Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Draconarius: ne essünk az aránytévesztés hibájába. A kontinens holisztikus evolúciójának léptékén egy Dúlás méretű konfliktusnak semmi hatása/jelentősége nincs.

Az abszolutizálás is csúnyán félrevihet. Hogy azt az entrópia dolgot honnan szeded, nem tudom, de azt igen, hogy a Dúlás éremnek is minimum két oldala van. A fej nyilván Selmóé, a háttérben a totálra tört gömbszentély meg a hekatombák... az írás viszont úgy szól, hogy "megszabadította Pyarront a szakrális oligarchia béklyóitól."


@bűvdudás: a fentiekből már kiderült, hogy egy véleményen vagyunk. Hozzátenni csak annyit tudok, hogy okkal motoszkál. smile


@Viktor: miután nincs/belátható időn belül nem is lesz olyan ynevi nézőpont, amiből mindaz látszik, amiről itt beszélgetni szoktunk, az Oltalmazó espektusainak lényegi összetartozása és lassú közeledése egyetlen kortárs kultúra értékrendjét és életmódját sem veszélyezteti.

A cinizmus vádja akkor állna meg, ha bármelyik halálalan szándékos és önző módon visszaélne a halandók belé vetett hitével. Erről sincs szó: mindegyik őszintén hisz a maga civilizációs ágendájában és evolúciós stratégiájában, amiről nem áll szándékában lemondani a többi kedvéért. Hogy ezek az ágendák/stratégiák lényegi eltéréseik dacára sem zárják ki egymást, az együttélés ötödik évezredében vélhetően minden érintettnek dereng már, csak (nyilvánosan) nem szoktak beszélni róla. Nem kis részben azért, mert olyan filozófiai, vallási stb. kérdéseket vet fel, melyekre a hetedkorban nem adhatók megnyugtató válaszok.

Adalék a kiüresedéshez: a kozmoszban csak értelmetlen/ostoba halálokok fordulnak elő. Magasztos célokká azáltal válnak, hogy egyszeri és megismételhetetlen teremtmények (vö. emberek) az életüket adják értük. Ha létezne utólagos kiüresedés, ma nem ismernénk se a spártai Leonidas, se a makfalvi Dósa György, se a kiskörösi Petrovics Sándor nevét.

Adalék a jelhez/jelhordozókhoz: ez a tematika északhoz/a Kilencekhez kötődik, és az eleve elrendelt jövő tagadásáról szól. Az Egy és aspektusai kapcsán nincs relevanciája - hogy az utóbbiak mivé állnak össze végül, arról egyetlen jóslat sem beszél.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

A Dúlás kapcsán az már bennem is felmerült, hogy azért egyik Ranagol és a Pantheon sem feltétlenül járt rosszul vele.

Ranagol kimutathatta hatalmát a külvilág felé, amivel nyílván számos hívet szerzett (rabszolgák, a pantheontól elfordulók stb.) és az itt olvasottak alapján pedig néhány potenciális riválisát is a végletekig legyengítette (Shackalor és a Dúlásban részt vevő többi próféta).

A Pantheon pedig Pyarron (a város), mint szimbólum pusztulásával elejét tudta venni annak, hogy megmerevedjenek az állandóságban, ami egyenesen vezet egy kultúrában a dekadenciához és végül a romláshoz, pusztuláshoz. Nem beszélve arról, hogy szerencsétlen Selmo és a többiek is  letehették végre a lantot 3000 év meló után. smile Híveket természetesen számosat veszítettek, de azért a pozícióik nem rendültek meg véglegesen, hiszen Délen a városállamok és a Kereskedő Hercegségek, plusz szinte egész Észak továbbra is az ő hitüket vallja. S nem utolsó sorban rengeteg infót is megtudtak Kránról.

Hosszabb távon azon sem lepődnék meg, ha Szent Selmo visszatérne, mint az istenek küldöttje, vagy valamiképp ő maga is istenné válna.

Gáspár András írta:
Tyrrion írta:

Még lenne egy utolsó kérdésem, (persze csak ha még nem lőttem el a kérdés-keretem)

Ettől ne tarts. Ez egy elkötelezetten gdon szellemiségű fórum. smile

Akkor Krad szellemében az újabb kérdések smile

Gáspár András írta:

A próféta elévülhetetlen érdemeket szerzett a holisztika nagy összefüggéseinek felismerésével és a megébresztés metódusának kidolgozásával, de halandók és haláltalanok általa kovácsolt újszövetségét három és félezer évnyi fennállás után önkéntes mártíromsága sem rendítette meg. Osztozott a legendák sorsában: elmúlásakor már csak jelkép volt, semmi több.

A megébresztés metódusát másokkal is megosztotta Selmo? Ha igen, akkor elképzelhető újabb isteneknek a Pantheonba emelkedése? Esetleg, hogy valaki ezen a módon elősegíti Orwellát, hogy más alakban ismét visszacsempéssze magát?

