimonart, akár már korokkal ezelőtt leválaszthatott magáról egy meta-személyiséget - a konkrét hatalmi potenciáljának nagy részével - ami a külvilágban is teljesen "üzemképes", míg az eredeti SA végtelen álmát alussza. (Illetve az obszidiánelfek nevezték el Sápadt Angyalnak, utalva a fajtájukhoz képest szemmel látható differenciára - a külvilágban a Fakó éj angyala megnevezést aggatták rá a kevésbé szerencsések, akiket a rossz sorsuk az útjába vetett.)

Mindenesetre a Geofrámia koncepció mellé részemről is tennék egy nagy piros pontot; zömében nagyszerű elképzelések kaptak helyet az idővonalban, de sokan csak a steampunkos végjátéknál ragadtak le ... pedig igazán kár volna a többi remek ötlet elpazarlásáért.

Utoljára DReaMSCaPe szerkesztette (2018.01.21. 15:50:18)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

DReaMSCaPe írta:

Mindenesetre a Geofrámia koncepció mellé részemről is tennék egy nagy piros pontot; zömében nagyszerű elképzelések kaptak helyet az idővonalban, de sokan csak a steampunkos végjátéknál ragadtak le ... pedig igazán kár volna a többi remek ötlet elpazarlásáért.

A Geofrámiás koncepció kissé grandiózus, de korfordulohoz illően én ebben semmi kivetnivalót nem látok, igy képzelték el Andrásék. Viszont azért en ugy gondolom, a steampunkos végjáték nem csak az izlésbéli dolgok miatt (ti. sokaknak egyszerüen nem jött be az ynevi "ipari forradalom") keltett ellenállást, hanem mert én (és talán mások is) látnak benne jokora logikai ellentmondásokat.
Egyrészt több regényben tényként van kezelve a sötét (emberelötti) népek megerősödése, ismételt felemelkedése, mellözve a szokásos kétértelműségeket, feltevéseket, homályos jóslatokat, és mivel ezek majd mind erösebb mágiahasználók mint az ember, nehezen fér össze a mágikus apály ezen népek felvirágzásával -uis. magiahiányos környezetben a technikai fejlődés a mely be lett lengetve, és amely mindenki számára elérhetö, a legnagyobb létszámú és legnagyobb erőforrások felett rendelkező emberiség dominanciáját kellene hogy eredményezzen (hacsak nincs valami ynevspecifikus ismeretlen tényező ami ezt megakadlyozza smile).
Másrészt az ujra megjelő harmadik hold egy egykor igen nagyhatalmú mágiahasználó nép (megmaradt részének) felébredését jelenti, de lnekem a világ belső logikáját tekintve az következne, hogy alacsony mágiaszintű környezetben nem sokáig tudnának a sárkányok bármi érdemit csinálni a túlélésen kivül (azt is manafókuszok közelében) - akkor számomra értelmetlen a visszahozásuk a világba. Ez esetben korforduló ide, nagy változások oda, minek kelt fel a harmadik hold??


De szvsz. amig a hetedkor végéről is rengeteg megirnivaló van, igazán mindegy mi lenne  a most még távoli hipotetikus nyolcadkorban smile

Az igazság nem attól függ, hogy hiszel-e benne.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Amilyen ütemben és számban jönnek a regények (nem szemrehányás, csak megállapítás), a nyolcadkor még oly messze van, mint kibontandó téma szvsz; és hol lenne az irói kapacitás, az adott korról, mert az évi egy két regény? belebolondul a célközönség smile (azzal együtt az "ipari" eltolodás mint vezérfonál, nálam is hidegrázást indukált)...szóval nagyon várom már a kráni sztorit és minden M* cuccot...csak hát a fránya kapacitások...

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@mindenki: mágia és technológia viszonyáról az ynevi alapvetések Civilizáció fejezetéből:

