Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

*SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY*
frissítve: 2011 november

Gáspár András írta:

Ez a felület az író, az olvasók és a pályatársak közti kapcsolattartás és eszmecsere fóruma. Kérdések és észrevételek mellett kritikáknak is helyt ad, ha azok megfelelnek a kultúrált véleménynyilvánítás normáinak. Az építő kritika legfőbb ismérve, hogy nem az alkotót, hanem a művet minősíti - az utóbbi fontosabb is, nem csak maradandóbb.

Ami belefér: SF, fantasy és kapcsolt részeik; általában véve bármi, ami az 1987 óta általam (inkl. Wayne Chapman, Damien Forrestal és Ed Fisher) létrehozott, illetve a közreműködésemmel született novellák, regények és egyéb kiadványok kapcsán bárkiben felmerül. A vélemény és az asszociáció szabad, az utóbbiból a távoli sem offtopic.

Ami nem fér bele: kötekedés, ízetlenkedés, politikai és személyes gyűlölködés. Aki ilyesmire vágyik, vegye az irányt az erre szakosodott fórumok felé. A "kiadó jobban tenné, ha..." jellegű üzenetekkel érdemes közvetlenül a DV-hez fordulni; én magam 1999 óta csak szerző és licencadó vagyok. Akik egyiknek sem tudnak/akarnak elfogadni, szintén rossz helyen járnak: a gyakorlat igazolta, hogy nincs érdemi mondanivalónk egymás számára.

Moderálás: az utolsó - 2008-as - trolljárás óta utólag moderált fórum vagyunk. Ez annyit tesz, hogy minden hozzászólás kikerül, és ha a fenti szempontoknak megfelel, változatlan formában ott is marad. A békeszegő és/vagy tartalmatlan bejegyzések eltűnnek, súlyosabb esetben a szerzővel együtt. Aki ezt brutálisnak érzi, tegyen próbát az offline emberkedéssel - garantáltan meg fog lepődni.

maradtam
ga

"Itt vagyok, mint egy százszor elhajított kő."

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Üdv mindenkinek a bejglis ünnep után!

Egy olyan kérdés merült fel bennem, hogy a varázslók milyen szívesen kutakodnak más anyagi síkokon. Egy másik síkra nyitott kapu eléggé kézenfekvőnek tűnik ahhoz, hogy addig sosem látott lények bukkanjanak fel. A Bestiáriumban volt is erre egy példa (Rochalea), amit egy balul elsült idézés röpített Ynevre. Plusz az erioni kapukat felügyelő varázslókról is írva vagyon, hogy más síkokon kutakodnak különböző titkokra feloldó válaszok után. De pl. nem lehet-e problémás, ha néhány ilyen kalandor kirobbant egy síkközi háborút? smile Illetve ilyen alapon Yneven is kóborolhatnak más síkokról származó lények/mágusok.

Egyébként, most hogy nézem, a Bestiárium elején ez a malacorrú koronás valami vajon mit ábrázolhat?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Myst: a síkközi bonyodalmakat kizáró VP magyarázat úgy szól, hogy már a térközi kapuk is ingatag, fokozotan mágiaérzékeny alkotmányok (kereskedelmi célokra csak korlátozottan, a hadászatiak közül legfeljebb a taktikaira jók), ami a síkköziekre fokozottan áll. Az egyszeri ki- és behatolás sem egyszerű, ugyanazzal a "kulccsal" ugyanoda másodszor eljutni pedig csak akkor lehet, ha az illetékes felsőbb lények is úgy akarják. (A Hálózat-univerzum logikája szerint a lakott bolygók majd' mindegyike istenvilág, az erődített és álcázott Satralis pedig kiemelten nehéz eset, mert még az ideje is másképp folyik.)
De ne hidd, hogy csak téged foglalkoztat a dolog. Mivel a szférák fizikai értelemben átjárhatatlanok, az ynevi kultúrák populáris mítoszaiban a síkközi kapuk jásszák az ufók szerepét.

Bestiárium: a BSz-páros olvasatában a "Hát a máriás huncut nem kéne?" címszereplőjét... de nekem mindig szimpatikusabb volt a "Krilehor gyerekkori koponyája" verzió. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@András:Van olyan ünnep Yneven amit kontinens szerte megülnek?Vagy legalább a Pyarr hitü országokban.És a kráni népesebb(tehát egy-két főnél több)Aquir fajoknak,csoportoknak van-e valami ünnephez hasonló eseményük?Ez mondjuk eléggé félreérthető az esetükben.Inkább csak közösségi eseménynek írnám.