Kicsit visszatérve Krad-ra, három újabb kérdés merült fel bennem:

Mivel a szférájához tartoznak az emlékek is, elképzelhető hogy a hívei az ő segítségével korábbi életeik emlékeit is megtudhatják?

Ha Selmo régebben még aktív isteneket ébresztett meg, akkor elképzelhető, hogy egy Krad lovag mondjuk egy proto-Krad templomra/ szent helyre bukkan?

A Krad egyházzal kapcsolatban azt olvastam, hogy a Dúlás során megsemmisült/eltűnt a könyvek nagy része, ami gondolom ez a Gömbszentély lezuhanásakor történhetett, esetleg a krániak elvittek magukkal párat (az elpusztításuk nem vallana rájuk). A kérdés, hogy a még életben lévő lovagok emlékezete alapján miért nem állították helyre az anyagot? Esetleg a mai napig keresnek "elkallódott" lovagokat, akik bizonyos könyvekre emlékezhetnek?

"Tudom, hogy vannak dolgok, amiket nem tudok - az ezek utáni vágy és szándék vezérli lépteimet Krad útján e földön, hogy lelkem egyre tökéletesedve beteljesedjen. És vannak dolgok, amiket nem tudhatok - ezek keresése pedig tiltott és istentelen szándék a szívemben, amit hitem segít legyőzni."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Tyrrion írta:

A megébresztés metódusát másokkal is megosztotta Selmo? Ha igen, akkor elképzelhető újabb isteneknek a Pantheonba emelkedése? Esetleg, hogy valaki ezen a módon elősegíti Orwellát, hogy más alakban ismét visszacsempéssze magát?

Persze. A megébresztés nem a módszer, hanem az idea szintjén patent: Par Anselmos előtt senki sem feltételezte, hogy a haláltalanoknak is vannak létciklusaik.
A további entitások felbukkanása elvben lehetséges (noha a szilánkok/aspektusok összetartásának aktuális dinamikája ellene hat), az a dolog Orwellával pedig már be is következett, csak még nem bukott ki.

Tyrrion írta:

Mivel a szférájához tartoznak az emlékek is, elképzelhető hogy a hívei az ő segítségével korábbi életeik emlékeit is megtudhatják?

Igen. De az effajta konkrét tudásra nincs túl nagy kereslet: a korábbi megtestesülések spirituális tanulsága a lélek számára enélkül is nyilvánvaló.

Tyrrion írta:

Ha Selmo régebben még aktív isteneket ébresztett meg, akkor elképzelhető, hogy egy Krad lovag mondjuk egy proto-Krad templomra/ szent helyre bukkan?

Minden további nélkül.

Tyrrion írta:

A kérdés, hogy a még életben lévő lovagok emlékezete alapján miért nem állították helyre az anyagot? Esetleg a mai napig keresnek "elkallódott" lovagokat, akik bizonyos könyvekre emlékezhetnek?

Az ynevi civilizáció "hosszú emlékezetének" az eleven fóliánsok is részét képezik. Jellemzően nem fegyveres ordók, hanem iratos szerzetek tagjai; Kradot vagy Dreinát (olykor mindkettőt) szolgálják, és a kifejezés összes lehetséges értelmében eggyé válnak a rájuk bízott tartalommal. Alapos felkészítésük és a szent várossal egyidős vészhelyzeti protokollok jóvoltából az emberiség csak kópiákat vesztett a Dúlás során, komplett műveket nem.
A satralisi tudománytörténet ismer olyan címeket is, amiket - hivatásos kópiák és átiratok hiányában - befogadói élmények alapján rekonstruáltak. Az ilyen morganák szöveghűsége hullámzó, művészi és/vagy forrásértéke hagyományosan vitatott. A hetedkori katalógusokban M (a toroni kultúrkörben U) jelzetükről ismerhetők fel.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ynev összes lakója nevében köszönöm  smile .

Gáspár András írta:

@Viktor: miután nincs/belátható időn belül nem is lesz olyan ynevi nézőpont, amiből mindaz látszik, amiről itt beszélgetni szoktunk, az Oltalmazó espektusainak lényegi összetartozása és lassú közeledése egyetlen kortárs kultúra értékrendjét és életmódját sem veszélyezteti.

A cinizmus vádja akkor állna meg, ha bármelyik halálalan szándékos és önző módon visszaélne a halandók belé vetett hitével. Erről sincs szó: mindegyik őszintén hisz a maga civilizációs ágendájában és evolúciós stratégiájában, amiről nem áll szándékában lemondani a többi kedvéért. Hogy ezek az ágendák/stratégiák lényegi eltéréseik dacára sem zárják ki egymást, az együttélés ötödik évezredében vélhetően minden érintettnek dereng már, csak (nyilvánosan) nem szoktak beszélni róla. Nem kis részben azért, mert olyan filozófiai, vallási stb. kérdéseket vet fel, melyekre a hetedkorban nem adhatók megnyugtató válaszok.

