Téma: Beszélgető

Beszélgető

"Itt vagyok, mint egy százszor elhajított kő."

 

Hozzászólás: Beszélgető

Szép napot mindenkinek!

Nézegettem, melyik topikba fér bele leginkább a felvetésem, s úgy tűnt nekem, leginkább ebbe...

A szakrális gyógyításon gondolkodtam nemrég; pontosabban azon, miként is működhet ez az ynevi gyakorlatban. Mit művelhetnek az isteni eredetű energiák a beteg testtel, illetve az ott megtelepült kórokozókkal? (Most azt feltételezve, hogy a betegség valamilyen fertőzés következménye...)

Ha egy minden tekintetben erre alkalmas pap litániájának hatására az együttműködő páciens szervezetéből csak "egyszerűen" eltűnnek a betegséget kiváltó életformák (most ne beszéljünk konkréttabban, hisz' szükségtelen is), akkor, ugye, az alany ugyan azonnal, "maradandó nyom nélkül" meggyógyul.  Csakhogy -  mivel a szervezetében (ha a földi analógia fennáll) éppen ezért nem is képződnek ellenanyagok - egy járvány esetén például akár már a következő percben újra meg is fertőződhet. Akkor pedig... de ezt szükségtelen is taglalnom; biztosan értitek.

Épp ezért "gyanakodom" arra, hogy a szakrális gyógyítás során valamiféle immunizálásnak is történnie kell, amely valamennyire garantálja, hogy egy járvány esetén a gyógyítóknak - és az érintett közösségnek - eséllyel legyen annak lebírására.

Szóval érdekelne, hogy mit gondoltok erről...

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Beszélgető

bűvdudás írta:

Szép napot mindenkinek!

Nézegettem, melyik topikba fér bele leginkább a felvetésem, s úgy tűnt nekem, leginkább ebbe...

A szakrális gyógyításon gondolkodtam nemrég; pontosabban azon, miként is működhet ez az ynevi gyakorlatban. Mit művelhetnek az isteni eredetű energiák a beteg testtel, illetve az ott megtelepült kórokozókkal? (Most azt feltételezve, hogy a betegség valamilyen fertőzés következménye...)

Ha egy minden tekintetben erre alkalmas pap litániájának hatására az együttműködő páciens szervezetéből csak "egyszerűen" eltűnnek a betegséget kiváltó életformák (most ne beszéljünk konkréttabban, hisz' szükségtelen is), akkor, ugye, az alany ugyan azonnal, "maradandó nyom nélkül" meggyógyul.  Csakhogy -  mivel a szervezetében (ha a földi analógia fennáll) éppen ezért nem is képződnek ellenanyagok - egy járvány esetén például akár már a következő percben újra meg is fertőződhet. Akkor pedig... de ezt szükségtelen is taglalnom; biztosan értitek.

Épp ezért "gyanakodom" arra, hogy a szakrális gyógyítás során valamiféle immunizálásnak is történnie kell, amely valamennyire garantálja, hogy egy járvány esetén a gyógyítóknak - és az érintett közösségnek - eséllyel legyen annak lebírására.

Szóval érdekelne, hogy mit gondoltok erről...

Szia!

Szerintem működhet akár így is, de nem hiszem, hogy ezt így végiggondolta volna valaki az egyik fantasy toposz, az isteni gyógyítás kitalálásánál. smile Esetleg úgyis lehet őket kezelni, hogy az isteni energiák a.)megtanítják a testet védekezni a betegség ellen b.)a járvány végéig korlátozottan bár, de védelmet is nyújtanak az adott betegség ellen. Esetleg a papok használhatnak olyan mágiát, amely immunizálja a beteget adott betegség ellen, amin már átment és ezt a gyógyítás során ugyanabban a varázslatban viszik rá a beteg szervezetre. Emellett akár a szakrális akár más mágia fajták arra is lehetőséget nyújthatnak, hogy a járványok terjedését megakadályozzák. Nagyon extrém példa, de a Pokolban a Ragálybírák az általuk keltett mágiával tartják féken a Ragálymezők kórokozóit és járványait. Kisebb influenzajárványoknál így elég lehet akár egy a ház szemöldökfájába karcolt körömnyi rajzolat is, amit a városi ÁNTSZ-varázsló megcsinál.