Pelikán elvtárs,a nemzetközi helyzet egyre fokozódik!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@András: érthető az indoklás, köszönöm. Gondolom ez a logika mindenféle kapura érvényes, tehát külső és belső síkokra nyílókra egyaránt.  Ugyanakkor pl. a "S éjre vált a nap" c. Boomen-novellában lévő démoni Kapu alapján mégiscsak sikerülhet tartós eredményt elérni, bár lehet ehhez kell némi felsőbb segítség. Plusz arról sincs persze információ, hogy hány démon vész el a kapuban, mire egy felbukkan ezen az oldalon. smile

Nem ehhez kapcsolódód kérdésem lenne, hogy mennyire kivitelezhető egy nagyúr megmérgezése? Számos praktikát be lehet vetni védekezésképpen, mint például elterjedtebb méregkomponenseket észlelő rúnák, mágikusan finomhangolt ízlelésű előkóstolók, akik rögtön kiszúrják, ha oda nem illő elem van az ételben stb. De még így is, mennyire lehet kivédeni egy többkomponensű, mágikusan felturbózott vagy éppen nagyon ritka mérget? Még ekkor is a sikeres merénylet ellen szólhat, hogy ezeket kevesen ismerik és tudják használni, illetve egy lassabb lefolyású méregnél hamar keríthetnek egy varázslót vagy papot, aki ért a mérgek semlegesítéséhez. Viszont erre biztos lépnek valamit a méregkeverők is, különben nem nagyon tudnák komoly körökben eladni a portékájukat. Vagy végül kiderül, hogy még mindig egyszerűbb módja egy merényletnek, ha felbérel az illető egy nagy csapat útonállót vagy fejvadászt, és rajtaüt az ellenségen mondjuk vadászat közben?

Másik merényletes kérdés, hogy a fejvadászklánok mindig felvállalják a tetteiket? Olyasmire gondolok, hogy egy sikertelen merénylet után klántetoválás vagy egyéb jel alapján könnyen beazonosítható, hogy a fejvadász melyik klánhoz tartozik. Az ilyen akcióknak nagy hagyománya lehet, és én arra tippelnék, hogy a sikeres túlélő nem orrol meg különösebben a klánra, mert eszköznek tekinti, akiket legközelebb lehet épp ő fog felbérelni. De olyan nyomást nem tud kifejteni, hogy kiderítse kik voltak a megbízók? A klán nyilván nem akarja megmondani, mert üzleti szempontból (már ha kiderül) felérne egy öngyilkossággal, de mondjuk egy főnemesi család biztos tud nyomást kifejteni, akár úgy, hogy pletykákat terjeszt el, amik elriasztják a potenciális jövőbeli ügyfeleket. A példa persze sántít, mert feltételezem, hogy a megbízók úgy intézik a megbízást, hogy a klán sem tudja a kilétüket. De a kérdés ettől még adott, hogy nem lenne-e célszerű sok esetben, ha semmi jel nem utalna arra, hogy a támadó melyik klánhoz tartozott? Főleg mivel olyan összefüggésben derül ki a kilétük, mint akik nem tudták elvégezni a feladatot, szóval még marketing szempontból sem jó, ha tudni lehet, hogy kik voltak a sikertelen támadók.

Remélem a sok kérdést nem veszed merényletnek. smile

@Raywanhur: Kránban én biztos megünnepelném, ha sikerül elkerülnöm a haláladót. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Ha már külső/belső síkok...

András, van arra valami koncepció, hogy az Entrópia hadurai kicsodák tulajdonképpen?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Myst: big_smile

Pelikán elvtárs,a nemzetközi helyzet egyre fokozódik!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Raywanhur: a pyarroni hitű államoknak a közös naptár mellé van néhány közös ünnepük is. Ezekből hét (Teremtő akarat, Eltávozottak, Kitekintés, Kettős hold, Maszkok, Tengercsend, Győztes csaták) az Ynev-irodalomban és a M* szabálykönyvekben is szerepel. Jelentőségük tájegységenként és kultúránként változó, és megülésük módja sincs központilag előírva.