Adalék a kiüresedéshez: a kozmoszban csak értelmetlen/ostoba halálokok fordulnak elő. Magasztos célokká azáltal válnak, hogy egyszeri és megismételhetetlen teremtmények (vö. emberek) az életüket adják értük. Ha létezne utólagos kiüresedés, ma nem ismernénk se a spártai Leonidas, se a makfalvi Dósa György, se a kiskörösi Petrovics Sándor nevét.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

#1

Gáspár András írta:

A további entitások felbukkanása elvben lehetséges (noha a szilánkok/aspektusok összetartásának aktuális dinamikája ellene hat), az a dolog Orwellával pedig már be is következett, csak még nem bukott ki.

Kedves András, ez izgalmas mondat. Tudnunk kéne, hogy mire gondolsz? Orwellával kapcsolatosan nekem az utolsó emlékem egy repülő fekete tőr...

Persze ha csak én nem kapcsolok, más is válaszolhat.


#2
Érdekes felvetés Selmo "visszatérése". Új-Pyarron esetleges jövőbeli veszedelmekor el tudnám képzelni, hogy alászáll az égből az Aranykör angyalaival. De afféle égi szentté simán válhat Eloranddal és fegyvertársaival együtt, ha van erre valamiféle mód a pyar isteneknél.

#2,5
Végül is ő (Selmo) hogyan is lelte halálát? (Megáll még a "Tizenhármakkal folytatott varázspárbaj", vagy a fentebb idézett Selmo - Elorand mentálmessenger nyomán csak bekapcsolta a gravitációt a Gömbszentélyen? Vagy ne akarjuk halála mítoszát megtölteni részletekkel, jól van az így?

Prying open my third eye

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Viktor: ncsmt. Az itteni spekulációk nem átfaragni, hanem megtámogatni akarják a negydszázados keretrendszert - megokolni, miért lett és hogyan maradhatott olyan, amilyen.

@Narada: nem, ez a Gorduin sorozat végjátékának csapásiránya.

#2, 2.5: nem cél a lehetséges olvasatok számát központilag korlátozni. Abból, akik voltak, egyenesen következik, hogy sosem találták meg és adminisztratíve máig eltűntként tartják számon őket. A mítszok dinamikája elvégzi helyettünk a többit.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Ilyen ismeretek mellett, a szokványos héroszi apoteózisok (ork/elf héroszok) mellett emelkedhet még isteni/haláltalan színvonalra egy ember?

Illetve, Morgena puzzle-állaga ellenére lehetséges hogy több önálló komponensű istenség/haláltalan létezzen, és most nem feltétlenül Domvikra gondolok, hanem mondjuk arra, amit Domvikról egy laikus elképzelhet: önálló arcok, esetlegesen földi analógként a Szentháromság?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

András írta: „Hogy azt az entrópia dolgot honnan szeded, nem tudom, de azt igen, hogy a Dúlás éremnek is minimum két oldala van. „

Az entrópiás dolgott anno Tükörálarc dobta be a Dúlás kapcsán. Ebböl a renieri hsz –ből indultam ki. Csak amint látszik félrenavigáltam magamat.

Tükörálarc írta: "Tordraga esetében ez azért érdekes, mert amit ő csinált, az egyszerre volt hasznára és kárára a Legnagyobb Úr ügyének. A Kyelhez kapcsolódó szakrális ciklus lezárásával a reintegrációt mozdította elő; azzal viszont, hogy ezt a Dúláshoz csatlakozva tette meg, az entropikus folyamatokat. És nagyon úgy tűnik, hogy ha kezdetben még nem is látta át ezt az ellentmondásos helyzetet, a vége felé már tökéletesen tisztában volt vele.”

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Draconarius: Zsolt az az úmadarr utáni világ energetikai képletéről, az Egy dezintegrációját követő visszarendeződésről (reintegráció) és az azzal szemben ébredő ellenerőről (entrópia) beszél. Korok óta zajló folyamatokról, amiknek nem fordulópontja, de még csak nem is mérföldköve az a konkrét esemény, amihez te az utóbbit hozzákötöd. Ez az a bizonyos abszolutizálás, amit említettem.
A légvárak ingatag természetén nem változtathatunk. Ezért kell őket a lehető legszilárdabb talajra (itt: bűvszó helyett komplett motívumra) építeni.