 

Hozzászólás: Beszélgető

Jó estét!

AThompson;

köszönöm az észrevételeket. Magam is hasonlóképp gondolom - azaz úgy, hogy a szakrális gyógyítás hatására a páciens "azonnal" felépül; de olyanképpen és olyan eredménnyel, mintha egy "ideális/idealizált" (szövődménymentes, etc.) természetes gyógyulás zajlana le bámulatos sebességgel. Ez az egyik lehetőség (és számomra talán a legszimpatikusabb... smile ).

Kérdésem is adódott. Írod:

Nagyon extrém példa, de a Pokolban a Ragálybírák az általuk keltett mágiával tartják féken a Ragálymezők kórokozóit és járványait.

Sajnálom, de - tán kellő műveltség híján (?) - nem tudom hová tenni ezt a "példát". Komolyan... Szóval hogy értetted/érted ezt?

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Beszélgető

bűvdudás írta:

Magam is hasonlóképp gondolom - azaz úgy, hogy a szakrális gyógyítás hatására a páciens "azonnal" felépül; de olyanképpen és olyan eredménnyel, mintha egy "ideális/idealizált" (szövődménymentes, etc.) természetes gyógyulás zajlana le bámulatos sebességgel. Ez az egyik lehetőség (és számomra talán a legszimpatikusabb... smile ).

Én is ebben a változatban hittem, de a G2-ben szerepel valahol, hogy amikor Domvik papjai nem gyógyítják elég körültekintően a törött lábat, akkor a térd megdagad és a gyógyított hetekig alig tudja behajlítani a lábát.
A tünetekre valószínűleg nem pontosan emlékszem, de a lényeg, hogy a szakrális gyógyítás sem tévedhetetlen.
Ez viszont megcáfolja az eddig gondoltakat.
Most ebből süssünk ki valami jó magyarázatot... nekem még nem sikerült. big_smile

A ragálybírák nem tapasztalati mágusok?

 

Hozzászólás: Beszélgető

Sötét Ezredes írta:
bűvdudás írta:

Magam is hasonlóképp gondolom - azaz úgy, hogy a szakrális gyógyítás hatására a páciens "azonnal" felépül; de olyanképpen és olyan eredménnyel, mintha egy "ideális/idealizált" (szövődménymentes, etc.) természetes gyógyulás zajlana le bámulatos sebességgel. Ez az egyik lehetőség (és számomra talán a legszimpatikusabb... smile ).

Én is ebben a változatban hittem, de a G2-ben szerepel valahol, hogy amikor Domvik papjai nem gyógyítják elég körültekintően a törött lábat, akkor a térd megdagad és a gyógyított hetekig alig tudja behajlítani a lábát.
A tünetekre valószínűleg nem pontosan emlékszem, de a lényeg, hogy a szakrális gyógyítás sem tévedhetetlen.
Ez viszont megcáfolja az eddig gondoltakat.
Most ebből süssünk ki valami jó magyarázatot... nekem még nem sikerült. big_smile

A ragálybírák nem tapasztalati mágusok?

Szerintem nem feltétlenül zárja ki egymást a kettő. Ha a szakrális gyógyítást úgy vesszük, mint ami a test saját energiáit turbózza és az öngyógyítási folyamatokat gyorsítja fel borzasztóan, akkor elképzelhető az is, hogy ha időközben befejezik a gyógyítást, akkor a procedúra elakad ott és jönnek a köztes tünetek.

A Ragálybírákat nem merem megtippelni, szerintem lehetnek akár azok is. smile

Nagyon extrém példa, de a Pokolban a Ragálybírák az általuk keltett mágiával tartják féken a Ragálymezők kórokozóit és járványait.