Az egy tőről fakadó kultúrák (ellán-pyar; godorai-toroni-riegoy) ünnepei közti átfedések zöme inkább politikai szándék, mint valós hagyomány kifejezője. Nevezetes kivételek a gdon kóborlók emlékét őrző jeles (vagy ezüstös) napok, melyeket a Ronna-gellától a Demira-medencén át a Dorlan-deltáig kanyargó zarándokút egész hosszában számon tartanak.

Az aquirok nem alkotnak valódi közösséget, így nincsenek emberi értelemben vett ünnepeik sem... bár egy-egy magukféle elmúlását nyilván annak érzik. smile


@Myst: béltraktuson át felszívódó mérgeket öngyilkosságnál bonyolultabb dolgokhoz ritkán használnak Yneven: a szerek túl lassan hatnak, a holisztikus és egyéb gyógyítók túl gyakoriak ahhoz, hogy borítékolható legyen a végeredmény. Hasonló a helyzet a fegyvermérgekkel, melyek legismertebb fajtáira a hetedkori népesség legveszélyezetettebb rétegeit tervszerűen immunizálják. 
Régi (bár nem túl szép) hagyománya van az illó és kontaktméreggel elkövetett politikai gyilkosságnak. Rualan utolsó kormányzója, Reigh-en Zerdal sóhajból, Godora hatodkori zsarnoka, II. Tiomus rabnőből kapott halálos dózist a maga idejében. A hetedkorban ilyen közvetlen módon már nehéz célt érni, a többlépcsős, önmagukban ártalmatlan összetevőket kombináló támadások pedig olyan hosszadalmasak és költségesek, hogy csak kuriózumként fordulnak elő. 
A másik végletet az áfiumok egyéni összetett kontinensbajnoka, a  kráni bannara testesíti meg. A maga erejéből (kis túlzással a saját lábán) jut el célig, és arra sem mindig veszi a fáradtságot, hogy lesből támadjon rá. Sajátos szerkezete és viselkedése okán a külvilági szakértők egy része nem is méregnek, hanem alkímiai töltetű átoknak tekinti.

Fejvadászat: ahol az ilyesmit nemzeti sportként űzik, a csapatok szél ellen felismerik, és a maguk módján tisztelik egymást. Harag tehát nincs, csak bosszú... szigorúan a hagyományok szerint. A magasrangú célpontokra szóló megbízások kockázatával minden érintett tisztában van – arról még folynak a viták, hogy az ilyesminek az elbaltázása vagy a sikerre vitele árt-e többet a szakember/kollektíva egészségének.

Az ynevi kultúrákban a titkok megőrzésének és felfedésének is megvan a maga sajátos módszertana. Utóbbi egy halom csontot is képes dalra fakasztani, és eleve értelmetlenné teszi a végrehajtói oldalon oly gyakori „semmit se húztok ki belőlem/sose kaptok el élve” alapállást. A teljes igazság éppúgy ábránd persze, mint ideát, összességében mégis elmondható: aki az ellene intézett támadás után még dönthet a hogyan továbbról, sosem fogalmatlanul teszi.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Hali!

Fejvadászosdi:
A kráni köteles-szabad rend felosztás lényegében egész Ynevre ugyanúgy érvényes:
Vannak társaságok, akik viszonylag szabadon felbérelhetőek és vannak, akik
államok-egyházak-nagyurak szolgálatában állnak.

Vagyis ha valami "generic fejvadászklán" emberét fogod meg élve, akkor érdemes visszaadni,
főleg ha van olyan "általános szerződési feltétele", ami ezt honorálja.

Ha netán az Anat-Atakhan meg utánnad, az kb. az a fajsúlyú dolog, mint amikor a Moszad/KGB/CIA
akar likvidálni - ilyenkor megfogott "operátorokat" nem Yllinorba küldjük vissza. Hanem - teszemazt -
Kránba, esetleg darabokban is.
(OK, akire a Mogorva ilyen fokon orrolt meg, az elég rossz helyzetben van - még akkor is, ha netán
Krilehornak hívják.)

Ide tartozik még, hogy egy "szabad" fejvadászklán a legritkább esetben vállal kontraktus arra,
hogy "a célpont meghal". Inkább úgy képzelném el, hogy a célpont ismeretében összeállítanak
egy akciócsoportot, közlik - ha kell - hogy kb. milyen esélyt látnak a sikerre és hogy ez mibe
fáj a megbízónak.
Olyasmiket viszont garantálnak, hogy vagy az embereik halnak meg a küldetés közben vagy
a célpont.