@Morolla: leginkább nem, vagy ha mégis, csak emberi mivolta árán... ami végső soron ugyanazt jelenti.
A második passzus értelmezéséhez viszont segítséget kérek. A laikusok számára a hét úr-arc jelenti a ténylegesen sokkal összetettebb Domvikot, a godoni III egyfajta szentháromság... de hogy jön az Egyhez és a délvidék kompozit isteneihez a kyr Morgena?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

Az ynevi civilizáció "hosszú emlékezetének" az eleven fóliánsok is részét képezik. Jellemzően nem fegyveres ordók, hanem iratos szerzetek tagjai; Kradot vagy Dreinát (olykor mindkettőt) szolgálják, és a kifejezés összes lehetséges értelmében eggyé válnak a rájuk bízott tartalommal. Alapos felkészítésük és a szent várossal egyidős vészhelyzeti protokollok jóvoltából az emberiség csak kópiákat vesztett a Dúlás során, komplett műveket nem.
A satralisi tudománytörténet ismer olyan címeket is, amiket - hivatásos kópiák és átiratok hiányában - befogadói élmények alapján rekonstruáltak. Az ilyen morganák szöveghűsége hullámzó, művészi és/vagy forrásértéke hagyományosan vitatott. A hetedkori katalógusokban M (a toroni kultúrkörben U) jelzetükről ismerhetők fel.

Ez zseniális. Nagyon ott van. A pyarroniták eszerint a képzeletemet messze meghaladóan komolyan veszik a parancsolatot:
A tudás szent; minden formáját óvni és védeni kell!
Gondolom azért nem csak a derék szerzetesek képesek így tárolni a könyveket és egyéb műveket (Pl. mentalisták, vérmágusok). A módszereik biztos mások, de az eredmény hasonló lehet.
Egy-egy ilyen eleven fóliáns védelméről hogy gondoskodnak? Esetleg a végletekig igyekszenek titokban tartani őket?
Ilyen morganá-t hol lehet olvasni, ha lehet?

"Tudom, hogy vannak dolgok, amiket nem tudok - az ezek utáni vágy és szándék vezérli lépteimet Krad útján e földön, hogy lelkem egyre tökéletesedve beteljesedjen. És vannak dolgok, amiket nem tudhatok - ezek keresése pedig tiltott és istentelen szándék a szívemben, amit hitem segít legyőzni."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@Draconarius: Zsolt az az úmadarr utáni világ energetikai képletéről, az Egy dezintegrációját követő visszarendeződésről (reintegráció) és az azzal szemben ébredő ellenerőről (entrópia) beszél. Korok óta zajló folyamatokról, amiknek nem fordulópontja, de még csak nem is mérföldköve az a konkrét esemény, amihez te az utóbbit hozzákötöd. Ez az a bizonyos abszolutizálás, amit említettem.
A légvárak ingatag természetén nem változtathatunk. Ezért kell őket a lehető legszilárdabb talajra (itt: bűvszó helyett komplett motívumra) építeni.

@Morolla: leginkább nem, vagy ha mégis, csak emberi mivolta árán... ami végső soron ugyanazt jelenti.
A második passzus értelmezéséhez viszont segítséget kérek. A laikusok számára a hét úr-arc jelenti a ténylegesen sokkal összetettebb Domvikot, a godoni III egyfajta szentháromság... de hogy jön az Egyhez és a délvidék kompozit isteneihez a kyr Morgena?


Ha jól emlékszem Morgena megannyi asszimilált istenséget vagy más alakban megjelenő formáját használja fel arra, hogy a radar alatt maradjon a visszajöveteléig. Egy kicsit ki is bővítem a kérdést: feltételezve, hogy a több alakos istenségek alakjai bizonyos fokú önállósággal rendelkeznek (rémálmok úrnője rémálmokkal játszik, feltételezem vannak nyugodt álmokat adó aspektusa is Morgenának...), elképzelhető az, hogy egy istenség több ilyen kisebb, többnyire külön működő lényből álljon, akiket összefog mondjuk egy irányító imperatívum? Azaz végülis  feredatív vagy konfederatív isnteségek létezhetnek?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Tyrrion írta:

Gondolom azért nem csak a derék szerzetesek képesek így tárolni a könyveket és egyéb műveket (Pl. mentalisták, vérmágusok). A módszereik biztos mások, de az eredmény hasonló lehet.

Bocsánat, de kikívánkozik belőlem: a szibériai/ázsiai sámánok egész vérvonalakat soroltak elő; mondák és hősénekek, jeles alkalmakhoz kötődő rituális szövegek százait - gyakorlatilag népük egész mitikus történetét - idézték fejből. Mindezt tették (ill. néhol és részben még ma is teszik) az írásos hagyomány támogatása nélkül. Szerintem a déli pusztákon sem érik be kevesebbel... smile

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Morrola: így már világos, köszönöm. Remélem, a válasz is az lesz, de meg nem esküszöm rá: a délvidék és a kyr panteon istenei is rendhagyó esetek a maguk módján.