Sajnálom, de - tán kellő műveltség híján (?) - nem tudom hová tenni ezt a "példát". Komolyan... Szóval hogy értetted/érted ezt?

Renier Pokol című regényében szerepelnek a Ragálybírák, akik mágiával tartják féken a hadúri háborúkból maradt járványokat és vírusokat egy kis területre korlátozva őket. Ennek analógiáján gondolom, hogy szakrális mágiával is készíthető ilyesfél "fal" ami egy járványsújtotta városban a már megtisztított kerületeken kívül tartja a betegséget.

 

Hozzászólás: Beszélgető

Sziasztok!

AThompson;

nem okvetetlenkedni akarok, csak azt ellenőrizni, hogy jól értem-e.
Azt írod:

elképzelhető az is, hogy ha időközben befejezik a gyógyítást, akkor a procedúra elakad ott és jönnek a köztes tünetek.

Szóval ebben a mondatrészben a "befejezik" igét "abbahagyják(/megszakítják)"-értelemben használod? Mert akkor egyetértek... Ha viszont a "véghezviszik" lehetne a szinonímája, akkor megint értetlenkedve pislogok...  smile

Sötét Ezredes;

nekem is eszembe jutott egy "igehely" az ÉL-ból, ami a "mágiával összeforrasztott csontok fájdalma télvíz idején"-jelenséget emlegeti (vagy valami ilyesmit). De attól tartok, hogy ilyen nyúlfarknyi irodalmi utalások aligha visznek közelebb egy alapvetően játéktechnikai/akadémiai probléma megoldásához - ahhoz egyszerűen túl kevés a forrásanyag. Persze kérdés, hogy akkor mi másba lehet kapaszkodni az ötletelésnél...
Úgy emlékszem, hogy Domvik papjainál erőteljesen jelen vannak a nem mágikus gyógymódok is - persze biztosak lehetünk benne, hogy náluk azok is vallási köntösbe vannak öltöztetve... tehát mintegy ötvözik azt a szakrális  gyógyítással. Nem tudom, hogy ez számít-e, de talán.

Mindkettőtöknek köszönet a Ragálybírákért: bár kétszer is olvastam a Pokol c. írást (s tetszett is), ezeket az alakokat időközben elvesztettem valahogy... De azt nem hiszem, AThompson, hogy az ő tevékenységüknek megfeleltethető "trükk" beleférne a M*-ban leírt isteni eredetű gyógyítás kereteibe. Ez külön mágiaformát igényel(ne). Persze, ha a Ragálybírák vulgármágiát űznek, akkor tulajdonképpen már új témánál is tartunk.

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Beszélgető

bűvdudás írta:

Sziasztok!

AThompson;

nem okvetetlenkedni akarok, csak azt ellenőrizni, hogy jól értem-e.
Azt írod:

elképzelhető az is, hogy ha időközben befejezik a gyógyítást, akkor a procedúra elakad ott és jönnek a köztes tünetek.

Szóval ebben a mondatrészben a "befejezik" igét "abbahagyják(/megszakítják)"-értelemben használod? Mert akkor egyetértek... Ha viszont a "véghezviszik" lehetne a szinonímája, akkor megint értetlenkedve pislogok...  smile

Igen-igen, így van. Sajnos évek alatt sem sikerült eljutnom odáig, hogy az interneten is érthető legyen amit mondani akarok. smile

Sötét Ezredes;

nekem is eszembe jutott egy "igehely" az ÉL-ból, ami a "mágiával összeforrasztott csontok fájdalma télvíz idején"-jelenséget emlegeti (vagy valami ilyesmit). De attól tartok, hogy ilyen nyúlfarknyi irodalmi utalások aligha visznek közelebb egy alapvetően játéktechnikai/akadémiai probléma megoldásához - ahhoz egyszerűen túl kevés a forrásanyag. Persze kérdés, hogy akkor mi másba lehet kapaszkodni az ötletelésnél...
Úgy emlékszem, hogy Domvik papjainál erőteljesen jelen vannak a nem mágikus gyógymódok is - persze biztosak lehetünk benne, hogy náluk azok is vallási köntösbe vannak öltöztetve... tehát mintegy ötvözik azt a szakrális  gyógyítással. Nem tudom, hogy ez számít-e, de talán.