Itt bejönnek a képbe a felhajtók és közvetítők - igen, van rá esély, hogy a megbízó ellen
nem lesz sem bizonyíték, sem tanú. Ugyanakkor van a Don Vito Corleone (pontosabban
Mario Puzo) féle "én babonás ember vagyok (...) ha a fiamba belecsap a villám, én azért is
a jelenlévőket fogom okolni".

A másik véglet meg az, hogy egy taktikailag sikertelen akció is lehet stratégiailag sikeres:
A tudat, hogy bármikor jöhet a következő, ami esetleg jobban sikerül, esetleg ráveszi
a célpontot arra, hogy együttműködjön - és ez esetben viszont pont én, a megbízó
fogom tudatosítani benne, hogy nekem köszönheti az éjszakai látogatást.

Szerintem.

@GA:
Banara:
A régi Rúnás cikk szerint a Banarát egy Kránnak csak félig-meddig elkötelezett boszorkánymester
(Ianoss Gal-A-Nay...  tongue )"találta fel", akinek az intézményében igenis tanulnak külvilágiak.
Él ez a koncepció még?

Adios
KLM

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Üdv'

Lenne lehetőség az anno meghirdetett nekromancia-szabályalkotási "pályázat" kiindulási anyagának elérhetővé tételére az oldalon? Gondolom néhányunk ynev-képéhez érdekes-értékes adalék lenne...

ciao

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@KLM: fejvadászilag nem tudok mit hozzátenni - mármint azon kívül, hogy szerintem is.

Ami a koncepciót illeti, az élt, él és élni fog, míg Ianoss Gal-A-Nay (aka Ray O'Sullivan) úgy nem dönt, hogy becsukja a boltot.
A Rúnás anyag persze - ahogy azt megszokhattuk - a teljes képnek csak egy keskeny sávját világítja meg. Hogy a bannarát (vagy banarát) a mester maga találta fel, ebben a formában nem feltétlenül igaz. Mondjuk inkább úgy, hogy örökölt ezt-azt egy hozzá közel álló személytől, aki Kránban élt, és a szükséges jártasságokat is ott szerezte meg... a kung-fuja pedig még ma is elég erős ahhoz, hogy senki ne problémázzon a tanrend miatt.
Az irodalmi Yneven a bannara ott kezdődik, ahol a küvilág tudása véget ér. A mendemondákkal a Golikon-ház gyermekeiről, akik csupa olyasmit tudnak, amit nem szabadna. Például azt, hogy az igazi mesterek (értsd:a hegyek nyugati oldalán élők) szó szerint bármiből képesek eleven mérget készíteni... ideértve a holdfényt, az aludttejet és az elfszabásúakat is. smile

@hullo27: a húsz feletti pályázótól összesen három, amúgy nagyon tartalmas és örvendetersen különböző anyag érkezett. A szerzőkkel decemberben kezdünk tervezni egy összejövetelt, hogy megvitassuk az integráció lehetőségeit. A szövegek felett ők rendelkeznek, saját hatáskörükben bármikor dönthetnek a megosztásuk mellett - eddig nyilván csak azért nem tették, mert velem együtt reménykednek, hogy a dorani nekromanta (a három közelítés szintéziseként)  az ÜTK-ba is megtalálja az útját.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@nyuggerisztan: Az elnevezés alapján én arra tippelnék, hogy annyira van kidolgozva a csoport, mint az ediomadi ősaquirok. Azaz nagyon misztikusan hangzik, és mindenki képzeljen mögé valami nagyon durvát. Heidel Dan kifejezésében ez a "misztik f*cking" kategória. smile Persze már az sem lepne meg, ha kiderülne, hogy 2 oldalas sztori van róluk András gépén. smile

@András és KLM: Megerősítettétek azt a vélekedésemet, hogy hiába vannak több ezer évig fejlesztett módszerek, a másik oldal sem volt rest, és kidolgozta a védekezést ellenük, így igencsak nehéz egy komoly célszemélyt eltenni láb alól. Hacsak nincsenek valakinek kráni kapcsolatai, ami azért valószínűtlen. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Myst: misztif***ing pedig nem lesz - ez a téma nem az a téma, ha értjük, mire gondolok. smile
Mindaz, ami az érintettekről a gépemen van, tegnap született, csak nem küldtem el, mert még magamhoz képest sem találtam elég konstruktívnak, azt meg végképp nem akartam, hogy nyuggerisztan úgy érezze, a kérdésben van a hiba. Most már nem fogja, úgyhogy...