"A sajátos létfeltételek a népesség életritmusa és életmódja mellett az értékrendjét is meghatározzák. Jól példázza ezt a gépekkel és gépesítéssel kapcsolatos közmegegyezés.
Az ynevi ember nem idegenkedik a technológiától. Egyes hetedkori közösségek – Kahre konstruktőrei és a gorviki Giribichi klán műszerészei csak a legismertebbek közülük – bámulatosan összetett és precíz mechanikákat készítenek. Az ilyen szerkezetek tömeges előállítására való képesség az ötödkor óta adott, a hajlandóság azóta sem. A kontinens civilizációja hallgatólagos vagy intézményes önkorlátozással óvja istenekhez fűzódő viszonyát a srófra járó változástól, melynek átkait és áldásait a XIX. század hajnala óta olyan bő kézzel mérik ideát. 
A haláltalanok az ember világát (közvetve saját létlapjukat) féltik a végzet masinériáitól, és nem válogatnak az eszközökben, hogy ynevi térhódításunkak gátat vessenek. Hogy meddig tart a "tűrt" és hol kezdődik a "gyűlöletes",  már a kézifegyverek szintjén sem egyértelmű. Azok, amelyek a hetedkori seregek arzenáljába bekerültek, garantáltran nem a "tudattalan és korlátlan pusztítás hamis bálványai" - Gilron egyháza ebbe a kategóriába csak olyan gépezeteket sorol, melyek közvetlen emberi beavatkozás nélkül ölnek.
A fentiek mellett van még egy oka annak, hogy Ynev lakói csak annyit foglalkoznak a technológiával, amennyit muszáj: nem szorulnak rá. Mindazt, amihez más, kevésbé szerencsés világokban (a teljesség igénye nélkül) energia- és nehéziparra, szabványosításra, finommechanikára és célgépekre van szükség, egyetlen ynevi mágiahasználó összehasonlíthatatlanul gyorsabban és elegánsabban oldja meg."

Vagyis amíg Satralison lesz mágia (azaz amíg léteznek a szférák), a technológia megmarad alárendelt szerepében. Sosem volt cél, hogy Yneven steampunk jövőt építsünk; a félreértés onnan ered, hogy a Geoframia összefoglalójának korlátozott terjedelme az egyetlen így (is) értelmezhető mondatot aránytalan nyomatékkal ruházta fel.
Az ezredfordulós koncepcióban még tetten érhetők annak a korábbi elképzelésnek az elemei is, mely szerint a nyolcadkor (a hatodkorhoz hasonlóan) a káosz ideje lesz. Ez azóta teljesen lekerült a napirendről. A harmadik hold "visszatérése" a gyakorlatban a világ harmadkori energiarendszerének visszaállítását jelenti, melynek számos haszonélvezője lesz azokon a sárkányszabásúakon kívül, akiket életben talál. Magát a változást is az abban érdekelt erőcentrumok egyike idézi elő.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

good news smile

2018 Kiadoi terveket nezve:
- WC: Ősi titkok láza, acélnak vihara
- RR: Kran.
Novellas kotetek? publikus informaciok vannak roluk? smile

Eletert Eletet, Halalert Halalt mint 2017es tervek bedoltek?

"Lehet, hogy ez a világ egy másik bolygó pokla" Aldous Huxley

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Krokusz írta:

A Geofrámiás koncepció kissé grandiózus, de korfordulohoz illően én ebben semmi kivetnivalót nem látok, igy képzelték el Andrásék. Viszont azért en ugy gondolom, a steampunkos végjáték nem csak az izlésbéli dolgok miatt (ti. sokaknak egyszerüen nem jött be az ynevi "ipari forradalom") keltett ellenállást, hanem mert én (és talán mások is) látnak benne jokora logikai ellentmondásokat.

A Geofrámiás koncepció alatt a hetedkor végéig tartó idővonalat értettem, ez szerintem a fentebbi hozzászólásaimból is következik. A nyolcadkori mágikus apály a gőzgépekkel együtt nekem sem nyerték el a tetszésemet, de úgy érzem bőven van még mondanivaló a korforduló előtt, szóval felesleges aggódni. smile

A probléma az, hogy sokan csak ezért a pár sorért megbélyegezték ezt a kiadványt, közben teljesen megfeledkeztek a pozitívumairól.

Utoljára DReaMSCaPe szerkesztette (2018.01.22. 19:54:44)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

GLAD írta:

good news smile

2018 Kiadoi terveket nezve:
- WC: Ősi titkok láza, acélnak vihara
- RR: Kran.
Novellas kotetek? publikus informaciok vannak roluk? smile

Eletert Eletet, Halalert Halalt mint 2017es tervek bedoltek?

Szia!
Az idei kiadó tervben csak azok a kötetek szerepelnek, amelyek már le vannak adva kéziratként a kiadóhoz, illetve gyakorlatilag már csak a megjelenésre várnak. A novelláskötetekkel még dolgozunk. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv mindenkinek

Régóta motoszkál bennem valami, ha már van valahol válasz rá akkor előre is elnézést. Téríthetnek-e a domwik hittérítők más fajúak közt?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@GLAD: Az Ősi titkok... három részből álló esszékötet. Az első a teremtett világ születéséről, fejlődéséről szól, a második Ervfölde és Godon történetén keresztül ismertet meg az északföldi és a délvidéki kultúra gyökereivel, a harmadik az ynevi történelem sorsfordító ütközeteit és legendás hőseit idézi meg a negyedkor alkonyától a hetedkor derekáig.
Ami a Kránt, illeti, az utóbbi húsz évben a "Kráni krónika folytatása"-ként vártuk az eljövetelét.