Tipikus haláltalan: multipoláris energiamintázat, amit az adott minőség összes létező vetülete alkot, és az adott szféra legnagyobb hatalmú aspektusa dominál. Amit nem tud asszimiláni, azt kiszorítja vagy elsorvasztja; amivel nem bír, annak a részévé válik. Nemet és színt vált, ha kell, arcot és nevet cserél, ha nem megy másképp, de létezni sosem szűnik meg, és ha követői elfogynak, anélkül merül alá a feledésbe, hogy megtapasztalná az elmúlás rettenetét. (Erre mondják, hogy egyeseknek csak létrejönni volt nehéz.)
Noha a domináns aspektus módszerei jellemzően diktatorikusak, érzésre ez a felállás áll a legközelebb ahhoz, amit te föderatívnak nevezel. Nevet sajnos nem tudok rendelni hozzá: Cranta bálványai pusztulásukkor még nem érték el, az ynevi Kyria istenei pedig rég maguk mögött hagyták a haláltalan evolúciónak ezt a fázisát.
 
Morgena: Kyria bukása követői helyett "csak" spirituális hitelétől és kultuszától fosztotta meg. Az igazi csapást mintázatának meggyengülése jelentette kánoni vetülete számára, mely az ötödkor alkonyán szférájának egyetlen lakója és teljhatalmű úrnője volt.
"Setét dicse teljében trónolt a homály szívében, s azzal együtt  sodorta el a hamvaikból megébredt vetületek s árnyak tömkelege. (...) Nem pusztult bele, de megváltozott. Fenségesből kicsinnyé, tündökletesből homályossá lett, hű tükörképe a múlt kísérteteinek, kik felkeltek ellene. Elvegyült közöttük, hogy erőt gyűjtvén sorra leszámoljon velük. Harcza immár két világkorszak óta tart..."
...és  Boomen a megmondhatója, mikor/hogyan ér véget.
A tényeknél maradva: itt azt látjuk, ahogy a súlytalan és magányos M. (aki még nem az a gót ribanc, akivé a hatodkorban válik, hanem valami sokkal kenetesebb és sebezhetőbb) megzakkan egy csöppet. Aztán rájön, hogy a "lázadó" vetületekhez képest remekül tudja definiálni magát az oltalmazó éjanya (berkano) szerepében... ezért egyfelől módszeresen kezdi kilökdösni őket, másfelől tesz egy lépést hátrafelé, hogy reménybeli utódai és utánzói benyomuljanak a kultusza után maradt szakrális vákumba. Jól ellesznek ott, míg sort kerít rájuk.
Domináns és alárendelt szerepekről beszélni sem érdemes, a küzdelem résztvevői kivétel nélkül M. részei voltak/lesznek. A felállásnak emiatt van némi konföderatív jellege, összességében mégis skizoid inkább. smile

Délvidéki istenek: csak sejelmeik vannak arról, kicsodák-micsodák, hol-mennyire érnek össze, és mi dolguk egymással voltaképpen. Hogy az Oltalmazó elmúlását kísérő dezintegrációs sokk könyörületes vagy épp kíméletlen volt hozzájuk, nyitott kérdés; arról is megoszlanak a vélemények, melyiküket milyen fokon tette kiszolgáltatottá. A jelek szerint Darton van leginkább képben, ami - a konfluencia okán - Ranagol és Domvik háza táján is előrevetít bizonyos belátásokat.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv valakinek nincs esetleg egy jó Elátkozott vidék térképe? Vagy mellé leírás???

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@szentatya: vanni van, de hogy jó-e, azt nem tudom - Rualan elég kicsi rajta. A többit lásd a magánra küldött válaszban.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv' A Mogorva Chei regény kapcsán : http://www.cherubion.hu/forum/viewtopic … 470#p50470

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@dragondark: mivel utolsó - decemberi - információm szerint a kézirat nincs a kiadónál, István művészi értelemben jó eséllyel még nem "végzett" vele. A fenntartásait abszolút megértem, a végső verziót ilyen-olyan ynevológiai tartalmakkal (igény szerint) támogatni fogom. Addig is veletek együtt remélem a legjobbakat.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Gáspár András írta:

@dragondark: mivel utolsó (decemberi) információm szerint a kézirat nincs a kiadónál, István művészi értelemben vsz még nem "végzett" vele. A fenntartásait abszolút megértem, a végső verziót ilyen-olyan ynevológiai tartalmakkal (igény szerint) támogatni fogom - addig is veletek együtt remélem a legjobbakat.

Megerősíthetem, hogy még nincs a kiadónál - ez bizony még írói hatáskör, írói tervezés. Mi is szurkolunk neki. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Kellemes kora hajnalt mindenkinek,

Néhány novelláskötet és regény után (Az Uwel nevében kifejezetten tetszett), néhány újabb kérdéssel ostromolnék benneteket.