@nyuggerisztan:  gondban vagyok ezzel az entrópia dologgal. Nem azért, mert a d20 hozta be, hanem mert eredendően  alkalmatlan a feladatára: egy termodinamikai fogalommal – még ha görög is – nem lehet ördögöt idézni Yneven. Nyúl “elfeledett, gonosz sík”-ja sejtelmesen elegáns volt, a “nyák- és nyirokdémon” zseniálisan undorító – az önjelölt potentátoknak, akik kikivánkoznak a “síkurak” kategóriából,  ezen a mércén kéne többet, vagy legalább mást nyújtaniuk.
Valami azt súgja, nem fog összejönni. Ha tévedek, a válaszadás jogát is átengedem annak, aki meggyőz, hogy Yneven (ahol hét kor óta senki nem tud érdemben labdába rúgni a tíz öregistenen kívül), valós igény van egy újabb, minden eddiginél borzasztóságosabb nevű külső frakcióra.

Random kínzó kérdés: mond itt valakinek rajtam és Sullivan kollégán kívül az, hogy Nagy Vampetics?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Üdv' Én két Vampeticsről (vagy Wampetics) tudok, Károlynak vendéglője volt a Városligetben (a mai Gundel) és volt a századelőn egy Vampetics Imre nevű sportoló (futballista, korcsolyázó, evezős)
Beismerem a keresztnevekhez gugli kelletett.  hmm

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Hali!

Myst írta:


@András és KLM: Megerősítettétek azt a vélekedésemet, hogy hiába vannak több ezer évig fejlesztett módszerek, a másik oldal sem volt rest, és kidolgozta a védekezést ellenük, így igencsak nehéz egy komoly célszemélyt eltenni láb alól. Hacsak nincsenek valakinek kráni kapcsolatai, ami azért valószínűtlen. smile

A kiemelt részre: Krilehort a saját tornyában tették el láb alól, méghozzá külvilágiak. Szóval azért
ami kráni az nem automatikusan "Yneven a legjobb minőség".

Ami a védelmet illeti: igen. Amennyire tudom Nyúl találmánya a fejvadász, legalábbis ynevi formájában
és ha megnézed a Renegátban azokat a részeket, amelyek az emír palotájának védelmét részletezik
(meg persze Sobirát), hát a legtöbb "JK" fejvadászbrigád szépen fennakadna rajta.

Adios
KLM

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@dragondark: telitalálat; a vendéglős Vampeticsről van szó. Mostanra csak egy név, a '970-es években még derengett belőle valami hatalmas is a városi folklór távolában. Nekem és Jánosnak az az SF témákkal bohócodó Mikes György írás véste be egy életre, amiben a "felfoghatatlan kozmikus intelligencia", illetve a "mágneses térerő" szinonimájaként szerepelt. Ynev alapozása óta így nevezzük egymás közt az olyan dolgokat, amiknek már a suttogó felemlegetésekor belépnek a rézfúvósok meg az üstdobok. Tipikus vampetics a 2001 monoltja, a Solaris óceánja és a Kiálts farkast plazmája, annak számítanak a szférák teremtői... egyfajta módon még Shackallor és Selmo is. Bombasztikusak és abszurdak, de még nyilvánvaló pózaikat is elnézzük nekik - ennyit számít az, ha egy név mögött valódi nagyság húzódik meg.
Az egészből annyit akartam kihozni, hogy a síkurak nem vampeticsek.


@KLM: Arvioni a G3-ban szereplő beszámolója a Krilehor elleni akcóról segít majd perspektívába helyezni a dolgot - azokat a vonatkozásokat is, amiket a kontinetalista történetírás jó okkal figyelmen kívül hagyott.