Mindkettőtöknek köszönet a Ragálybírákért: bár kétszer is olvastam a Pokol c. írást (s tetszett is), ezeket az alakokat időközben elvesztettem valahogy... De azt nem hiszem, AThompson, hogy az ő tevékenységüknek megfeleltethető "trükk" beleférne a M*-ban leírt isteni eredetű gyógyítás kereteibe. Ez külön mágiaformát igényel(ne). Persze, ha a Ragálybírák vulgármágiát űznek, akkor tulajdonképpen már új témánál is tartunk.

Ha nem gond, akkor írnék valamit erre is. smile Az irodalmi meg a szerepjátékos Ynev nem fogja fedni egymást. Az írók általában nem veszik figyelembe, hogy minden leképezhető legyen, amit leírnak hangulati elemként. Ez szerintem nem gond egyébként. smile 
Ha gondoljátok kérdezzük meg András/Gulandrót/Gambitot a dologról, én a szakrális/más mágikus gyógyítást mindig úgy képezteltem, hogy a varázstudó képességeitől függően tud tökéletes és tökéletlen között működni. Az előbbit jelzik a visszanövesztett tagok, az utóbbit meg a fájdogáló testrészek vagy kiújuló nyavaják.

Szerintem a kórokozók terjedésének megállítása most is belefér minden isten szférájába, mivel a közösség biztonságának szavatolása minden isten primer érdeke. Még az olyanoknak is, mint pl. Ranagol. A pap megáldja a teret, a sámán a varázslat után idolokkal rakja tele, a mágus meg körömnyi rúnákat ró az ajtófélfára, hogy kint tartsa a betegséget.
Az RPG Ynevben nem emlékszem, hogy volt-e ilyen, mindenesetre ez az a pont ahol szerintem nyugodtan bele lehet írni egy ilyet a KM-nek is. smile

Én is most olvastam újra a Pokolt, azért vigéckedek ennyire. smile

 

Hozzászólás: Beszélgető

bűvdudás írta:

Mindkettőtöknek köszönet a Ragálybírákért: bár kétszer is olvastam a Pokol c. írást (s tetszett is), ezeket az alakokat időközben elvesztettem valahogy... De azt nem hiszem, AThompson, hogy az ő tevékenységüknek megfeleltethető "trükk" beleférne a M*-ban leírt isteni eredetű gyógyítás kereteibe. Ez külön mágiaformát igényel(ne). Persze, ha a Ragálybírák vulgármágiát űznek, akkor tulajdonképpen már új témánál is tartunk.

Nyugi, én sem emlékeztem rájuk big_smile de kétlem, hogy Kránbérc vidékén egy-egy átutazó kóbor Ranagol-papon kívül bárki is szakrális mágiát használna.

AThompson írta:

Az irodalmi meg a szerepjátékos Ynev nem fogja fedni egymást. Az írók általában nem veszik figyelembe, hogy minden leképezhető legyen, amit leírnak hangulati elemként. Ez szerintem nem gond egyébként. smile

Engem ez mindig is zavart, de már megbékéltem vele...

Ha gondoljátok kérdezzük meg András/Gulandrót/Gambitot a dologról, én a szakrális/más mágikus gyógyítást mindig úgy képezteltem, hogy a varázstudó képességeitől függően tud tökéletes és tökéletlen között működni. Az előbbit jelzik a visszanövesztett tagok, az utóbbit meg a fájdogáló testrészek vagy kiújuló nyavalyák.