1. Ha korábban is léteztek a pyarroni isteneknek korai típusai, akkor elképzelhető, hogy mondjuk harmadkori vagy negyedkori Krad ereklyére bukkannak a lovagok?

2. Van-e kifejezetten Krad ereklye, ami már megemlítésre került (egy homokóráról olvastam azt hiszem a PPL-ben)?

3. Előfordul, hogy a paplovagok idősebb korban magasabb egyházi méltóságokat töltenek be? Vagy a lovagrendek szabályzata ezt nem teszi lehetővé?

4. Mivel a Krad lovagok mindenféle művet gyűjtenek, ezért gondolom, hogy mágiaelméleti műveket is szép számmal sikerült már beszerezniük. A kérdés, hogy a Krad egyházon belül is oktatatnak-e varázslókat vagy ezt mindig átengedik inkább a helyi varázslóiskolának (Fehér Páholy, Doran)? Azért is érdekelne ez, mert lehetnek olyan helyi hatalmak, nemesi családok, akik ugyan az egyháztól nem kívánnak függetlenedni, de a varázslóiskoláktól mondjuk igen (pl. erigowi főnemesség, akiknek legtöbbje nyílván Krad elkötelezett híve).

5. Tapasztalati varázshasználók (pl. boszorkánymesterek) tölthetnek-e be egyházi pozíciókat Erigowban, akár mint tanácsadók?

"Tudom, hogy vannak dolgok, amiket nem tudok - az ezek utáni vágy és szándék vezérli lépteimet Krad útján e földön, hogy lelkem egyre tökéletesedve beteljesedjen. És vannak dolgok, amiket nem tudhatok - ezek keresése pedig tiltott és istentelen szándék a szívemben, amit hitem segít legyőzni."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Halihó!

Tyrrion; mivel nem kifejezetten Andrást kérdezted, talán elfér itt néhány nem "hivatalos" válasz (azaz inkább afféle vélemény):

1. Ilyen korai Krad ereklye felbukkanását (így, hogy "ez egy Krad-ereklye") valószínűtlennek tartom, hiszen kevéssé esélyes, hogy a ma Krad néven ismert entitást az óidőkben is így emlegették volna. És előfordulhat, hogy az istenségnek más aspektusai domináltak akkortájt, mint manapság; azaz a lényege is eltérhetett a maiétól. De olyan ereklyére - és szerintem te erre gondolsz -, amely a mai Kradhoz köthető, elméletileg bukkanhatnak a lovagjaid. Kérdéses persze, hogy a hetedkor alkonyán vehetik-e gyakorlati hasznát.

2. Van, illetve volt. A Gömbszentélyben őrizték az (eredeti) Aranykört. Emellett Selmonak - mint Krad első beavatottjának - a fennmaradt önvallomása is ereklyeszámba megy manapság; bár ez inkább az egyház szent relikviája, mint az istenségé. Homokóráról azonban - legalábbis Kradnál és a PPl-ben - nem találtam utalást..

3. A paplovagok hagyományosan betöltenek magasabb méltóságokat az egyházon belül; nyilván a kánon és a szokásjog rögzíti, melyek ezek a funkciók. Példának okáért a Kódextárat a Dúlás előtt egy lovag vezette, s ha még magasabbra tekintünk, ott látjuk Elorand vagy Heliodor alakját... A kimondottan papi funkciók azonban - legyen egy lovag bármilyen tiszteletreméltó vagy elismert - egyszerűen nem a számukra vannak fenntartva.

4. Nem hiszem. Fölösleges súrlódáshoz vezetne a klérus és a Fehér Páholy (illetve Doran) között az efféle belekontárkodás a másik dolgába. Ennyit talán azért nem ér meg egy-két erigowi kékvérű elégedett mosolya... smile

5. Szerintem ez kizárt. Hivatalosan legalábbis semmiképp... BM esetében pedig még sub rosa is felettébb valószínűtlen.

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Sziasztok!
Picit kapcsolódva a témához.

Tyrrion írta: „Ha korábban is léteztek a pyarroni isteneknek korai típusai, akkor elképzelhető, hogy mondjuk harmadkori vagy negyedkori Krad ereklyére bukkannak a lovagok?”

Arról van publikus információ, hogy mely pyarroni istenségeknek van(nak)/volt(ak) korai (pl. harmad, negyed, ötödkori) típusai?

Annál is inkább érdekelne a dolog, mert a PPL1 kettőről (Kyel, Uwel) írja, hogy a délvidéken már az emberiség színre lépte előtt is volt már kultuszuk. Továbbá Raoul Renier eme Fórumon korábban Tordraga kapcsán említette, hogy anno a kráni hatalmasság Kyel kegyeltje volt, míg mielőtt elfogadta volna a Legnagyobb Úr igazságát.