A kráni fejvadász kétségtelenül Nyúl találmánya, de kialakulásában Csanád is eljátszotta a maga szerepét. Egyfelől saját embervadász-koncepciójával, ami elég hagyományos volt ahhoz, hogy Zsoltnak muszáj legyen másfelé indulnia... másfelől azzal, hogy kiebrudalta északról azt a tizenhárom pasast, akik utóbb olyan szép karriert csináltak odalent. smile

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@András:Le tudnád írni,csak nagy vonalakban,hogy mire a kezembe kerül a kész könyv,mennyi munkafázison esik át?
Ja és,hogy te magad mennyi folyamatot sajátítottál el az idők folyamán?
@Gambit:Mi az a trolljárás?

Utoljára Raywanhur szerkesztette (2012.01.04. 13:36:22)

Pelikán elvtárs,a nemzetközi helyzet egyre fokozódik!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Üdv, András!

Szerinted mennyire gyakori (vagy ritka), hogy Shadonban a különböző hősök-élőszentek, Toronban a hekkák, a természeti népeknél pedig a természetszellemek egyrészt aktívan segítsenek valamiben, másrészt, hogy ezt akár egy fizikai alakot felvéve tegyék?

Másik kérdésem, hogy Erionban, vagy az Államközösség, Abaszisz és az Északi Szövetség városiasabb részein (esetleg pont, hogy vidéken) előfordulnak kisebb szellemi lények az emberek között? Konkrétabban, pl. kisebb erejű isteni küldöttek, akiktől félni kell, vagy épp segíthetnek is, démonok, akik megszállnak egyeseket, különböző entitások, akikkel szeráfi alkut lehet kötni, vagy valamilyen, hekkákhoz hasonló védszellemek.

Tehát összességében kíváncsi vagyok, hogy Yneven milyen szoros a kapcsolata az embereknek az ilyen-olyan köztes szellemekkel, akik még távol vannak az istenné válástól.

Utoljára Vysotsky szerkesztette (2012.01.04. 15:41:00)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Raywanhur: a hagyományos kiadói gyakorlat rengeteget változott a dtp megjelenése óta. Az analóg korszakban a legkevésbé komplikált könyvek is évekig készültek. Volt felelős, tényleges, műszaki és képszerkesztőjük, a tördelt szövegeket többen, többször is megolvasták és korrektúrázták (a fordítások külön szöveghűség-ellenőrzésen estek át), mielőtt nyomásra engedélyezték őket. Ehhez minimum nyolc ember tizennégy-tizennyolc hónap kellett, amit értelemszerűen nem dolgoztak végig: ahogy a szeszféléknek, a szövegnek is van ülepedési ideje.

A DV M* köteteinek van sorozatszerkeszője, szerkesztője, műszaki szerkesztője, minimum egy lektora és egy korrektora. A kézirat gondozását a szerkesztő fájlban vagy papíron kezdi, az oldalra tördelt szövegben folytatja, és még a tördelés végső, árvasorokat felszámoló szakaszában is igazít rajta, ha szükséges. Ez a fázis önálló kötet esetében a szerző jelenlétében zajlik - az írónak/műfordítónak a régi világban postázták a kiadói szempontból "kész" szöveg levonatát, hogy a szerzői korrektúrát elvégezhesse rajta. Ha a szerkesztő azonos a licencadóval (ami a köteteknek csak egy részére igaz) négyen/öten, ha nem, öten/hatan mennek végig a szövegen, mielőtt a végső formáját eléri.

A korrektúrajeleket és az eljárási szabályokat még műfordító koromból ismerem, a szöveggondozást a Valhallánál (kényszerből) kezdtem, és alkalmi jelleggel ma is csinálom. Az ember az évek alatt a magáévá tesz annyit borítógrafikus/műszaki szerkesztő szempontjaiból, hogy ne nézzen (túl) ostobán akkor sem, ha oldfaltükörről és tipográfiáról esik szó - a zegyetemen képzett szerkesztők az ilyesmit tanulják is, és a végén papírt kapnak róla. Utóbbi a gyakorlatban pont annyit ér, mint bármelyik bölcsészdiploma.