@pocomoto: üdv a fórumon.
A Septameron szerint Domvik békéje minden érző és eszes lényt megillet, elvben tehát igen a válasz.
A gyakorlatban a Domvik-kultusz befolyási övezetében nem él számottevő nonhumán kisebbség, így szervezett térítés sem folyik. Annak, hogy más fajúak Erionban (vagy bárhol másutt, ahol Domviknak szent helye áll) szabad akaratukból az Ő hitére térjenek, sem kánon- sem szokásjogi akadálya nincs.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sziasztok!

A varázshasználók ruházata iránt érdeklődnék. Eddig nem találkoztam olyan leírással, ami ezt venné górcső alá. Van olyan ismert magiszter kultúra Yneven, ahol a köpenyé a főszerep, hasonlóan a varázslók botjához, illetve egyes boszorkánymesteri céhek tetoválásaihoz? Esetleg leírás egy különleges mágikus selyemről, ami – ez fontos – tetőtől talpig fedi a testet?

Utoljára Eldoxar szerkesztette (2018.01.27. 23:39:39)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Eldoxar: az ilyen leírások hiányának legfőbb oka az, hogy a m* irodalom és játék emblematikus hősei, a kalandozók nem szeretik idő előtt felfedni lapjaikat: a kontinens legnagyobb számban értékesített ruhadarabja, a föld- vagy porszínű utazóköpeny egyebek közt képességeik (vö. kasztjuk) elleplezésére szolgál.
A klasszikus varázslóköntös Yneven éppúgy szertartási kellék, mint a földi középkorban volt (alkalmi jelleggel viselik az utcai ruha felett), hosszúkabátban/kaftánban pedig csak olyanok járnak, akiknek elég bűvhatalmuk vagy pénzük van ahhoz, hogy ne kelljen többé hirtelen/gyorsan mozdulniuk.
Mágiával bármilyen természetes anyag, így a selyem is augmentálható. A legkedvezőbb adottságokkal (légáteresztés, szakítószilárdság, stb.) a méregdrága gorviki abraselyem bír, amiből kevesen engedhetnek meg maguknak egy komplett kezeslábasra valót... és nem is okvetlenül járnak jobban vele, mint más a daróccal, mert az ilyen holmik SFÉ-jét nem az alapanyag, hanem az augmentáció minősége határozza meg.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ha jól következtetek, akkor nincs ebből az irányból válasz arra (ha egyáltalán így van), hogy a varázshasználók miért nem hordanak mellvérteket vagy láncingeket, amik önmagukban talán még nem akadályozzák őket a varázslásban. Vagy az augmentálás tudománya ennyire elterjedt volna?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Eldoxar: hordhatnak éppen, ha akarnak, de minél merevebb/súlyosabb egy védőöltözet, annál komolyabb erőnlét és gyakorlat kell a használatához... még Yneven is, ahol jó néhány álalunk ismertnél könnyebb fém létezik.

A tapasztalati és profán mágia ugyanolyan fokon szaturálja az ottani hétköznapokat, mint az ittenieket a vezeték nélküli kommunikáció. Aminek nem csak előnyei vannak, hanem hátrányai is: egy anyag- és jelmágiával agyontápolt védőruha például bezavarhat a manaáramlásnak és csökkentheti viselője varázslatainak hatékonyságát.

Azt se feledd, hogy az ynevi kultúrák többségének rangsorrendjében a varázshasználó a fegyverforgató felett áll, így az előbbinek (a csatamágus és -pap nevezetes kivételvel) semmi oka megjelenésében az utóbbihoz hasonulni. Az igazi magiszterek nem mesterségként, hanem művészetként tekintenek hivatásukra, és nem csak a tudásuk lenyűgöző, hanem a stílusuk is. A hetedkori társadalmak mágiaforgató elitjét nem véletlenül emlegetik észarisztokráciaként.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Értem. Köszönöm a válaszokat!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Eldoxar: hordhatnak éppen, ha akarnak, de minél merevebb/súlyosabb egy védőöltözet, annál komolyabb erőnlét és gyakorlat kell a használatához... még Yneven is, ahol jó néhány álalunk ismertnél könnyebb fém létezik.