Tükörálarc írta: „Tordraga ugyanis valamikor réges-régen Kyel egyik őspapja és kegyeltje volt, a legnagyobb az ősegyház bajnokai közt. És ő legyőzte azt, akivel szembekerült a harcmezőn az akkori Tizenhármak közül. Legyőzte, meghasonlott hitében… és a helyébe lépett.

A PPL1 ezen kívül megemlíti a Bosszúállás Atyjának a legrégebbi szentélyét is, a legrégibb Uwel rendházat, amelyet a P.e. 3. évezredben alapítottak, és amely a Gyűrűhegység (Krán?) oldalában található. Ennek az ősi rendháznak a mennyezetéről függ egy isteni ereklye, egy hatalmas bárd, amely ingaként himbálódzik a plafonból. A próféciák szerint Uwel ötödik kegyeltjének az idején jön el, hogy a bárd a padlóba csapódik, s a kegyelt, mint véres kardot fogja végighordozni. Ez az aktus mindenféleképp egy világégés nyitányához fog kapcsolódni.

Előre is Köszönöm!

„Nem moccan a medve. Nem moccan a vadkan. Lesték egymást: mi lesz? …Kavargott a hó, gomolyogtak a testek. Sárga meg veres cseppekben fröccsent szerteszét s olvadozott a havon a testek párája, a nyár, a vér…”

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Üdv újra!
A napokban készült velem egy nosztalgiázó, bizakodva jövőbe tekintő képregényes interjú, remélem, nem baj, ha idézek belőle egy idevágó részletet!  wink
Egyúttal köszönöm Andrásnak, hogy nemcsak príma olvasnivalókat, de kergethető álmokat is adott a 90-es évek végén! smile

" A képregények mellett a ’90-es években már VICO-filmekkel, sci-fi könyvekkel és videojátékokkal is bőségesen el voltunk látva. Az viszont eléggé zavart, hogy a jó és kevésbé jó krimik, sci-fik, horrorok dömpingjében még a magyar szerzők sem nagyon merték bevállalni a magyar helyszíneket. Helyette inkább mindenki angolszász álneveken utánozta az angolszász tömegkultúrát (hogy mennyire jól vagy rosszul, az egy külön cikket érdemelne). Óriási hatással volt viszont rám Gáspár András munkássága, akinek a könyveit és őt magát az ezredforduló után nem sokkal ismertem meg. Az Ezüst félhold blues, a Kiálts farkast! és a Két életem egy halálom után tudatosult bennem, hogy egy jól megválasztott műfajban és ügyesen belőtt korban (kémsztori, cyperpunk, sci-fi) egy magyar helyszín és egy magyar főhős nemhogy nem ciki, egyenesen menőbb, mint az amerikai megfelelője. Ehhez persze az is kellett, hogy Gáspár felhőkarcolós, lebegő autós, futurisztikus Budapestjét két olyan tehetséges rajzoló fesse könyvborítókra és falinaptáraktra, mint a Boros-Szikszai-páros (akikkel szintén sikerült találkoznom, még mielőtt kiköltöztek volna Amerikába). Az atomháború utáni Magyarország ötlete is akkor kezdett először mocorogni bennen, amikor a Fallout 2 végigjátszása után a Budapest nem felel című festményt nézegettem a leszakadt Lánchíddal és a mocsaras Dunában kommandózó alakokkal, és rájöttem, hogy egy posztapokaliptikus történetben lényegében mindegy a helyszín.
Hiszen úgyis csak romok meg motoros banditák vannak mindenütt – és akkor már a kiszuperált autók miért ne lehetnének Ford Falconok helyett Skodák meg Wartburgok?"

Itt elolvasható a teljes cikk:
http://felsofokon.hu/4295001537/muvesze … alkotoval/

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Egyébként megint eszembe jutott, hogy András = Kondor Vilmos!!!
smile smile smile
hiszen senki sem tudja, ki ez az állítólagos soproni tanárember, aki minden évben megír egy jó kis XX. századi vérzivataros krimit vagy kalandregényt, tökös magyar főszereplővel, és sok-sok történelmi/popkulturális utalással! wink

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

@Tyrrion: a "pyarroni istenek korábbí típusai" ebben a formában nem áll. Larion (a ritka névről ismert előzmények egyike) pl. nem azonos Dartonnal; ha a kettőt egymás mellé rakod, elég bennfentes tudás kell ahhoz, hogy feltűnjenek a párhuzamok.

@bűvdudás: így kerek, köszöntem.