@Vysotsky: különbséget kell tenni a saját  fizikai alak felvétele és az átszellemítés (más testével verni a csalánt) között. Az utóbbi sokkal gyakoribb, mert az (ősi) egyezménysértés lehetőségét sem veti fel.
Shadonban, aminek kapcsán leginkább képben vagyok, az élőszentek mindegyike más játékszabályok szerint játszik. Némelyek századokig lakják fizikai testüket, egyesek annak másaiban (szobrok, festmények, üvegmozaikok) képesek megnyilvánulni, vagy az álom-ébrenlét határon mutatkoznak meg azok előtt, akikhez szólni akarnak. Az örökszentek (vagy kortalanok) tisztán szellemi esszenciák, akik történelmi sorfordulók alkalmával halandó testeket lényegítenek át, olykor egyszerre többen is. Ez utóbbi viszonylag ritka eset, utoljára az egyházszakadást felszámoló, az ország egységének helyreállításában is jelentős szerepet játszó főatya, I. Kalkyrios esetében fordult elő. A Fényesség korában oly ritka beavatkozások a Domvik-hitet is megrendítő Sinextritus vagy Királyválság (P. sz. 3689-től) idején tesznek szert igazi jelentőségre: ennek során még a képzelet szüleményeinek tartott védszemélyek (apokriphák) is az események cselekvő részeseivé lépnek elő.
A toroni vonatkozásokat - már csak az északi és déli istenek természetének eltérő volta miatt is - meghagynám Péternek.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@András: Köszönöm a választ!

Más téma: Vannak Pyarronban a Lámpásemelőkhöz hasonló mentalitású szervezetek? (akár a Titkosszolgálaton belül)
Tehát, akiket nem hat meg a kontinentalizmus, és sokkal militárisabb irányt képzelnek el az országuknak.
A pyarroni köznép általában melyik oldalán áll? (a Dúlás után)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Vysotsky: kontinentalista-pyarroni határvonal nincs, az egész pyar kultúra az előbbi eszmeiségre épül. Ez nem valamiféle jótevő póz, hanem annak belátása, hogy az ynevi emberiség fennmaradását csak több cilvilizációs központ egyidejű létezése (és lehetőség szerinti együttműködése) tudja garantálni. Ez táplálja az ottaniak tudásvágyát, felfedező szellemét... még felsőbbrendűségi tendenciáit is. A Lámpásemelők - a befelé fordult selmovita irányzattal, a befolyásában megrendült Papi székkel és a kivárásra játszó Fehér páhollyal ellentétben - a pyarronita fősodor militáns szárnyához tartoznak, akár a maremiták és (részben) a Smaragd társasága.
A Dúlás komoly csapás volt, de Pyarron kiállta. Az Államszövetségen belül nincs olyan politikai erő, ami eltagadná, hogy ezt elsősorban szövetségesei támogatásának - azaz saját kontinentalista politikájának - köszönheti.

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Köszönöm!

Gáspár András írta:

... a pyarronita fősodor militáns szárnyához tartoznak ...

Tehát a pyarroniták és a selmoviták között ugyanúgy vannak militárisok és diplomácia-pártiak?

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Szia András!

Utólagos engedelmeddel küldtem neked egy mailt.

Peace!

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

Csodálatos, csodálatos!
http://www.ujautokereso.hu/tesztek.php? … =probauton

Valahol itt kezdődik az iró: a megélhetési rutinmelót is aprólékos gonddal farigcsálja meg. Aranybánya, ezeket a cikkeket le fogom archiválni magamnak smile

(UI: Akinek van Kindle-je, telepítse ezt a plugint: http://goo.gl/8pWiQ és lubickoljon)

Utoljára edboy szerkesztette (2012.01.05. 20:18:06)

 

Hozzászólás: Gáspár András írói fóruma #2

@Vysotsky: a selmoviták nem vesznek részt az Államszövetség politikai életében. A próféta emlékét ápolják, a trauma feldolgozásában segédkeznek a lakosságnak, és végleg kiszerettek a diplomáciából - esetükben csak a másik véglet jön szóba. A Fekete rendet a P. sz. 3689-es eskebali ütközetben szétzúzó maremita nehézlovasság pyarronita mágusok segítségével jutott a hadszíntérre, a gellán "botos" gyalogság soraiban azonban nagy számban harcoltak selmovita szerzetesek.
A köztudatban úgy él, hogy ez a győzelem akasztotta meg az újabb, Shadon elözönlésével fenyegető kráni támadást. Részigazság ugyan, de sokat tett az Államszövetség önbecsülésének helyreállításáért a manifesztációs háború küszöbén... és közvetve bár, de egyengette a Kránnal való stratégiai kooperációhoz vezető utat.

@Rastaman: vettem.

@edboy: ezt pedig köszönöm - az ember sosem farigcsál hiába. smile