A tapasztalati és profán mágia ugyanolyan fokon szaturálja az ottani hétköznapokat, mint az ittenieket a vezeték nélküli kommunikáció. Aminek nem csak előnyei vannak, hanem hátrányai is: egy anyag- és jelmágiával agyontápolt védőruha például bezavarhat a manaáramlásnak és csökkentheti viselője varázslatainak hatékonyságát.

Azt se feledd, hogy az ynevi kultúrák többségének rangsorrendjében a varázshasználó a fegyverforgató felett áll, így az előbbinek (a csatamágus és -pap nevezetes kivételvel) semmi oka megjelenésében az utóbbihoz hasonulni. Az igazi magiszterek nem mesterségként, hanem művészetként tekintenek hivatásukra, és nem csak a tudásuk lenyűgöző, hanem a stílusuk is. A hetedkori társadalmak mágiaforgató elitjét nem véletlenül emlegetik észarisztokráciaként.


Azért szerintem a fegyverarisztokrácia is kunsztként tekint minimum a saját tudására. A slanok mindenképp, legalább is.

Amúgy tulajdonképpen mi a különbség a kvázi keleti/nyugati harcművészetek megfelelői közt Yneven? Azt megértem hogy a slan iskolaegyveleg egy adott célra létrehozott eszköztár, de bizonyos hagyományok, mint pl. a tökéletességre való törekedés illetve a harc költészete nem hinném hogy nem lenne jelen ugyanolyan szinten,... a mi középkorunk hagyományai is csak hibás történészi következtetések és kulturális stigmák miatt merültek feledésbe egy időre.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: igaz. De harcművészből kevés, mágiahasználóból pedig (relatíve) sok van Yneven, így csak az utóbbinak van társadalomalkotó és -formáló szerepe. Az általad említett fegyerforgatói értékeket a hetedkor emberi civilizációjának vezető ereje, a kardnemesség képviseli.

A déli kolostorok hagyományának keleties jellege igazában nem a világ logikájából, hanem az alkotói preferenciákból és a fogyasztói elvárásokból (ti. nincs szerepjáték kung-fu és busido nélkül) fakad. Gyakorlata sajátos átmenetet képez a földi kelet spirituális és a földi nyugat utilitarista modellje között: az emberiség számára nélkülözhetetlen tudást puszta módszertan helyett életmód formájában őrzi és adja tovább.   
A földi harcművészetben az út, az yneviben a cél a lényeg, melynek elérésére minden kultúrának, társadalmi rétegnek és iskolának megvan a maga (keleti és nyugati elemeket változó arányban vegyítő) eszközrendszere és poézise.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

A déli kolostorok hagyományának keleties jellege igazában nem a világ logikájából, hanem az alkotói preferenciákból és a fogyasztói elvárásokból (ti. nincs szerepjáték kung-fu és busido nélkül) fakad.

Ez a fogyasztói elvaras ma is él, vagy csak a 90-es evek elejen létezett? Mert akkor a kung-fut és pár hasonlo iranyzatot tenyleg misztikum övezett, belsö erö, chi, öszöreg mindent tudo mesterek jelentek meg a zs-kategorias akciofilmek tucatjaiban (Bruce Lee, nindzsak, Seagal stb.), de azota eltelt 20 év bebizonyitotta amit mar akkor is lehetett tudni igazabol, a kemeny, harcközpontu iskolak kepviselöi ellen minimalis eselye van a kung-fusoknak (es hasonlo, belsö eröre epitö modszereknek), akarmit is olvasni a Shaolin szerzetesek titkos tudasarol, belső erejéről, gyakorlatairol, vagy barmilyen majer is volt (a filmen) Bruce Lee.


Nem tudom nem off-e itt és pont töled kérdezni, de RR nem aktiv, de "Az acél es oroszlán" Regalinije hogy és hol tett szert halado krani fejvadászokat messze meghaladó képességeire?

Az igazság nem attól függ, hogy hiszel-e benne.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Krokusz: a fogyasztói elvárásokról nem merek nyilatkozni, de a mongolredő=harc-/kardművészet reflex köszöni jól van. Ez utóbbit az ázsiai filmipar évtizedes munkával építette ki, a hongkongi zs-filmek csak rátettek egy (két, három stb.) lapáttal.
Viccen kívül: Csanád a wing-tsunt és a kempót preferálta, amivel évekkel az aktuális divat előtt járt. Ami a belső erőt illeti, a működése csak nálunk véleményes, Yneven nem: a déli kolostorok alapítóit - és módszerük használóit - ez ruházza fel a képességgel, hogy a karnális lényekben (démonokban) puszta kézzel kárt tegyenek.
Regalini: passz.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Lesz a közeljövőben új regényed?