@Hamlet: ha egy egész szűk fókuszú jövőbelátó segítségével el tudtam volna olvasni a két bejegyzésedet a múlt század 80-as éveiből, lett volna egy erőteljes "küldetés teljesítve" érzésem. Thx.
Az a Kondor dolog nem olyan magától értetődő azért, amilyennek elsőre tűnik: túl plebejus/bolsi vagyok a korszakhoz, amire fókuszál, és első sugárzásban láttam a Kémerit. smile
Ezzel együtt tetszik, hogy kinézed belőlem.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #4

Adj Isten!

Ezer éve nem jártam erre, de előhalásztam pár kérdést a spejzból, ha nem probléma.

1. Kahre társadalmában, mindennapi életében mennyire vannak jelen a gnómok? Vannak gnóm lakói, gnóm mesterek, és a zeduri kolóniák milyen kapcsolatban vannak a várossal?

2. Az Északi Szövetségtől nyugatra akkor most csak erdők (a Vadon) vannak, vagy füves puszták is? A szürkecsuklyás térképen Kahre és Alidar között vannak füves területek, de nem tudom mennyire kanonikus ez így, bár az aunok jobban mutatnak ott, mint erdőben big_smile

3. Tongoriáról magukon kívül tud valaki általánosságban (Doran pl.)? A Tongoriaiak mennyi fogalmuk van arról, hogy honnan zuhantak le idáig? Nekem róluk mindig Robert E. Howard piktjei ugrottak be róluk (nyilván nem véletlenül), azaz egy-két kiváltságost (Bran Mak Morn és a törzs varázslója) kivéve a többieknek az egész egy homályos mítosz csupán, ami nem is igazán érdekli a fásult bandát, csak hát a vezérek folyton emlékeztetik őket rá. A másik lehetséges irodalmi párhuzam Alfred Bester Tigris, tigris című regényének aszteroida lakói akik egy hajótörött tudóscsoport barbárságba züllött leszármazottjai, akik kitetoválják arcukat rajta a névvel és a nemmel, a különféle tudományos szövegeket már csak gépiesen ismétlik, szólás-mondások, rigmusok, szent szövegek lettek belőlük, a műtéteket, kísérleteket, műveleteket szintén nem értik, hanem szigorú rituálék, szertartások keretében ismétlik őket. Gondolom itt minkét dolog játszik, fásult lakosság, fanatikus vezérekkel, illetve pl. átokűzésre használnak régi költeményeket, csillagászati szövegeket eposzként, balladaként tanulnak be, akárcsak a vérvonalakat, régi varázs vagy egyéb szimbólumokat pingálnak a a testükre, megértés nélkül ismételgetnek ősi szertartásokat stb.?

4. A Nagyok és az Egy hatásköre feltételezem az egész bolygóra kihatott, azaz nem csak Ynevre, hanem Calowynre és Anvariára is. Ennek fényében a kyr istenek között is lehetnek az Oltalmazónak szilánkjai pl. Weila, Igere (szigorúan feltételes mód)? Toronon kívül ennek a kettő kultuszának hol lehetnek még emlékei, maradványai? Weilánál gondolom a smaragdmágusok, vagy épp Kyel egyes északi kultuszainak (tiadlaniak Velar-Kyel, seoxlánok Kyel hite) pár összemosós eleme amit találtam eddig, de pl. Erigowban, Doranban esetleg? Igerénél ugye a második törvénykönyv emrelinjeit (az amazon kaszt hordozókultúrája a Vadonban) hozhatjuk fel, hogy Földanyaként Igere maradványát tisztelik, de pl. Alidarban nem maradt semmi utána?

5. Korábban már volt szó az orkok népvándorlásairól, különféle csoportjairól. Az a kérdésem, hogy a hetedkorban az udvari orkok, a Hallgatagok, az abasziszi Árnyékjárók nevezetes kivételein kívül vannak-e egyéb "civilizált" ork népek? A riegi, tanagrai karavánkísérőknek, és az ork embervadászoknak vannak még hírmondóik? Dél-Yneven feltételezem nem igazán kell ezzel a kérdéssel számolni, mivel lényegében csak a kráni gyepükön élnek orkok.

6. A szerepjáték alapkönyvvel van valami újság? Behalt teljesen a projekt? Vártam pedig nagyon az újrahangolt világleírást, ami összeszedi a töredékeket. Nem azért a két legnagyobb aranybánya az Új Tekercsek (remélem ezt nem felejtik el használni a készítők) egész kötete, és ez a fórum, imádom mindkettőt, de jó lenne egybe (vagy legalább egy szériában) is kézbe kapni már a dolgokat.

7. Nem is olyan régen a kezembe akadt a Skrull A kétéltű ember fiai című kötet. Baromi jó volt, nagyon tetszett, pedig az egészen végigfutott számomra a befejezetlenség érzése. Várható esetleg egy új kiadás, netán folytatás?

Utoljára Csendbiztos szerkesztette (2016.02.15. 22:23:13)

"A bitófán is csak addig nehéz, míg hozzá nem szokik az ember!"