Ezzel egyetértek. A Karnevál elején az Arel-pap által létrehozott védőburok hatásossága is a pap koncentrációján múlott.

Szerintem a kórokozók terjedésének megállítása most is belefér minden isten szférájába, mivel a közösség biztonságának szavatolása minden isten primer érdeke. Még az olyanoknak is, mint pl. Ranagol.

Csak Káosz-Samambrag meg ne tudja. big_smile De amúgy szerintem is.

Amúgy profán és szakrális mágia hatása is lehet hasonló (pl. tűzteremtés), akár látszatra azonos, csak meta-szinten (létrehozása; ellene való védekezés; stb.) kell lennie eltérő mechanizmusúnak szerintem.

 

Hozzászólás: Beszélgető

Sötét Ezredes írta:

Amúgy profán és szakrális mágia hatása is lehet hasonló (pl. tűzteremtés), akár látszatra azonos, csak meta-szinten (létrehozása; ellene való védekezés; stb.) kell lennie eltérő mechanizmusúnak szerintem.

Szerintem a világ mágiája alapvetéseiben azonos, az erő ami a valóságot meghajlítja. A forrása különbözhet. smile Egyébként a Ragálybírák lehetséges, hogy valami boszorkánymesterihez hasonló szinten állnak : kutatják, és értik a mágiájukat, de nem a mágiát általánosan.

Apropó Pokol. Azt tudja valaki, hogy földrajzilag hol játszódik a regény? Mármint a Kránbérc (Gyűrűhegység?) melyik része körül?

 

Hozzászólás: Beszélgető

Jó estét!

AThompson;

nekem úgy rémlik - azt nem tudom, hogy honnét -, hogy az Ördögnyelv környékén valahol, közel a Fekete Határhoz. RR a Kránbérc keleti oldalát emlegeti, de ezt nyilván te is tudod...  smile

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Beszélgető

Abban a kiadásban, amit én olvastam, mellékeltek hozzá egy részletes térképet a teljes területről, és egy-egy nyíllal jelezték a Büyük, illetve az őt üldöző törzsek útvonalát.

Azt nem tudom, hogy melyik kiadás volt big_smile (talán a legújabb Deltás, mert erre a borítóra emlékszem).

 

Hozzászólás: Beszélgető

Jó reggelt!

Hát, talán egy kis offtopik még belefér...

Sötét Ezredes írta:
Azt nem tudom, hogy melyik kiadás volt  (talán a legújabb Deltás, mert erre a borítóra emlékszem).

Hát, az bizony könnyen meglehet, mert a Valhallás kiadásban semmi ilyesmi nincs (legalábbis az én példányomban...  smile ).

AThompson, Sötét Ezredes;

a Ragálybírák minden bizonnyal specialisták (tuti, hogy nem véletlenül nevezik őket éppen így), ez pedig valószínűsíti, hogy vulgár- (azaz valamilyen tapasztalati) mágiát (is?) űznek. Lehetnek egy zárt, ilyen célra létrehozott "birodalmi" boszorkánymesteri  rend tagjai, de akár egy hasonló okból működő varázslóiskola "produktumai" is. A Fekete Határon túl minden lehetséges - s mindennek az ellenkezője is. Ami elég valószínű: nem Ranagol-papok. (Ugye?  smile )

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Beszélgető

bűvdudás írta:

Jó reggelt!

Hát, talán egy kis offtopik még belefér...

Sötét Ezredes írta:
Azt nem tudom, hogy melyik kiadás volt  (talán a legújabb Deltás, mert erre a borítóra emlékszem).

Hát, az bizony könnyen meglehet, mert a Valhallás kiadásban semmi ilyesmi nincs (legalábbis az én példányomban...  smile ).

AThompson, Sötét Ezredes;

a Ragálybírák minden bizonnyal specialisták (tuti, hogy nem véletlenül nevezik őket éppen így), ez pedig valószínűsíti, hogy vulgár- (azaz valamilyen tapasztalati) mágiát (is?) űznek. Lehetnek egy zárt, ilyen célra létrehozott "birodalmi" boszorkánymesteri  rend tagjai, de akár egy hasonló okból működő varázslóiskola "produktumai" is. A Fekete Határon túl minden lehetséges - s mindennek az ellenkezője is. Ami elég valószínű: nem Ranagol-papok. (Ugye?  smile )

No akkor majd előveszem a fizikálisat is, mostanság Kindleön olvasok. smile

Egyébként bőven lehet, hogy Káosz-Samambrag követői. Tükörálarc szokott aktív lenni, rajta keresztül pedig elérhető Renier is. smile Remélem akármerre is megy a szerepjáték modulálható lesz, mert az ilyeneket például jópofa lenne leképezni. smile

 

Hozzászólás: Beszélgető

Sziasztok!

AThompson;

írtad:

Szerintem a világ mágiája alapvetéseiben azonos, az erő ami a valóságot meghajlítja. A forrása különbözhet.

Szerintem pedig még csak nem is a forrás, hanem a forrásból merítő személye az, ami különbözik. A tapasztalati mágia használója a mesterétől rámaradt csanakkal nyúl a forrásba, s abból iszik; a varázsló tán maga készíti poharát... míg az istenek szolgáinak tulajdon uruk, úrnőjük merít, s kínálja őket saját kupájából-kelyhéből, ha épp úgy látja jónak. Ezen szomjazók - akár  ivóalkalmatosságaik - nagyon különbözhetnek; melyik-melyik a forrás széléből, vagy a mélyéből merít, s vizét tisztán tán egyik sem issza...

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Beszélgető

@bűvdudás: gyönyörű költői leírás, egy kicsit mégis bele kell, hogy kössek tongue big_smile

Bár egyszerű úgy tekinteni a tapasztalati mágiára, mint csökevényes magas mágiára (pohár helyett örökölt csanak), de szerintem érdemesebb fordított szemszögből nézni a kettő viszonyát.
Ez alatt azt értem, hogy Satralison a tapasztalati mágia a természetes manafelhasználási forma, a magas mágia csak ennek egy formalizált (vagy ha úgy tetszik, tudományos felfogással újraértelmezett) változata.
Ezt arra alapozom, hogy Yneven szanaszét járkálnak olyan lények, amelyek természetes (nem tanult) módon kifejlesztettek mágikus képességeket, és ezek a képességek mind tapasztalati formákként jelentkeznek. Magas-mágiát pedig csak a legszofisztikáltabb kultúrák gyermekei tudtak kifejleszteni.

Ez az előbbi párhuzamban azt jelenti, hogy míg a tapasztalati mágus úgy lefetyel a vízből, mint az állatok, addig a varázsló poharat márt bele.

Utoljára Sötét Ezredes szerkesztette (2013.05.17. 16:45:14)

 

Hozzászólás: Beszélgető

Jó estét, kíméletes viharidőt!

(Merthogy mifelénk "Viharkorbács Karadulál újra lovagol...")

Sötét Ezredes;

míg a tapasztalati mágus úgy lefetyel a vízből, mint az állatok, addig a varázsló poharat márt bele.

fenti soraid teljesen megállnak... kár, hogy nem nekem jutottak eszembe. (Én azért úgy gondolom, hogy némelyik vulgármágia-forgató tud gusztusosan, a tenyeréből is inni... smile )

"... A mohos szobor alapján a Bűvdudás nyakigláb alak lehetett különös szemekkel. ..."

 

Hozzászólás: Beszélgető

de akár egy hasonló okból működő varázslóiskola "produktumai" is. A Fekete Határon túl minden lehetséges - s mindennek az ellenkezője is. Ami elég valószínű: nem Ranagol-papok. (Ugye?  smile )???

Get fast success in http://www.spanishprograms.com and  questions by using our latest exam http://www.spanishprograms.com/learn-spanish We also offer up-to-date